Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-156

156. országos ülés tkczomber 17. 1882. 28 f a eonsequentiát visszautasítsuk ám'; ha önök ezt kimondják, akkor mondják ki a halálos ítéletet az egész közjogi rendszer felett. Akkor ne beszéljenek úgy, mint a t. ministerelnök ur beszél, hogy ne kivárjuk a nagyobb kiadásokat mi, kik megtagadjuk az adókat. Igen, mi megtagadjuk az adókat oly rendszernek, mely idegen érdekeket szolgál. De mi nem tagadunk meg semmi oly kiadást, melyet a nemzeti lét fokozására szükségesnek tartunk ; akkor sem, ha nem egyezik meg a jelen rendszer létfeltételeivel. Mert ha az egész mai alkotmányos életünk összeroppan és akkor is, ha újra Bach- és Schmerling kísérletei jönnének, a népnevelésre fordított költségek áldásos hatásai el nem enyészhetnek. Mi, bála istennek nem vállaltuk el azt, hogy „gebundene Marchroute" mellett gondoskodjunk a nemzet szükségei felől. Önök elvállalták, viseljék érte a felelősséget. Önöknek a „gebundene Marschroute" mellett is gondoskodni kell a nemzet létfeltételeiről. Vagy mi különbözteti meg ön ket Bach és Schmerling kormányától? Ezek mind a nemzet megsemmisítésére törekedtek. Ez az ő öntudatos czéljok, elvök volt. Igazolásuk épen abban állott, hogy a nemzetet a megsemmisüléshez közelebb hozták. Önök azonban magyar politikusoknak nevezik magukat, ez a ház, melynek falai mindnyájunkat körül fognak, a magyar állam symboluma, önök mindnyájan felelősséggel tartoznak a magyar történelem előtt. Önök nem utasíthatják vissza az ily kiadásokat, pártunk régi nemes traditiója, hogy a népnevelés költségeit mindig felemelni kívánták. Emlékezni fognak Kállay Ödön indítványára, a ki a népnevelés költségeit egyszerre egy millióval kívánta felemeltetni. Indítványát a t. ház lelkesedéssel fogadta. Hát e traditióhoz ragaszkodunk s észrevehették önök azt, hogy mi különös gyengédséggel viseltetünk a közoktatásügyi minister ur iránt. Pártunk szónokai valóságos mézet csepegtetnek ajkaikról, midőn a közoktatási íárezáról szólnak. Németh Albert szintén a legnagyobb lovagiassággal emlékezett meg magáról a minister úrról. Miért van ez? Azért, mert a közoktatási ministert nem azonosíthatjuk a közösügyi alappal. Olyan ő előttünk, mint Mózes, (Általános derültség) a ki, mig mi még a pusztaságban bolyongunk, Horeb hegyéről meglátja az igéret földjét, a hová a jövő nemzedéket vezetnie kell. Én is üdvözlöm a közoktatási minister urat tízéves jubileumához és kívánom, hogy a nemzeti lét ezredéves jubileumát is mint minister érje meg, de hogy elmondhassa akkor, hogy Magyarország minden gyermekét igazi magyar polgárrá, nemzeti öntudatban és nemzeti hitben nevelte fel. (Helyeslés.) Mutassuk meg minden gyermeknek a haza KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. VIH. KÖTET, élő és látható képét. Ha nem teremthettünk valódi magyar államot, legalább neveljünk magyar polgárokat; ha nem teremthetünk nemzeti hadsereget, teremtsünk nemzeti nevelést, ha nem teremthetünk önálló nemzeti gazdaságot, teremtsünk ismét nemzeti köznevelést, ha nem teremthetünk külön pénzügyet, teremtsünk, új nemzeti nevelést. Ha semmi más politikát nem csinálhatunk, legyen ez a mi egyetlen nemzeti politikánk. E gondolatban mindnyájan egyesülhetünk, e gondolat a kiegyenlítés köztünk és önök közt a túloldalon. E téren elérhetjük azt, hogy egy nemzedék múlva önök megértenek bennünket, mi pedig megértjük Önöket. Önök is azt fogják mondani, hogy a megerősödött és kifejlődött nemzeti öntudat csak a teljesen önálló államban találhat kielégítést, mi is meg fogjuk engedni azt, hogy az 1867-es egyezség nagy rendeltetést töltött be a nemzet életében. El fogjuk mondhatni mi is a mit 1793 Prairial havában Fonrcroy mint a tanügyi bizottság előadója a conventban mondott: „hacsak a nemzeti nevelést foganatosítottuk, eleget éltünk." Ezek alapján a következő határozati javaslatot vagyok bátor elfogadásra ajánlani: (olvassa): Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a közoktatásügyi ministert, hogy olyan községekben, melyek a közoktatási törvény értelmében eddig is kötelesek lettek volna iskolát állítani, de a követelménynek egyedül a törvény 80. §-a szerint körülirt módozat szerint állami elemi iskola állítása által tehetnek eleget, ez iskolák állítását fokozottabb mértékben foganatosítsa és ehhez képest az előirányzott összegen túl póthitelt kérjen. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister: Ha már a közjogi téren nem találkozunk is, nagyon örvendek, hogy a közoktatás terén összhang uralkodik köztünk és a képviselő urak közt. Hogy a népnevelésnek nagy haszna van nemcsak politikai és erkölcsi, de közgazdasági tekintetben is: ez iránt tökéletesen egyetértünk s arról beszélni felesleges volna. Azt is szerencsém volt tegnap kifejteni épen Helfy t. képviselő úrral szemben, hogy igenis vau tervünk, melynek alapján rendszeresen járunk el az iskolák felállítása tekintetében oly helyeken, a hol azok legszükségesebbek. De a jóakaratnak is megvan a határa. A legszebb terveknek keresztülvitelét is el kell odázni, mert az ország pénzügyi viszonyaival a kiadásokat összhangba kell hozni, a mi a helyzet oly exigentiája, mely előtt senki sem hunyhat szemet. A főkérdés, melyre súlyt méltóztatott fektetni, a községi iskolákra vonatkozott, vájjon igaz-e, hogy azoknak száma csökkent? Itt félreértés van a dologban. Az iskolák száma nem 36