Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-161
161. országos ülés január 10. 1883. 355 Ezen jelenséggel szemben méltán támadt az igazságügyi kormánynál a kötelességérzet, hogy kutassa okait azon tüneménynek, hogy a hátralékok ennyire szaporodtak. A vizsgálódások eredménye az lőn, hogy ezen szaporodás leginkább onnan ered, mert az új büntetőjogi törvények a becsületsértés, kisebb kihágások és könnyű testi sértések eseteit a büntető útra utalván, azok a rendes forumokon végig tették meg a rendes utat és igy halmozták el a legfőbb itélőszéket is különösen és a kir. táblát annyi számmal. Ezen a bajon momentán kellett segíteni, mert a legfőbb Ítélőszék gyakrabban tett jelentést az igazságügyi kormányhoz, hogy ezen ügyek felszaporodása folytán más fontosabb és szintén sürgős elintézést igénylő ügyeknek referálására idő egyáltalában nincs. Az igazságügyi kormány ennek következtében javaslatot nyújtott be a házhoz, mely az igazságügyi bizottsághoz utasittatott és melyben azon intézkedés terveztetik, hogy a kisebb testi sértések, a pénzbüntetéssel járó becsület sértési vétségek és némely kihágások a legfőbb itélőszéktől elvonassanak és utolsó fórumban a királyi táblánál biráltassanak el s csak bizonyos kivételes esetekben a jogi kérdés elbírálásánál jussanak a legfőbb itélőszékhez. Az igazságügyi bizottság az igazságügyi ministernek e javaslatát nem tartotta teljesen kielégítőnek, mert nézete szerint ez intézkedés foganatosítása segített volna ugyan a legfőbb itélőszéken, a mennyiben onnan az apróbb és kisebb fontosságú ügyeket elvonja vala, de nem segített volna a királyi táblán, sőt annak munkaerejét még inkább fokoznia kellett volna. Mert a királyi tábla mint utolsó fórum határozván ezen ügyekben és mint második és utolsó fórum bizonyosan nagyobb szorgalmat fejtett volna ki ezen ügyek ellátására és igy a királyi táblánál a hátralékok szaporodtak volna és ez által mindenesetre jelentékeny bírói létszám szaporításának szüksége állott volna be. Ennélfogva az igazságügyi bizottság azt hozza javaslatba, hogy azon kissebb fontosságú ügyek, melyek első bíróságilag a járásbíróságok által döntetnek el, másod bíróságilag a királyi törvényszékekhez utasíttassanak. Az igazságügyi bizottság azért javasolja ezen intézkedést, mert az más államokban, Ausztriában, Németországban is behozatott és jónak bizonyult be; továbbá, mert az első folyamodása törvényszékeknél a teendők most apadtak az újabb intézkedések következtében, t. i. a csődtörvény és a végrehajtási törvény behozatala óta, nemkülönben más történt intézkedések nyomán, ugy hogy az első folyamodású törvényszékek ezen ügyeknek másodfokúlag való ellátására remélhetőleg elég időt fognak nyerni és azokat kellőleg el fogják látni. De más tekintetben sem forog fenn akadály arra nézve, hogy másod bíróságilag a királyi törvényszékek által | láttassanak el azon ügyek, melyeknél a j'ogi kérdésnek megállapítása és a tényálladék helyre állítása szinte semmi nehézséggel nem jár, minthogy ezek rendesen igen egyszerűek és általában nem annyira fontosak, hogy azoknak a királyi törvényszékek által másodbiróságilag való ellátása okvetlenül szükséges volna. Még azon ellenvetés sem áll, mely némely hírlapban olvasható és mely az igazságügyi bizottság kebelében is megtétetett, hogy t. i. az első folyamodású törvényszékek, mint másod bírósági hatóságok egyáltalában nem bíráskodnak, mert hiszen tudjuk, hogy jelenleg a büntető eljárásban a vizsgálati stádiumban a letartóztatást a vizsgáló bíróság van jogosítva elrendelni és a felebbezés ez ellen most is a királyi törvényszékekhez történik. Tehát van precedens arra, hogy az első folyamodású törvényszékek másodfokú bíráskodásban most is határoznak. Ez oknál fogva az igazságügyi bizottság az általa javaslatba hozott intézkedést teljesen czélszerűnek és olyannak tekinti, mely a momentán szükségnek teljesen képes megfelelni. Nem szenved kétséget, hogy a bizottság által benyújtott javaslat ideiglenes természetű és ha a büntető eljárás szabályoztatni fog, ez meglehet, hogy változás alá fog jönni; de szükséges annál fogva, hogy felsőbb bíróságainknál a királyi táblán és a legfőbb itélőszéknél az igazságszolgáltatás menete meg ne akadj" om Az igazságügyi bizottság továbbá azon változtatást is tette az igazságügyminister által benyújtott javaslaton, hogy a kihágások eseteit, melyek az eredeti ministeri javaslatban fel voltak hozva, némileg kibővítette. Ezt pedig tette teljes lelkiismerettel. Tárgyalta a kihágásokról szóló törvényjavaslatoknak minden egyes szakaszát, kimerítően lett megvitatva minden eset, hogy bir-e különös fontossággal, nehezen constatálható-e az illető kihágás vagy nem; és lehet-e teljes megnyugvással az első folyamodású törvényszékre, mint másodfokú bíróságra ezen kihágást bizni, vagy sem? Ezen beható lelkiismeretes megvizsgálás után állapodott meg az igazságügyi bizottság abban, hogy azon kihágások eseteit is sorolja azok közé, melyek másod bíróságilag az első folyamodású törvényszékek által láttassanak el, melyek a beterjesztett javaslatba foglalvák. En ismételve mondom és állíthatom, hogy a szakközönség és különösen a birói és ügyvédi körök ezen javaslatot helyesnek tartják és annak intézkedéseit helyeslik, mert a momentán szükségnek nagyon is megfelelő és elég garantiát nyújt azon kevésbé fontos ügyek ellátására és azért bátor vagyok azt a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Komjáthy Béla: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat csak ujabb bizonyítékát kéI pezi annak, hogy igazságügyi politikánkat nem 45*
