Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

ItiS. urtságet Ulé* január 18 1883 % mond tizenhat krnyi adót fizet, vagyonosnak deelaráltatik és 5 frtnyi adómentességi adóval sujtatik. Uraim, ez oly méltánytalan, igazságtalan és égbekiáltó, hogy azon okvetlenül segíteni kellett volna, (ügyvan! a szélső halon.) Van e törvényben még egy szakasz, a negyedik, ebben az mondatik, hogy a hadmentességi díj fizetés kötelezettsége megszűnik azokra nézve, a kik Magyarországból Ausztriába költöznek ki. A 12. §. pedig azt mondja, hogy azok, a kik külföldre vándorolnak, kivándorlásuk előtt tartoznak hátralevő hadmentességi adójukat megfizetni. Előttem t. ház Ausztria ép oly külföld, mint Poroszország. (Helyeslés a szélső halon.) A mi egyiknek igaz, a másiknak is az. (Ugy van! a szélső halon.) Ha az, a ki a külföldre költözni akar, köteles megfizetni hátralevő hadmentességi adóját, fizesse meg az is, a ki Ausztriába megy. A kinek ez a haza nem elég jó, fizesse meg adóját, akár Ausztriába, akár máshová megy, kiköltözése előtt. (Ugy van! a szélső halon.) Ez is egyik méltánytalanság, a melyen a jelen törvényjavaslat nem segit. Azonban t, ház, valamennyi méltánytalanságoknak és igazságtalanságoknak a legfőbbike, non plus ultrája a 10. §. (Halljtilc! a szélső baloldalon.) Ebben először is a napszámosok és cselédek 3 frtnyi hadmentességi adóval rovatnak meg. Közbevetőleg megmondhatom, hogy Ausztriában ezek egy frt hadmentességi adót fizetnek, nálunk 3 frt van rájuk róva. Én nem kívánom azt, hogy mi Ausztriával egészen egyenlősítsük törvényeinket, soha, sőt inkább mentül inkább eltérünk egymástól, annál inkább szeretem, de ebből nem az következik, hogy mi egy törvényünkbenjobban sújtsuk polgártársainkat, mint amazok, ez nem méltányosság, ez nem igazság. A t. minister és at. előadó ur a napszámosok adómentességéről szóló törvényjavaslatban felhozzák, hogy bizony ezek rosszul folynak be. Én mondhatom, hogy a legtöbb hátralék, mely a hadmentességi adóból származik, tisztán a napszámos osztályból ered, mert a kinek van valamicskéje, attól okvetlen megveszik az adót. Én msignéztem a zárszámadást és megnéztem a költségvetést. És mit találtam bennük ? (Halljuk!) A hadmentességi adóból a zárszámadás szerint az előirt 5 millió 636 ezer forintból befolyt 3 millió 571 ezer forint. Hátralékban maradt kerekszámban 2 millió. Már a költségvetésbe nem tettek 5 milliót, mert látják, hogy ugy sem jön be, leszállítják tehát 3 millió 300 ezerre. A mostani törvényjavaslat indokolásában az van mondva, hogy csak az egyik fokozat, de nem azt 1,2, 3. és a 4. II. osztálya, hanem csak egy kirántott fokozat maga két millió 300 ezer forintot hozott be. Azt lehet tehát mondani, hogy miután még négy fokozat hátra van, az 1., 2., 3. és 4. II. osztálya okvetlen meglett exequálva, bizonyos, hogy ezen hátralék tisztán a napszámos osztálytól származott. Ez igen természetes, a napszámos, ha egyáltalában katonaságra való, katona is is lesz, mert neki nincs módjában alkalmatlannak mutatni magát, ha valóban nem az. Tehát a ki nem lesz katona, az már okvetlen valami nagyobb hibában szenved. Az ily napszámosok meglehet egy keveset tudnak is keresni, de nem ugy, mint azok, kik tökéletesen épek és egészségesek. így vagyunk a cselédekkel is. A cseléd sem jobb a napszámosnál, de annak adóját kivetik és gazdájának kell megfizetni. Bátor vagyok itt ismét egy szakaszra hivatkozni, mely ajuris prudentiába is belevág, t. i. 11. §-ra, melyben az van mondva, hogy a hadmentességi díjat rendesen a védkötelesek tartoznak fizetni, de ez alól kivétetnek a cselédek, mert ezekért a munkaadó tartozik fizetni. Ez megfordított dolog. Azt kellene mondani, a munkás tartozik fizetni, azonban a munkaadó tartozik a munkás kiérdemelt béréből előlegezni, ha idejében értesitik és szabadságában áll levonni a bérből az előleget. Már nekem ebben drága pénzen vásárolt tapasztalásom van. Ha két évvel ezelőtt elment a cselédem, hadmentességi adóját megvették rajtam a nélkül, hogy előre felszólították volna a fizetésre. Már most visszatérve a 10. §-hoz, méltóztassék megengedni, a napszámos nem tud fizetni .Erre haszontalanul vetünk ki adót s ezért ki kellene őt hagyni ezen adónál ép ugy mint kihagyatni terveztetik az egyenes adónál. Ez különösen áll a cselédekre nézve is. A 3. szakaszban a kis és nagy községekben lakó iparosokról van szó. Ezek a falusi iparjsok nem egyebek mint napszámosok, kik üres idejökben iparral is foglalkoznak. Ha ezeket a szegény embereket 6 frtnyi hadmentességi díjjal rójjuk meg, ezzel tönkre tétetnek. így vagyunk a kisbirtokossal is. Azt mondják, hogy ezekbői kerül ki a legtöbb katona s mert ezeknek a munkából kell élni, jobban fizethetik a hadmentességi díjat, mig a gazdag ember, ha katona lesz s ha megbénul, semmit sem veszt, hanem ur lesz, semmit nem mulaszt, mert otthon úgyis semmittevéssel tölti idejét. De nézzük meg a dolog másik oldalát Í3. Kinek érdekeit védi a szegény nép vérével? Nem a magáét, mert akárhol lesz is s akármi történik is, csak szegény marad a szegény ; hanem a vagyonos osztályét. A méltányosság tehát azt kívánja, hogy ha azoknak felsegélyezése végett, a kik a vagyonos osztály érdekében megbénultak, adót vetünk ki, viselje ezt inkább a vagyonos osztály. A hadmentességi díj igazságos és méltányos nem lesz addig, mig az összes adók után egyforma százalékban nem vettetik ki. Ekkor a szegény kevesebbet, a gazdag többet fog fizetni és be fog jönni azon összeg, a melyet kívánunk. Azon reményben ringatom magamat, hogy miután az elő13*