Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-146

146. országos ülés öeczember 5. 1882. 37 szükség, csak azt akarom jelezni, hogy községeinkben igen szomorú tünetek jelentkeznek, az t. i., hogy a költségek olyan rohamosan emelkednek alkotásaink folytán, hogy ha mi az egyenes adó tárgyát védelmezni akarjak és kijelentjük, hogy a földműves kútjából a viz már kifogyott: akkor vigyázzunk s eleve gondoskodjunk, különben annyira emelkednek községeinkben a pótadó százalékok, hogy a birtokok és azon adótárgyak helyzete, melyekre e pótadók nehezednek, tarthatatlanná válik. Vannak községek, a hol 100 stöbb százalékra mennek a pótadók. Igaz, azt kérdik, hogy segítsünk rögtön, mit csináljunk? Nem azért szólaltam fel, hogy mindjárt orvoslást nyújtsunk; jól tudom,hogy ez behatóbb, bővebb tanulmányozást igényel, csak a ház figyelmét akartam e körülményre felhívni és arra, hogy ha fontosnak tartjuk több dologban időközi kimutatásokat, hogy ismerjük az ország helyzetét, igen fontosnak tartom, hogy a belügymmister ur, ha nem évenként, de legalább időközönként kimutatást terjesszen elő a községek háztartásáról, százalékban kimutatván az egyenes adókra nehezedő pótadók mennyiségét törvényhatóságokként, hogy ezekből lássuk, hogy állunk a községek háztartásával s tanulmányozván ez ügyet, esetleg gondoskodhassunk arról is, hogy ha szükséges a községek culturalis s egyéb anyagi czéljára a pótadókat igénybe venni, forrást nyissunk ezen pótadóknak más iránvban is, ne csak a föld- s házbirtok után. Mert ha ezekről mielőbb gondoskodás nem történik, igen sok helyen elviselhetetlenné válik a községek élete s ez a birtokviszonyokra oly nagy hatással lesz, hogy majd más, szomonibb alakban fognak a kérdések felvettetni s megoldást nyerni. (ügy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház ez irányban szándékoztam egy határozati javaslatot benyújtani, hogy határozná el a ház: utasittassék a belügyminister., hogy a községek háztartásáról a pótadók mibenlétérői százalékokban feltüntetve, kimutatást készítsen. De attól félvén, hogy talán a t. belügyminister ur ezt ellenezni fogná — ámbár nem tudom mi okból — nem akarván a kérdést annak kitenni, hogy az egyszerűen leszavaztassék, e helyett azon kérést intézem a t. belügyminister úrhoz, hogy belátván ezen égető fontos szükséget, magától határozza el, hogy a t. háznak ez ügyben évenként, vagy a mint jónak látja, kimutatást adjon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak igen egyszerűen s igen röviden kívánok ez ügyben nyilatkozni. (Halljuk!) Igen sajnálom, hogy a t. képviselő ur nem előbb, csak tegnap is, nem mondta nekem, hogy ezen felszólalást fogja tenni, mert ha szíves lett volna tegnap ezt mondani, elhoztam volna Íróasztalomról a kimutatást, hogy a községek mennyi pótadót fizetnek, sőt még azt is, hogy Franeziaországban mennyit fizetnek — mit csak annak jeléül hozok fel, hogy ezen ügy figyelmemet csakugyan nem kerülte el. Nem tökéletesek e kimutatások, a mennyiben hiányzanak az ország egyik csekélyebb részéből; de a mint a képviselő ur ép ugy tudja, mint én, a községi költségvetések, kivévén bizonyos törvényben előre látott eseteket, a törvényhatóság

1 kebelében helvbenhagyatván, a belügyministeriumhoz hivatalból fel nem jönnek. Nincs tehát tökéletesen minden községről meg az adatom, mert némely törvényhatóságtól sokszoros sürgetésem daczára sem kaptam meg, de a községek legnagyobb részéről meg van. Mondom, ha tudtam volna, szívesen szolgáltam volna vele. Most különben meg kívánom jegyezni azt, hogy egyátalában távol van tőlem tagadni, hogy a községi adó sok helyen súlyos, hiszen magam is utaltam a múltkor épen egy azon oldalról jött felszólalással szemben arra, midőn bizonyos községi hivatalnokok, értem a községi s körorvosok fizetésének javítása sürgettetett, arra, hogy bár lehetne, de vigyázva kell eljárni, mert némely községnek terhei amúgy is nagyok. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy a száz perczentes községi adó nálunk csak kivételképen fordul elő, hogy — nem merek positiv számot mondani, mert emlékein megcsalhat — nem egy pár száz, de egy pár ezer azon községek száma, a melyekben községi adó még ma nincs. Továbbá bátor vagyok azt is megjegyezni, hogy ha súlyos is nálunk a községi adó némely vidéken, ha összehasonlítjuk ezt más országok községi adó százalékával, akkor ezen czímen nem lehet helyzetünket valami nagyon rosznak mondani, mert például Franeziaországban aránylag sokkal nagyobb azon községek száma, a melyek ötven, sőt száz százalékos községi pótlékot fizetnek, mint nálunk. Különben ismétlem, hogy ezen ügyet fontosnak tartom, és az általam mondottak talán jelét is adják annak, hogy foglalkoztam vele. Én mindig fontosnak tartom ezen szempontot, midőn valamely oly, bár czélszertí intézkedés behozataláról van szó, a mely a községekre újabb terhet ró. Azt hiszem azonban, hogy a képviselő ur sem szándékolta azt, hogy a költségvetés tárgyalását ez niegakaszsza s én ígérem, hogy ha még ezen a helyen leszek, a jövő évi belügyministeri költségvetésnél, a mennyire csak be tudom szerezni az adatokat, pedig rajta leszek, hogy beszerezzem, a községi háztartás felderittessék annyiban, a mennyiben a képviselő ur is kívánta, azaz a községi adó szempontjából. (Helyeslés.) Mocsáry Lajos: Ez alkalommal egy határozatijavaslatot kívánok benyújtani a ministermmban levő központi' hivatalnokok állomásainak betöltésére vonatkozólag. Azt hiszem, hogy az országot nagyon érdekli az, hogy minő az ügykezelés a központi igazgatásnál. Azonban erre vonat-