Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-157
302 157. erizágoi illés deeiember IS. 1182. rendszer mellett a budget indokolása maga constatálja, hogy 12,992 darab ma is a restantia a kir. táblánál; constatálja maga a budget azt, hogy a beérkezett darabokból az elintézettek száma kitesz 73,900-at, a mi annyit jelent, hogy a kir. táblánál egy bíróra átlag 527 peres ügy elintézése esik évenként. A ki ismeri az igazságszolgáltatást, t. ház, annak valóban szorult szívvel kell hallgatni ezen adatokat. Poroszországban egy biró, a ki 100 ügyet intézne el, fegyelmi vizsgálat alá vonatnék, mert 100 vizsgálatot, vagy 100 port alaposan elintézni egy év alatt nem lehetséges. Nálunk gyárilag kezelt igazságszolgáltatás mellett 527 ügyet referált egy biró és mégis 12 ezer a restantia. Ezen indokok azok t. ház, melyek a nyilvánosságot tévútra vezetik, hogy mindig a fiskálist okozzák, gyűlölik azért, a mit az igazságügyi politika mostohaságábaa kellene keresni. (Igaz! Ügy vart! a szélső balon.) Az első fokú bíróságoknál is az igazságügyminister ur. hat fővárosi albiróval szaporította a létszámot és daczára annak, hogy ezek tulaj donképen az V. kerületi, a végrehajtással megbízott járásbírósághoz lettek beosztva, t. ház,mit tapasztalunk? Azt, hogy daczára annak, hogy a perrendtartás világosan három napi határidőt szab elé, kapjuk a fővárosban ép ugy a 3—4 hónapi határidőket, mint kaptuk az előtt. Vagy a kezelés rósz, vagy a személyzet nem működik helyesen, mert különben lehetetlen volna, hogy a létszám hat bíróval szaporittatván, a határidők mégis ily nagy időközökre tűzetnek. Mindenesetre ezélszeríí lesz, ha az igazságügyminister ur ennek okai iránt közelebbről tudakozódik, mert ha már a fővárosban megtörténhetik az, hogy három-négy hónapi határidő tűzetik ki, akkor bizony a vidéken félévi, sőt egészévi határidőt kapnak. Az első bíróságoknál ismételve figyelmeztetem a minister urat azon helytelenségekre, melyek az intercalaréknak igénybevételével elkövettetnek. Nem helyes dolog hónapokig, sőt néha egész évig üresedésben hagyni állomásokat csak azért, hogy pusztán bizonyos javulást érhessen el a költségvetésben az által, hogy azon vidék igazságszolgáltatásabizonyára hátrányt szenvedjen. (Igaz! Ugy van! a szélsb' baloldalon.) A kimutatások tekintetében, melyekre nézve Veszter Imre t. képviselőtársam annakidején igen szellemdúsan mutatta ki, milyenek azok, ugy értesültem, hogy az igazságügyminister ur jobb útra tért, jobb meggyőződésre jutott, mert immár hat törvényszék elnökét megkereste az iránt, adnának neki tanácsot, miként kellessék ezen szerinte is rettenetesen labyrinthieus kimutatásokat megváltoztatni, helyesebb és ezélszertíbb alakba önteni. En, a t. minister urnak ezen elhatározását örömmel üdvözlöm ; egyúttal azonban figyelmeztetem a minister urat arra, hogy ezen kimutatások feladataiknak megfelelni sohasem fognak, bármily alakban kerüljenek azok a t. igazságügyminister ur elé. E tekintetben sokkal helyesebb volt azon régi praxis, mely időnként kormánybiztosokhoz folyamodott, midőn látta, hogy bizonyos vidékeken egyes törvényszékeknél felszaporodtak a hátralékok s e miatt zúgolódott, panaszkodott a közönség, oda egy kir. táblai birót küldött ki, hogy az illető törvényszékek állapotát megvizsgálja s tapasztalatai alapján véleményes jelentést tegyen az igazságügymini sternek. Nagyon sajnálom, hogy ezen annak idejében nagyon üdvösnek bizonyult intézkedés most gyakrabban nem alkalmaztatik, midőn az országban nagyon sok oly törvénj^szék van, melyeknek viszonyait bizony nagyon érdekes lenne kutatni. (Igaz ! Ugy van! a szélső laloldalon.) A t. igazságügyminister ur a VI. és VII. czíinek között évről éATe kéri az átruházási jogot a nélkül, hogy akár a költségvetésben, akár az indokolásban feltárta volna azon alapokokat, a melyek őt ezen átruházási jognak igénybevételére utalják. En nagyon kíváncsi vagyok hallani, nőért van szüksége az igazságügyminister urnak a törvényszékek és ügyészségek részére megszavazott összegeknél átruházási jogot igénybe venni; és nagyon kérem a t. minister urat, legyen szíves felvilágosítani, mily mértékben és mily arányban vette azt igénybe a múlt évben ? Nagyon helyesen tette az igazságügyminister ur, hogy 1878: V. t.-cz. 26. §. értelmében kezelendő birság-pénzek iránt kimutatást adott be; helyesen tette, mert az csakugyan a költségvetésnek integráns része s kell, hogy tudja az ország, hogy azon bírságpénzek hova fordíttattak. Helyeselhetem azt is, hogy a t, igazságügyminister ur Aszódon és Kishartán javító, illetőleg közvetítő intézetek felállítása iránt már intézkedett. E tekintben csak kérve kérhetem az igen tisztelt igazságügyminister urat, hogy ezen intézeteket mint a törvénynek különben is megfelelőket mentül inkább gyarapítani és minél nagyobb számban életbe léptetni igyekezzék. De azt már azután jövőre is legyen szives méltányolni a t. igazságügyminister ur, hogy ő beállít a költségvetésbe 183,426 frtot mint bevételt, melyről a pénzügyi bizottság retortáján keresztül kisült, hogy nem lehetett volna többet felvenni, mint 130,600 frtot. Ennyit a költségvetést illetőleg. Méltóztassék már most megengedni t. ház, hogy felszólalásomnak tulajdonképeni tárgyára röviden áttérjek. {Halljuk!) A t. ministerelnök ur bejelentette a képviselőháznak, hogy a bűnvádi eljárás valószínűleg még ezen jelen ülésszak alatt tanácskozásaink tárgyát fogja képezni. Lehetetlenség, hogy legyen a t.
