Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-158
334 158. országos ülés derzember 18. 1882. kiadatik a közgazdasági bizottságnak véleményadás végett; addig is köteleztetnek a törvényhatósági jogú városok, Budapest főváros kivételével, hogy alkotandó vámszabályzataikat a rendes felterjesztés előtt 15 nappal hatóságuk területén kapuról kapura kihirdessék." Tisztelettel kérem ezen határozati javaslatom elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Rakovszky István jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök : T. képviselőház! (Halljuk!) Mindenesetre kérem —• és indokolni is fogom kérésemet — hogy méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatát fogadni el. (Helyeslés jobbfélöl.) Különösen kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy az igen t. képviselőtársam általjavasolt határozati javaslatnak második pontja már teljesen elfogadhatatlan lenne, mert egyoldalú képviselőházi határozattal városokat, vagy bárkit a törvényen túl menő kötelezettségre kötelezni nem lehet. (Helyeslés.) De ha magát a dolgot tekintem t. képviselőház., én azt hiszem, hogy úgy a kérvényezők, mint a t. képviselő urnak aggályai részben alaptalanok, részben pedig alig lenne az általa ajánlott orvoslási mód megegyeztethető fennálló törvényeink egész irányzatával és szellemével. (Helyeslés.) Túlságosnak tartom aggodalmát azért, mert egyfelől a vásári és piaezi vámoknak bizonyos correctivuma, mint azt maguk is elismerik a kérvényezők, foglaltatik abban, hogy a mely város e tekintetben a kellő határon túl menne, saját maga érdekeinek is ártana, mert saját piaczát és üzletét rontaná meg. De túlságos az aggodalom azért, mert a városok határozataikat a törvény értelmében nyilvánosan hozzák, az ellen a városbeliek felebbezhetnek; de nyilvánosan tétetvén a rendelkezés, megvan módja mindenkinek, a ki érdekeiben sértve érzi magát, ott, a hova az ily határozatoknak megerősítés végett fel kell terjesztetniük, hogy érdekeit felterjesztés útján hasonlag érvényesíthesse. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy a városoknak minden ily határozatai csak ministeri megerősítés után léphetnek érvénybe, még pedig oly megerősítés folytán, mely a dolog természeténél fogva a belügyi, a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister együttes elhatározása folytán adatik ki, tehát nem oly rögtönözve, hogy bármely más hatóság vagy egyén elől el lenne zárva az út, hallatni ez irányban saját kifogását. De ha-egyfelől túlságosnak tartom az aggályt, másfelől — mint mondám — meggyőződésem szerint törvényeink egész szellemével ellenkeznék a kivánt orvoslási mód. (JJgy van!) Mert miben állana az? Abban, hogy egy városi törvényhatóság határozata felett felülvéleményt mondjon a körülfekvő megyei törvényhatóság. {Ügy van!) Már ez ellenkezik a törvényeinkben gyökerező azon elvvel, mely szerint jogilag mindenik törvényhatóság teljesen egyenrangú egymással, legyen az város vagy megye. Hiszen városok, megengedem, hozhatnak valamely irányban oly határozatot, mely ellen alapos kifogása lehet a vidékbelieknek. De mint bátor voltam megmondani, minthogy ezen határozatok nyilvánosan hozatnak, minthogy hosszas tárgyalás alapját képezik, van mód azoknak, a kik érdekeiket sértve hiszik, hogy ellenérveiket illető helyen érvényesítsék, van mód, hogy ha ott tekintetbe nem vétetnek, utoljára még a képviselőház útján is tekintetbe vétessenek. De viszont megeshetik és megesik akárhányszor, hogy a megyék is hoznak oly határozatot, mely által a területökbe inelavált törvényhatósági joggal biró város sértve érzi magát. Ennek is megvan ily esetben ugyanaz a módja, hogy a maga részéről megteszi a lépéseket ott, a hol azt törvény szerint megtennie kell. De hogy akár a városi törvényhatóság a megyei törvényhatóság határozatát, akár megfordítva, superrevideálhassa vagy felülvéleményezhesse, ezt én — ismétlem — fennálló törvényeink és intézményeink szellemével határozottan ellentétesnek tartom. Nem akarva a t. háznak, úgy látom, úgy sem igen nagy türelmét tovább fárasztani, kérem, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Lázár Ádám: T. ház! (Zaj.) Ha a hibéri maradványok teljes eltörléséről volna szó, akkor a ministerelnök ur előtt közvetlenül felszólalt képviselőtársam szűz beszédében kifejtett régibb törvényekre való hivatkozást méltánylandónak találnám. Itt azonban Maros-Vásárhely város és Tordamegye közt felmerült vám- és helypénz körüli visszásságok megszüntetéséről levén szó, legyen szabad, mint azon város képviselője és törvényhatósági bizottságának tagja, ki közelről ismerem a szabályrendelet tartalmát, felszólalnom. (Halljuk!) Minden ily helypénz és vámszedés iránti jog részint kiváltságleveleken, részint a törvényhatósági bizottság által szerkesztett s a kormány által helybenhagyott szabályrendeleteken alapszik. Megengedem, hogy a kiváltságlevelek, melyeken alapszik, régiségüknél fogva talán egyik-másik irányban megváltoztathatók és megszüntethetők lennének. Azonban ha azon korban, melyben ezek keletkeztek, nem is tűnt fel ezen vámok létezése oly szükségnek, mint a mai korban, azt hiszem, hogy az előttem szólott képviselő ur nem volt figyelemmel épen azon körülményre, hogy midőn ezen rámok szedésére kiváltság adatott, oly nagy követelések I az utezák rendbentartására nézve nem tétettek,