Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-158
Í58. országos ülés deezember 19. 1882. 329 mely észrevétel nélkül el fogadtatik. Olvassa az 1. %-ot). Hegedűs Sándor előadó: Az i-ső §-ban „állami költségvetésről szóló" helyett ez volna teendő: „állami költségvetésben az". Elnök: Méltóztatik elfogadni az i-ső §-t azon módosítással, melyet az előadó ur proponál? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 2. §. elfogadtatik s igy a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a 20. és 21. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása előbb a 20-ik sorjegyzék. Baross Gábor jegyző (olvassa) .• Zala-, Udvarhely-, Hont-, Háromszék-, Hevésés Sopronmegye közönsége a „győrvidéki gazd. egyesület 1 '' kérvényét pártolva, kérik hogy a keleti marhavész, léptályog és tüdővész által az ország marhaállományában okozott károk megtérítése ezéljából egy kölcsönösen kötelező biztosítási intézmény léptettessék életbe. Székely Elek előadó : Ezen kérvényekre nézve a kérvényi bízottság tartotta magát azon határozathoz, mely a győrvidéki gazdasági egyesület kérvényére nézve még a múlt ülésszak alatt hozatott. Ehhez képest a határozót! javaslat igy hangzik: „Ezen figyelmet érdemlő kérvények tanulmányozás végett a földmíveíés-. ipar- és kereskedelmi ministernek kiadatnak." Elnök: Kiadatnak a föídmívelési ministernek. BarOSS Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottság jelentését a 7, &, S, 10, 11. számú kérvények tárgyáhon, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa: Torontál-, Komárom-, Somogy-, Yas- és Zemplénmegye közönsége, Baja város, Győr szab. kir. város, Kolozsvár, Marosvásárhely város, Szeged, Kassa szab. kir. város közönsége kéri, hogy a Magyarországban alkalmazott összes néptanítók, a magyar nyelvnek bizonyos záros határidő alatt leendő elsajátítására köteleztessenek. Székely Elek előadó: T. ház! Torontálmegyének felterjesztése szerint — Magyarország hivatalos nyelve a magyar lévén, minden magyar állampolgárnak csak előnyére válik, ha a magyar nyelvet birja. Minthogy a magyar nyelv megtanulása és azzal közvetlenül a magyar nemzetiség és hazafiság iránti rokonszenv felkeltése legkönnyebben a gyermekkorban történik, szükségesnek látszik ennélfogva, hogy a néptanítók a magyar nyelvet tanítani képesek legyenek. Ennek alapján kéri Torontálmegye és a többi azt KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VIH. KÖTET. pártoló törvényhatóság, hogy a Magyarországon alkalmazott összes néptanítók tekintet nélkül képesittetésük és alkalmaztatásuk idejére, a magyar nyelvnek bizonyos záros határidő alatti elsajátítására köteleztessenek és a kik ezt tenni nem akarnák, vagy tenni nem képesek, jövőre ne alkalmaztassanak, vagy a mennyire már alkalmazva lennének, alkalmazásukból elmozdittassanak. T. ház! Az 1879: XVIII. t.-cz. szerint az 1872. éven innen alkalmazott néptanítók hitfelekezeti vagy községi iskolákban is a magyar nyelvet részben tudni tartoznak, részben pedig bizonyos záros határidő alatt azt elsajátítani kötelesek. Csupán azokra nézve tett a törvény némi kivételt, a kik képesittetésüket és alkalmazásukat 1872 előtt nyerték, a kik tehát feltehetőleg már idősebb egyének és a kik koruknál fogva is más pálya választására nem igen alkalmasak és a kik a magyar nyelveta korábbi tanintézetek hiányos berendezésénél fogva sem voltak képesek megszerezni. A kérvényi bizottság nézete szerint a törvény ezen intézkedése megfelelő és a viszonyokhoz képest czélravezető is. S minthogy arról is meg volt győződve, hogy a törvényben foglalt rendelkezések teljes szigorral és egész terjedelmükben végre fognak hajtatni és ebben épen a cultusminister urnak ezen törvény végrehajtása alkalmával kibocsátott rendelete is teljes garantiát nyújt. Ezen okoknál fogva következő határozati javaslatot, vagyok bátor a t. háznak elfogadás végett ajánlani: „Ezen kérvények tanulmányozás végett a vallás- és közoktatási ministernek adatnak ki". Herman OttÓ:T. képviselőház! (Halljuk!) Nekem nincs megjegyzésem a petitumra nézve, sőt azt tökéletesen méltányolni birom a maga egész terjedelmében, horderejében és érvelése szerint is. Acceptálom azokat is, a miket a t. előadó ur mondott, hanem mégis azt hiszem, hogy a mikor épen erre az ügyre vonatkozólag positiv törvény intézkedik, mégis csudálatos dolog, hogy ily kérdések kérvényekben a ház elé kerülnek és mi kénytelenek vagyunk mindig oly dolgokat pártolni, a melyeknek végrehajtása a létező törvény alapján voltakép a kormánynak kötelességévé van téve. Az 1879: XVIII. t.-cz. 3. §-a világosan igy szól: „A már hivatalban levő, vagy tanítói pályára lépő azon egyének, kik a képezdei tanfolyamot az 1872-től 1881-ik év végéig terjedő időközben végezték el — illetőleg végezendik el — avagy ezen idő alatt léptek, vagy lépnek a tanítói hivatalba — kötelesek a magyar nyelvet — ha azt nem bírják —a jelen törvény hatályba léptétői számított 4 év alatt annyira elsajátítani, hogy azt a népiskolában tanítani képesek legyenek". Én azt hiszem, hogy e törvény szövege oly világos, hogy itt többé nem kérelmezésről, hanem 42
