Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-148

m, 118. országos flléí docapinber 7. 1S82. vévén a Tiszaszabályozást is, egyebek közt szóról szóra ezeket irja róla: (olvassa.) „Ea wurde alsó an massgebende Stelle die Verkürzung des Theisslaufes in seiner ganzen Länge beschlossen und an die Spitze der Leitung der heutige Minis­terialrath Herr Carl Herieh gestellt, welchernun fást seit dreissig Jahren mit einem ziemlieh zahl­reiehen Personale auf den Rum der ungarischen Tiefebene hineinarbeitet, mehr als 26 millionen Gulden dabei verwendet hat und no eh weiter in den Arbeiten fortschreitet. Allé guten rathschläge müssen sich trotz des sichtbaren Misslingens der Meliorations-Arbeiten vor dem Eigendünker zurück ziehen". És ehhez még azt teszi hozzá, hogy Herieh ur csak azt mutatta meg a Tisza szabályozá­sával : „wie man nicht entwässern darf. Tehát tagadólagos eredményt ért el. Sajnálom, t. ház, hogy az eredetiből nem ol­vashattam fel ezeket a részeket, mert a t. ház könyvtárában nincs meg az a munka, miután mi magyarok nemzeti hiúságból oly műveket, a me­lyek rólunk talán nem igen hizelgőleg nyilatkoz­nak, nem szeretünk olvasni, hanem felkerestem másutt, mert tanulni szívesen tanulok még az el­lenségtől is, annyival inkább az osztrákoktól, a kiket önök annyira szeretnek. Tehát t. ház, én azt óhajtom, hogy a t. minis­ter ur a jelzett vizirendszer mellőzésével javítsa meg gyökeresen az eddig elhibázott Tisza-szabá­lyozást és az örökös feltöltések és átmetszések elhibázott rendszere helyett a medermélyitésre, a melléklevezető csatornákra, a Tiszatorkolatra és az aldunai visszanyomás elhárítására igyekezzék figyelmét fordítani. Midőn ezeket általánosságban a vizi közleke­dés nagy fontosságára való tekintettel előterjeszteni szerencsém volt, még csak egy speciális ügyben vagyok bátor a t. közlekedési minister úrhoz kér­dést intézni, t. i. annyiban, a mennyiben ez is a vizi közlekedésre vonatkozik, nem dunai, sőt nem is magyarországi vizi ut, de magyarországi sub­ventionált hajózási társaság által lesz létesítendő vagy talán létesíttetett is, nem tudom, épen azért kérdem. A magyarországi gyarmat és fűszeráru ke­reskedők szövetsége kérvényt intézett a t. közle­kedési minister úrhoz, vagy talán elődjéhez, nem tudom, hogy miután Magyarországnak nevezetes gyarmatárú kereskedése van Spanyolországgal, méltóztassék oda hatni a minister ur, hogy az ed­digi akadályok elhárittassanak, mert Marseilleben, mint közvetítő állomáson 2—3 hónapig elhever­nek a magyar szállítmányok és direct hajózási összeköttetés létesíttessék az adriai gőzhajótársa­ság által Magyarország s a spanyol kikötők neve­zetesbjei, legalább Bareellona és Malaga között, mert ebből a kettőből szállítunk legtöbbet. Nem tudom, a magyar gyarmatárú kereske­dők szövetségének ezen, én szerintem méltányos kérvénye mennyire talált méltatásra a közlekedési ministertumban, azért ezt az ügyet is felhoztam. Nem igen nagy fontosságú, de mégis elég fon­tos arra, hogy itt felemlittessék, mert közlekedési ügyünk egyik figyelemre méltatandó momentumát képezi. Ajánlom figyelmébe a minister urnak az elmondottakat, mint minden melléktekintet nélkül, tisztán az ügy iránti szerétből és meleg érdekelt­ségből származottakat. NikoliCS Sándor: Egy kérdést vagyok bátor intézni a t. közlekedésügyi minister úrhoz. A f. évi XXVI. törvényezikk 5-ik szakaszá­nak 1-ső pontja szerint, a közlekedési minister utasíttatott, hogy a Maros és Duna közti tiszai töltések belebbezése, a toron tálmegyei belvizek levezetése, továbbá a Béga-esatornának hajózásivá átalakítására vonatkozólag terveket és elő­irányzatot készíttessen és azokat minél előbb a ház elé terjessze. T. ház! E három munkálat egész Torontálmegyére nézve nagy fontossággal bir, mert igen kevés birtokosa lesz Torontálmegyének,ki vagy az egyik, vagy a másik munkálat által birtoká­nak nagy részével érdekeíve ne volna. Azonban fontosságra nézve nem egyenlők, mert például a tiszai töltések belebbezése nem bir azon fontossággal, mely azt égető kérdéssé tenné ; a tiszai torontálmegyei töltések ugyanis a nagy ára­dások ellen is elég erőseknek mutatkoztak, mikor Szeged elpusztult és nem tudom, hogy ha a tölté­sek belebbezési költségeit a tulajdonosoknak kell viselniök, ezek fognak-e szívesen vállalkozni erre és beleegyeznek-e e töltések belebbezésébe. A másik, a torontálmegyei belvizek levezetése, már fontosabb kérdés, mert a megyének legterméke­nyebb földjét, két év óta belvizek és földár bo­rítja, ugy hogy a hol ez előtt szép vetések voltak, ott most nád és sás nő. Legfontosabb azonban a Béga szabályozása, ez érdekli Torontá! és Temesmegyét és érdekli különösen Temesvár városát; de ezen kivül országos közgazdasági érdekű is, mert a kereskedelmet előmozdítja és ez által a vidék jó­létét eredményezi, másrészről azonban a Béga szabályozása oly szoros kapcsolatban áll a Temes szabályozásával, hogy a Temes sikeres szabályo­zása nem is létesíthető anélkül, hogy a Béga sza­bályozva ne lenne. A Temes szabályozása már régóta folyamat­ban van, az érdekeltek nagy összeget, 6 milliónál többet költöttek reá, hiányos szabályozási tervek alapján s midőn a nagy munka meg volt s a pénz kiadva, akkor vették észre, hogy czélt nem érhet­nek, mig a Béga szabályozva nem lesz. Míg a torontálmegyei tiszai töltésekre vonat­kozólag valami rendkívüli eseménynek, valami nagy elemi csapásnak kell bekövetkeznie, addig

Next

/
Thumbnails
Contents