Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-158

158. országos ülés deczember IS. 1882. 335 következőleg nem volt a vámok emelése tekintetében oly nagy szükség, mint az jelenleg kívántatik. Jól tudja t. képviselőtársam azt, hogy a megyében az illető felek be szokták hozni terményeiket Maros-Vásárhelyre és hogy a város az utakat és köztereket nagy költséggel tartja fenn, következőleg nem tagadható, hogy a kik ezeket használják, kötelesek a terhekhez hozzájárulni. Ezen ügy egy kérvény tárgyát képezi, mely kérvény a pénzügyminister úrhoz nyújtatott be az iránt, hogy ezen jövedelmek adó alól mentesittessenek, mert ezen igy bejött pénzek városi közszükségletre fordíttatnak, nemcsak utak és hidak fentartására, de ugyanezen jövedelemből fedeztetik az állam érdekében teljesített adókezelés költsége is, mely kezelés annyira bonyolult és hosszadalmas, hogy ez időszerint 15,000 frt rendkívüli költséget vesz igénybe. Ezen ügynél nem volt szándékom felszólalni, ámbár másrészt czélom volt a t. pénzügyminister ur figyelmét felhívni arra,hogy miután ezen adókezelési költség a városra túlságos teherként nehezedik, méltóztassék figyelembe venni, hogy ha netalán azon jövedelemadóval terheltetnék s az által kisebbednék a város jövedelme, kétségkívül azon eset állna be, hogy miután tiszta jövedelem nem marad fenn és a kiadások az állami érdek kezelése szempontjából oly nagyok, hogy a város ép ugy, mint más erdélyi városok, az évet deficittel zárja be, miről a belügyminister ur bővebben van értesülve: mondom, ha a pénzügyminister ur nem venné figyelembe a város kérelmét, kénytelen lenne a város, mint a hogy e kérdés a fővárosnál is már felmerült, az adókezelés egész ügyét a kormánynak átadni. Nem szándékoztam felszólalni. A jelenleg tárgyalás alatt levő kérvényre nézve csak azon észrevételt vagyok bátor tenni, hogy a belügyminister ur kijelentése a valóságnak telj esen megfelel, tehát ha t. képviselőtársam nézete szerint egy önálló törvényhatóság szabályrendeletet akarna alkotni és ezen esetben előbb minden szomszéd megyével és más törvényhatóságokkal érintkezni és egyezkedni köteleztetnék, soha irányadó s általában egy törvényhatóság érdekét előmozdító szabályrendeletek nem kelethetnének. Ezt nem rendeli sem a törvény, sem nem igazolja a gyakorlat. Hogy ha ez irányban valamit tenni akarunk, igen természetes, egyéb nem tehető, mint a mit a kérvényi bizottság javasol, t. i. a kérvényt a ministerelnök urnak átadni, ki a szükséghez képest intézkedik. Pártolom a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem levén senki feljegyezve, a vitát bezárom. Sz avazás előtt szó illeti még az előadó urat. Székely Elek előadó: Én, t. ház, szorosan a t. képviselő ur határozati javaslatához tartva magamat, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ahhoz nem járulhatok és a kérvényi bizottság nevében kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. A képviselő ur által benyújtott határozati javaslat első részéhez már csak azért sem járulhatok, mert az a kérvény petitumán túlmegy s ez az egy ok is elégséges, hogy azt ne fogadjam el; második részére nézve pedig kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az részben felesleges is, a mennyiben a városok a megállapított tarifákat ha nem is kapurólkapura, de részint dobszó, részint falragaszok utján amúgy is kihirdetik; nemcsak 15 nappal, hanem már a közgyűlés előtt 8 nappal mindenkinek alkalma van meggyőződni arról, hogy ily tarifák fognak tárgyaltatni. Bátor vagyok a kérvényi bizottság javaslatát ismételten ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság javaslatát? Ha az nem fogadtatnék el, következnék a Szentiványi Kálmán képviselő ur által benyújtott határozati javaslat feletti szavazás. Méltóztassanak előbb azonban mindkét javaslatot meghallgatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a javaslatokat.) Elnök : Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvénpi bizottságnak a 29—32. szám alatti kérvényekre vonatkozó véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a 21 . számú sorjegyzékbe foglalt kérvények tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottságnak az 1— 11. számú kérvényekre vonatkozó véleményét, mely észrevétel nélkül elfogaätatik: ivolozs- és Sojnonmegye közönsége. A törvényhatósági segéd- és kezelő-személyzet nyugdíjban részesittetni kéri. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A kérvényi bizottság ezen kérvényeket az előbbiektől külön választandóknak Ítélte, a mennyiben tényleg különböző szempont alá esnek. A segéd és kezelő személyzet ugyanis a törvényhatóságok nagy részében kinevezés utján és élethossziglan foglalja el hivatalát, mig a többi közigazgatási tisztviselők csak 6 évre választatnak meg, mi a nyugdíj-kérdés megoldásánál mindenesetre igen lényeges és figyelembe veendő. Ezekben kívántára a kérvényi bizottság felfogását előadni, a határozati javaslat a következő: „ Ezen kérvények tanulmányozás végett a ministerein öknek, mint belügyministernek adatnak ki.

K Tibád Antal: T. ház! Azon mozgalom, a melyet az első folyamodása kir. ügyészek és a királyi ügyészségi hivatalnokok egyrésze saját anyagi helyzetük javítása érdekében, ha emlékezetem nem csal, ezelőtt körülbelül egy évvel megindított, azóta nemcsak az igazságszolgáltatás egész körére terjedt ki, hanem, mint a ház igen