Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-146

3G 146. országos ülés deczember 5. 1882. ismétlésével a házat fárasztani nem akarom — alaposan megbírálta és azokat elfogadásra ajánlja, itt-ott némi módosítást javasolván, mely módosítások a bizottság jelentésében terjesztettek a t. ház elé. Magára a felolvasott tételre, vagyis a központi igazgatás költségeire nézve a bizottság nevében még csak azon kérésem van, hogy ezt általánykép méltóztassék megszavazni, a mint ez a múlt években történt. {Helyeslés j'óbbfelöl.) Szederkényi Mndor: T.ház!Nem a költségvetés ezen tételéhez akarok szólani, de nem is akarok általános vitát provokálni az önkormányzat vagy az állami administratió érdekében, mint az egy pár év előtt szokásban volt, hanem egy más irányban akarom a t. ház figyelmét abelügyministeri táreza költségvetésénél felhívni és ez a községi élei, annak háztartása és egyéb körülményei. (Halljuk!) Mentül inkább bénulnak a megyei önkormányzat ütcrei, annálinkább figyelemmel kell kisérnünk azon egyetlen helyet, a hol még az önkormányzat a törvények értelmében tágabb körben is mozog és ez a községi élet. Azon kó'rülménj'ek tehát, melyek a községi életet elősegítik, vagy azt esetleg akadályozzák, fejlődésének útjában állanak, mindenekfelett figyelemre méltók; részben azért, mert ha akadályozzák, az állami életnek functióit is akadályozván, eltávolítani!ók — ha elősegítik, az állami élet functióit is elősegítvén, megvédik azt az egyetlen menedéket, a hol a megyei életnek pusztulása után a magyar nemzeti fejlődéssel egybenőtt önkormányzati szellem meg fog vonulni és a hol még némi tápot és munkásságot fog találni. Azt kérdezik talán t. ház, többen, hogy mi köze van ennek most ezen belügyi tárczához. Hát igaz, hogy az általános költségvetési vita alkalmával kellett volna ezt a fontos kérdést előhozni s ott annak fontos pénzügyi oldalát kimutatni. Ha sok egyéb dolgokban is figyelemmel kiséri az országgyűlés a költségvetés tárgyalásánál a közkormányzatot ; az ipari kereskedelmi és közgazdasági ügyekben az ország fejlődését és állapotát tanulmányozza; lehetetlen ignorálni ezen oldalát is, azt lehet mondani, az állami functiókat egyszersmind pedig culturánkat is lényeges részén érintő oldalát a közállománynak, mely a községi életben létezik. Ha pl. az ipar- és kereskedelmi minister ur nagyon fontosnak tartja az ipari dolgokban kimutatást adni, pl. a gazdasági köröknek és egyleteknek jóformán pénzbeli viszonyait is ismertetni, vagy p. o. a cultusminister nagyon helyesen a népiskolák, gymnasiumoknak még pénzügyi viszonyait is ismertetni, hát azt kérdem, hogy ez a része a közéletnek, a hol legtöbb alkotásaink jóformán mint az ostorvégnek pattanása, költségekben tör ki, a községi élet s háztartása nem érdekelné a házat ? Én nem rendelkezhetem most teljesen hiteles adatokkal, mert a kormány belügyi osztályaiban is ezen ügy még meglehetősen terra incognitavolt és tudomásom szerint pár éve annak, hogy a minister ur behatóbban tanulinányoztatta az ügyet * űe a mennyire mégis itt-amott tudomást szerezhettem, adatokat gyűjthettem e tekintetben, azok is megdöbbentő képét tárják elő hazánkban a községi élet háztartásának. Íme egy pár rövid példát mutatok be. (Halljuk!) Megjegyzem mindenekelőtt, hogy királyi városaink háztartásáról kimutatásokat bizony nem voltam képes szerezni; tehát jóformán csak községeinkről szólhatok most. Hát ezekre nézve, a mennyire pár adattal rendelkezem, kitűnik, hogy az egyenes adónak 20 százalékát fizeti Magyarországban pótadóban majdnem 6000 község, 20 százalékon felül, majdnem 4000 község és alig ezer pár száz község az, a mely eddig Magyarországon még pótadót nem fizet. A pótadók fizetésére nézve megdöbbentő jelenségek mutatkoznak a megyékben, a mire pár példát idézni fogok. Biharmegyének például 499 községe van s ezek közül 296 község 50 százalékig s azon felül fizet községi pótadót. Szabolcs megye 137 községéből 131, Krassómegye 251 községéből 117 község, Aradmegye 212 községéből 124, Hunyadmegye 420 községéből 254 község, Szolnok-Dobokamegye 227 községéből 225, Hevesmegye 116 községéből 84, Trencsén megye 393 községéből 206, Teines megye 223 községéből 161 község 50°/o-on felül, vain

r addigfizet községi pótadót. Es ezen községi pótadók az egyenes adók tárgyai után vettetnek ki. Különös t, ház, hogy midőn mi itt folytonosan hangoztatjuk, hogy az egyenes adókat többé emelni nem lehet, ugy a kormány niint a többség és emlékszem, hogy egy időben maga Jókai képviselő ur már kifejtette, hogy a földművelő kútjából már a viz kiszáradt: ugyanakkor nem vesszük észre, hogy alkotásaink által az egyenes adók folytonosan emelkednek a községi háztartás útján. Ezen adatok, melyeket idéztem, már egy pár évesek s azt hiszem, most nem is állunk már igy, azok emelkedtek időközben is. Nem is vesszük észre, hogy alkotásaink sokszor mily költségeket okoznak a községeknek, habár arra határozott kifejezést nem foglalnak is magukban s mint mondám, mint az ostor a végén pattan, ugy ezeken is a végén, a községeken pattan a kiadás, a községi pótadókon. Megalkottuk például a kataszteri eljárást, mely milliókba kerül államilag is; vájjon nem okoz-é ez nagy költségeket a községeknek is? Megalkottuk például az egészségügyi törvényt, ez ismét új költséget okoz a községeknek. A gyámügyi, az adóvégrehajtási, a bagatell és a többi törvény mind újabb költséget okoz, újabb hivatalok s kiadások szervezését kívánva. Nem azért mondom ezt, mintha tán ezen alkotásokra nem volna