Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-158

<3oZ 158. orsságos ülés decztmber 19 ISS'2 a dolog, amint én mondom, (Ugy van!) Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy a ministernek a népiskolákra vonatkozólag szorosan ragaszkodnia kell azon hatalmi körhöz, melyet az 1879. törvény adott. Azon túlmenőleg, paranesolólag intézkedni nem lehet. Lehet buzdítólag, lehet kisegítőleg intézkedni, de nem lehet rendelkezőleg, paranesolólag. A mi pedig Ugron Gábor képviselő ur felszólalásával szemben a naszódvidéki gymnasium tannyelvének kérdését illeti, ne méltóztassék minden ok nélkül a cultusministeriumotvagy államtitkárát, vagy a kormányt ez irányban gyanúsítani, hanem méltóztassék a nemzetiségi törvényt elolvasni, a mely jogosultságot ad arra, hogy az illetők saját anyanyelvüknek megfelelő tannyelvvel állíthassanak intézeteket és át fogja látni, hogy semmiféle közrejátszása, vagy engedékenysége a ministeriumnak nem szükséges ahhoz, hogy nem magyar tannyelvű középiskola valahol valaki által fentartathassék. (Egy hang a baloldalon: Az 1879-iki törvény!) Az 1879-iki törvény szól a népiskolákról. A középiskolákról nem ez, hanem a nemzetiségi törvény rendelkezik a nyelv tekintetében. Egyébiránt midőn ily módon kénytelen vagyok a cultnsministerium eljárása ellen szerintem minden alap nélkül emelt vádat e tekintetben visszautasítani, biztosíthatom a házat, hogy mindaz, a mit a törvény rendel, vagy megenged a magyar nyelv terjesztésére, megtörténik és azt hiszem, ez az egyetlen helyes út, mert csak igy lehet elvárni azt, hogy a magyar nyelv "terjesztése az erőszakosság, tehát minden ellenszenv felidézése nélkül fokról fokra mind nagyobb mérveket öltsön. (Helyeslés.) Egyébiránt ajánlom a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés jobb felöl.) Ugron Gábor: Szavaim értelménekhelyregazítása végett csak annyit jegyzek meg, hogy én egy szót sem szóltam az ellen, hogy a naszódvidéki reáliskola és gymnasium tannyelve az oláh, hanem arra kértem fel a t. ház figyelmét, hogy kapcsolatban azzal, miszerint a naszódvidéki tanítóknak 67 százaléka magyar nyelven oktatást nem adhat, az ott levő gymnasium és reáliskola az, a melyből a legerősebb dáko-románok kikerülnek Erdélyben. Elnök: A kérvényi bizottság véleménye ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki s igy a kérvény tanulmányozás végett a vallás- és közoktatási ministernek adatik ki. Baross Gábor jegyző (olvassa a 24.25. és 26. számé kérvényeket, a melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye el fogadtatik. Olvassa): Maros-Tordamegye közönsége a városi vámok, illetékek és helypénzek rendezése ügyében. Székely Elek előadó: Ezen kérvényben előadatik, hogy a városi törvényhatóságok a piaczi vámok, helypénzek és személyi vámok megállapításánál autonóm jogukból kifolyólag járván el, ennélfogva a megyei törvényhatóságok érdekeltségének teljességgel nincs módja sem arra, hogy ezen vámok megállapítására befolyjon, sem nem ellenőrizheti, hogy azok minő czélra fordíttattak. Ennél fogva a kérvény szerint szükségesnek látszanék, hogy törvényhozásilag megállapittassék azon kulcs, a mely szerint ezen vámok megállapíthatók és szintén törvényhozásilag megjelöltessenek azon czélok, melyekre az ezekből folyó jövedelmek fordíthatók. Ezen kérvényre nézve a kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : Ezen kérvény a ministerelnöknek, mint belügyministernek adatik ki. Szentiványi Kálmán: Engedje meg a t. ház, hogy ezen kérvény tárgyalása alkalmával a t. ház becses türelmét igénybe vegyem. Azon nézetben vagyok t. ház, hogy igen fontos jogaink vannak, melyek ha igen gyakran vétetnek igénybe, de csak nagy ritkán a helyzet kényszerűsége által igazoltatnak, ezen jogokkal az Bzokott aztán történni, hogy elvásoltatnak, elvesztik hatásukat. Ezen fontos jogok közé tartozik a municipiumok felirási, kérvényezési joga. Ezen nézetben lévén pedig, első helyen a tárgyalás alatt lévő kérvényt ezen szempontból veszem elbírálás alá. És ugy találom t. ház, hogy a vámok tekintetében máig is minálunk egy darabka középkor áll fenn a Királyhágón innen és túl is, számos városaink mellett olykor-olykor egy sémita vámos, két városi hajdú képviseli a productionale forumot, a ki előtt az utazó közönségnek, azt, hogy vámmentességi igénynyel bir, igazolni kell. Ugy találom továbbá t. ház, hogy noha az Approbata Constitutió III. rész 39. czikke, az úgynevezett száraz vámok eltörlése iránt határozottan intézkedik, mégis ezen úgynevezett száraz vámok egyesek részéről mai nap is szedetnek. Tapasztaltam azt, hogy némely helyütt, hol az ilyen vámjövedelem bizonyos oly czélokra rendeltetett, mely czélok közönséges használata a vámfizető közönségnek viszonylagos előnyöket biztosítani van hivatva, mégis ezen vámjövedelmek részben vagy egészben nem a kitűzött czélra lettek fordítva. Tudomásom van arról, hogy némely helyütt, hol a vámok meglehetős magasan vannak megszabva, ezen teher hordozása alól az illető város közönsége csaknem az utolsó birtokosig fel van oldva, ugy, hogy azok kizárólagosan a vidék lakosságát terhelik. Láttam t. ház, kellemetlen összeütközéseket, melyek abból származtak, hogy közmunkatétel vagy katonai fuvarozás czéljából tömegesen berendelt fuvarosok, újonczállításra tömegesen jelentkező ifjak és elöljárók, továbbá az emporiális helyeken elhelyezve lévő adó- és más hivatalok által hivatalból kiküldött hivatalnokok, elöljárók