Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-147

52 147. oívzápos ülés deczember fi. ÍSS*Í. könyvben a következő újabb bejegyzés foglaltatik : Baross Gábor, a házszabályok megvizsgálására kiküldendő bizottság tárgyában. Elnök: A szombati ülésre tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya: a megyék 1883. közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez át fog küldetni. Következik az 1883. évi költségvetés részletes tárgyalásának folytatása és pedig a pénzügyministerium. Tibád Antal jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások. XVI. fejezet. 1. őzím Kiadás. Személyi járandóságok. Fizetések és lakpénzek 558,988 frt. Helfy Ignácz: T. ház! Nem szándékozom ezen tárczánál nagyobb általános vitát provocálni, noha nem tagadom, hogy tekintettel különösen az általános vitának rohamos befejezésére ezt teljesen indokoltnak találnám. De nem teszem azon egyszerű és igaz okból, mert arra, hogy vitát provoeáljunk, kettőn áll a vásár: hogy legyen kivel vitázni. Ez pedig a házban nincs. Egyoldalú vitához pedig nem értek! Felszólalásom czélja tulajdonkép egy kérdés, melyet az igen t. pénzügyminíster úrhoz akarok intézni a költségvetés összeállítására nézve, hogy a mennyiben nézeteim netalán helyeseknek ítéltetnének, méltóztassék az 1884. évi költségvetés összeállításánál, ha csakugyan még akkor is ő fog ülni azon a széken, figyelembe venni. Én megvallom, meglehet, hogy szemrehányást is fognak nekem ezért tenni, azt mondván, hogy ezen felszólalásomnak inkább a pénzügyi bizottságban volna helye és e kérés inkább a házhoz volna intézendő, mintsem a t. pénzügyminister úrhoz; de hosszú évi tapasztalatból tudva azt, hogy hiába szólalok fel akár a pénzügyi bizottságban, akár a házban, mert fájdalom, minálunk a kormánypárti képviselő nem azt tekinti főfeladatának, hogy minden a lehető legjobban intéztessék el, hanem inkább hogy a kormány előterjesztései úgy lényegileg, mint alakilag csorbítatlanul fogadtassanak el, nem marad tehát más utam, mint alázatos kéréssel járulni a t. kormányhoz, mert akkor tudom, ha a kormány elfogadja, az egész ház okvetlenül ráadja sanctióját, A mi költségvetésünk ugyanis—-nem mondom, hogy azt a t. minister ur szándékkal teszi, de tény — akként van összeállítva, mintha az volna egyik íőezélja, hogy abból minél kevesebb ember tájékozhassa magát az országban. Ennek bebizonyítására tényeket fogok idézni. Először is ott van pl. az államadósságok nagy rovatai. Azt csak nem lehet tagadni, hogy az a pénzügyminister ur tárczájába esik s ez képezi íőoszlopát. Vegyük el tőle az államadósságokat és ő kénytelen lesz holnap lemondását beadni, mert hisz ebből táplálkozik, és mégis azt látjuk, hogy e tárczában fel vau véve az államadósságok végeredménye t. i. a mennyiben a kamatokat kell fizetni, de maguk az államadósságok egy külön füzetben, az u. n. apróbb tárczák közt vanuak részletesen felsorolva. Kérdem pl., hogy hogyan kerül ide az első füzetbe a királyi udvartartás, ő Felsége cabinet irodája stb. mellé az államadósságok rovata, a vasúti kamatbiztosítási előlegek, a melyek szintén a pénzügyi tárczáuak igen nagy rovatát képezik, a közösüg}d kiadások és központi nyugdíjak. Ezek mind a pénzügyminister tárczájába valók, mert igaz ugyan, hogy a közösügyek igen sok dologra terjeszkednek ki, a melyre nézve e háznak nincs döntési joga, de a pénzkérdésre nézve, fájdalom, a ház dönt. Tehát nincs semmi indoka annak, hogy miért szerepeljen az másutt, hanem abban a tárczában kell, hogy szerepeljen, a melyből kell, hogy fedeztessék. És igy a többi rovatok mind. Az bizonyos, hogy lényegileg az nem tesz nagy különbséget, hogy melyik füzetben fordul elő egyik, vagy másik rovat. De méltóztassék elhinni, hogy áttekinthetés dolgában mindez rendkívül zavarólag hat különösen arra. a ki nem szokott rendesen budgetdolgokkal foglalkozni. Ez pedig, hiába, a ház legnagyobb részére nézve áll. És ne felejtsük el, hogy koronként a ház bizonyos részben megújul. Már ezen oknál fogva is, hogy minden egyes képviselő abban a helyzetben legyen, hogy rögtön az első tekintetre átpillanthassa azt, a mi felett hivatva van határozólag dönteni, kívánatosnak tartanám, hogy az együvé tartozó dolgok egy csoportban vétessenek fel, hogy azokat azonnal világosan láthassa és megítélhesse mindenki. így ott van pl. továbbá egy fontos rovat: a kezelési költségek. Azt hiszem, hogy mindenkire, a ki nyugodt lelkiismerettel akar ítéletet mondani a kormányzat felett, az országos administratió fölött, az egyik főfeladat az, hogy hasonlítsa össze, milyen arányban áll a kezelési költség az általános jövedelemmel; mert hiszen ez képezi az alapot azután annak megítélésére, hogy vájjon az administratió drága-e vagy olcsó, drágább-e mint más országban és milyen indokok és körülményeknél fogva. Pedig hát méltóztassék elhinni, hogy hetekbe kerül az, ha egy képviselő ezen munkán keresztül akar menni ugy,