Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-168
168. országos Ilié: rs jaunár 18. 1883. 95 Következik az állandó pénzügyi bizottságnak 304. számú jelentése „a hadmentességi díjról szóló 1882: XXVII. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. ,.-.Azt hiszem t. ház, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni (Felolvasottnak vesszük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedűs Sándor, az állandó pénzügyi bizottság előadója: T.ház! 1882. február 12-én azt méltóztatott határozni, hogy a pénzügyminister „a hadmentességi díj méltányos kivetése iránt még a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé." A t. pénzügyminister ur a ház határozatának a jelen törvényjavaslatban kivánt eleget tenni, eleget tenni egyfelől az által, hogy a régi törvényben fennálló öt osztályt tizre szabta meg olyformán, hogy az 50 frintos osztályon alul még egy 10 és 25 forintos osztályt állapított meg, ezenkívül pedig a maximumot 1000 forintról kitolta 1200 forintra és közben két új osztályt állított fel, egy 800 és egy 300 forintos osztályt. Ez által az adó arányosabbá lett s egyszersmind a kereseti adó II. és III. osztálya alá tartozó adófizetőknek 5 forintos tétele 3 forintra szállíttatván le, az illetőkre nézve lényeges könnyebbség fog bekövetkezni, a mi azonban nem csekély pénzügyi áldozattal jár. Ezenkívül e törvényj avaslatban több intézkedés történik, melyek közül ki kell emelnem azt, hogy a közös háztariásbau élő kiskorú fiúra azon dispositió áll fenn, miszerint az apának vagyona beszámittatik, ha kisebb a fiú vagyona, mert eddig a törvénynek illető intézkedése kijátszatott; másfelől pedig a pénzügyminister szükségesnek és méltányosnak tartott oly intézkedést, a mi által igen sok eddigi panasznak lesz eleje véve. Hogy ha ugyanis egy apának vagy valamely szülőnek több fia esik ez adó alá, azok eddig mind az egész adótételt tartoztak fizetni, mi által némely apára igen súlyos teher hárult, ezentúl csak az egyik gyermek tartozik az egész adótételt megfizetni, a többire pedig annak csak fele vettetik. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek a törvényjavaslatnak főbb dispositiói. Még csak azt kell kiemelnem, hogy a fizetési határidőre vonatkozólag a megyék kívánsága és általában a közvélemény óhajtása szerint lényeges változás történik, nevezetesen a jannáriusi határidő átvitetik októberre, midőn az egész nyár folytán működvén és szerezvén, a szegényebb osztálynak is könnyebben esik a fizetés. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés johbfelöl.) Szederkényi Mndor: T. ház! Alig van törvény, mely meghozatala után nagyobb resensust, visszatetszést okozott volna, mint a hadmentességi díjról szóló törvény. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Ez azt mutatja, hogy e törvény részint nem kellő dőföltételeken, részint pedig administrationalis kezelésében és kivetésének módozataiban nem helyes alapokon épült fel. Ezt mutatja az is, hogy a törvény életbelépte után az országban a panaszok egyre növekedtek, sőt az országgyűléshez kérvények érkeztek nemcsak egyesektől, hanem a törvényhatóságoktól és az országgyűlés ismételten és ismételten kényszerítve volt e törvénynyel foglalkozni. Ennek eredménye e javaslat, mely a tömeges panaszok folytán a képviselőház utasításából keletkezett, mely utasítás a törvény intézkedéseinek helyesbítését rendelte meg. A t. előadó ur most röviden megismertette, hogy miként fogta fel a kormány és pénzügyi bizottság a törvény helyesbítését. Valóban ugy látszik, hogy a kormány és a pénzügyi bizottság is ugy tesz a panaszosokkal, mint a múlt időben, vagy talán a mai időben is előfordul az eset, hogy mikor valaki panaszt emelt a helytelen adókivetés miatt, a pénzügyi igazgatóság, a melyhez folyamodott, azt nagyobbította; és mikor e miatt a pénziigyministeriumhoz fordult, megtörtént az eset, egy kis tévedés folytán, az igaz, hogy aministeriuin nemcsak nem segített, hanem a kivető bizottság által megállapított adóösszeget összeadta a pénzügyi igazgatóság által megnagyobbított összeggel és igy többszörös adóval rótta meg. így vagyunk a javaslattal. Hogy milyen könnyítés legyen abban az általános adótétel kivetésében, melynél fogva a kormány és a pénzügyi bizottság egy adótételt 3 kategóriára oszt tel, mindjárt kimutatom. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy megszüntettetik az 5 frtos kategória 50 frtig; tulajdonkép mit tesz ez ? Az 5 frttól 50 frtig tételt felosztja 3 kategóriára, az elsőben 3 frt fizetendő 10 frt adóig, a másodikban 5 frt 25 frt adóig, a harmadikban 8 frt 25-től 50 frt adóig. Kérdem, mit nyert a közönség e könnyítésben? Azt, hogy a legszegényebb osztálynál, melyről tudjuk, hogy ott ugy sincs mit exequálni, sem 5, sem 3 Írtért, leszállítja 3 frtra az adót és áthárítja azokra, a kik 25 frtot, vagy azon felül fizetnek, azt remélvén, hogy a mit itt netalán vesztene az állam, beveszi azoktól, a kiken lehet még valamit exequálni. Igy van ez a többi tételeknél is, hogy kategóriákra osztja fel és kisül, hogy összeszámítva a kategóriákat, tulajdonképen adóemelés van itt behozva. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) A közönség nem adóemelést kért, hanem javítást és kaptunk ezen új törvényjavaslatban szószerinti adóemelést, még pedig nem csekély mennyiségben. (Igaz! szélső balfelől.) Megszokja talán ezt is a közönség, fogja mondani az előadó ur, mert a múltkor egyik beszédében a megszokásra hivatkozott a törvény helyességének bizonyítékául. Ha valóban talán ezt is megszokja a közönség, mert hiszen többet is megszoktunk már, de abból, hogy a közönség tűri a helyzetet, abból a törvény helyes-