Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

168. országos Ilié: rs jaunár 18. 1883. 95 Következik az állandó pénzügyi bizottságnak 304. számú jelentése „a hadmentességi díjról szóló 1882: XXVII. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. ,.-.Azt hiszem t. ház, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni (Felolvasottnak vesszük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedűs Sándor, az állandó pénzügyi bizottság előadója: T.ház! 1882. február 12-én azt méltóztatott határozni, hogy a pénzügyminister „a hadmentességi díj méltányos kivetése iránt még a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt törvény­javaslatot terjeszszen a ház elé." A t. pénzügyminister ur a ház határozatának a jelen törvényjavaslatban kivánt eleget tenni, ele­get tenni egyfelől az által, hogy a régi törvényben fennálló öt osztályt tizre szabta meg olyformán, hogy az 50 frintos osztályon alul még egy 10 és 25 forintos osztályt állapított meg, ezenkívül pedig a maximumot 1000 forintról kitolta 1200 forintra és közben két új osztályt állított fel, egy 800 és egy 300 forintos osztályt. Ez által az adó arányo­sabbá lett s egyszersmind a kereseti adó II. és III. osztálya alá tartozó adófizetőknek 5 forintos tétele 3 forintra szállíttatván le, az illetőkre nézve lénye­ges könnyebbség fog bekövetkezni, a mi azonban nem csekély pénzügyi áldozattal jár. Ezenkívül e törvényj avaslatban több intézke­dés történik, melyek közül ki kell emelnem azt, hogy a közös háztariásbau élő kiskorú fiúra azon dispositió áll fenn, miszerint az apának vagyona beszámittatik, ha kisebb a fiú vagyona, mert eddig a törvénynek illető intézkedése kijátszatott; más­felől pedig a pénzügyminister szükségesnek és mél­tányosnak tartott oly intézkedést, a mi által igen sok eddigi panasznak lesz eleje véve. Hogy ha ugyanis egy apának vagy valamely szülőnek több fia esik ez adó alá, azok eddig mind az egész adó­tételt tartoztak fizetni, mi által némely apára igen súlyos teher hárult, ezentúl csak az egyik gyer­mek tartozik az egész adótételt megfizetni, a többire pedig annak csak fele vettetik. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek a törvényjavaslatnak főbb dispositiói. Még csak azt kell kiemelnem, hogy a fizetési határ­időre vonatkozólag a megyék kívánsága és általá­ban a közvélemény óhajtása szerint lényeges válto­zás történik, nevezetesen a jannáriusi határidő át­vitetik októberre, midőn az egész nyár folytán működvén és szerezvén, a szegényebb osztálynak is könnyebben esik a fizetés. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés johbfelöl.) Szederkényi Mndor: T. ház! Alig van törvény, mely meghozatala után nagyobb resensust, visszatetszést okozott volna, mint a hadmentességi díjról szóló törvény. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Ez azt mutatja, hogy e törvény részint nem kellő dőföltételeken, részint pedig administrationalis kezelésében és kivetésének módozataiban nem helyes alapokon épült fel. Ezt mutatja az is, hogy a törvény életbelépte után az országban a panaszok egyre növekedtek, sőt az országgyűlés­hez kérvények érkeztek nemcsak egyesektől, hanem a törvényhatóságoktól és az országgyűlés ismételten és ismételten kényszerítve volt e tör­vénynyel foglalkozni. Ennek eredménye e javaslat, mely a tömeges panaszok folytán a képviselőház utasításából keletkezett, mely utasítás a törvény intézkedéseinek helyesbítését rendelte meg. A t. előadó ur most röviden megismertette, hogy miként fogta fel a kormány és pénzügyi bizottság a törvény helyesbítését. Valóban ugy látszik, hogy a kormány és a pénzügyi bizottság is ugy tesz a panaszosokkal, mint a múlt időben, vagy talán a mai időben is előfordul az eset, hogy mikor valaki panaszt emelt a helytelen adókivetés miatt, a pénzügyi igazgatóság, a melyhez folya­modott, azt nagyobbította; és mikor e miatt a pénziigyministeriumhoz fordult, megtörtént az eset, egy kis tévedés folytán, az igaz, hogy aminis­teriuin nemcsak nem segített, hanem a kivető bizottság által megállapított adóösszeget össze­adta a pénzügyi igazgatóság által megnagyobbí­tott összeggel és igy többszörös adóval rótta meg. így vagyunk a javaslattal. Hogy milyen könnyí­tés legyen abban az általános adótétel kivetésében, melynél fogva a kormány és a pénzügyi bizott­ság egy adótételt 3 kategóriára oszt tel, mindjárt ki­mutatom. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy meg­szüntettetik az 5 frtos kategória 50 frtig; tulaj­donkép mit tesz ez ? Az 5 frttól 50 frtig tételt fel­osztja 3 kategóriára, az elsőben 3 frt fizetendő 10 frt adóig, a másodikban 5 frt 25 frt adóig, a harmadikban 8 frt 25-től 50 frt adóig. Kérdem, mit nyert a közönség e könnyítésben? Azt, hogy a legszegényebb osztálynál, melyről tudjuk, hogy ott ugy sincs mit exequálni, sem 5, sem 3 Írtért, leszállítja 3 frtra az adót és áthárítja azokra, a kik 25 frtot, vagy azon felül fizetnek, azt remél­vén, hogy a mit itt netalán vesztene az állam, beveszi azoktól, a kiken lehet még valamit exe­quálni. Igy van ez a többi tételeknél is, hogy kate­góriákra osztja fel és kisül, hogy összeszámítva a kategóriákat, tulajdonképen adóemelés van itt behozva. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) A közön­ség nem adóemelést kért, hanem javítást és kap­tunk ezen új törvényjavaslatban szószerinti adó­emelést, még pedig nem csekély mennyiségben. (Igaz! szélső balfelől.) Megszokja talán ezt is a közönség, fogja mondani az előadó ur, mert a múlt­kor egyik beszédében a megszokásra hivatkozott a törvény helyességének bizonyítékául. Ha való­ban talán ezt is megszokja a közönség, mert hiszen többet is megszoktunk már, de abból, hogy a közönség tűri a helyzetet, abból a törvény helyes-

Next

/
Thumbnails
Contents