Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-155

155. országos ülés Kakovszky István jegyző (olvassa): Tanintézetek. Rendes kiadások: XIX. fejezet. 3. czím. Rendes bevételek: IX. fejezet, 2. ezím. Kiadás. Felsőbb tanintézetek. Gr. Zichy Ágost előadó: T.káz! A buda­pesti egyetemre előirányzott személyi járandósá­gok és dologi kiadások ezímén összesen 506,031 frt. Miután azonban az új tanszékek betöltésére a mi­nisterium részéről határozott javaslatok nem tétet­tek : a pénzügyi bizottság ez új tanszékek felállí­tására 3100 í'rtnyi tétel törlését ajánlja és igy a budapesti egyetemre 502,931 frt megszavazását ajánlja. Lázár Ádám: T. ház! Nem szándékozom nemzetiségi, sem nyelvi vitát felidézni, hanem csakis pénzügyi és nemzetgazdászati szempontból kívánom a t. ház figyelmét felhívni, midőn itt a nagyszebeni akadémia tárgyában felszólalva, ezút­tal egy határozati javaslatot akarok benyújtani. Már az idei költségvetés tárgyalása alkalmá­val felmerült ezen kérdés itt a képviselőházban. Ugyanis akkor a pénzügyi bizottság jelentésében ki volt mondva a nagyszebeni akadémiára vonat­kozólag, hogy ezen költségvetéssel kapcsolatban felmerült és eonstatálva lőn a bizottságban aj og­akademiának általában észlelhető normál helyzete, a mire a kormány és törvényhozás figyelmét oly ezéllból kívánja a bizottság felhívni, hogy a kor­mány lépjen ez ügyben a kezdeményezés terére és a kérdés megoldását készítse elő. Az azon alkalommal felmerült vita rendén e párt részéről többen felszólaltak a t. szakminister ur nyilatkozata után, azonban, miután tüzetes indít­ványban ezen tételnek törlése nem kéretett, az akkori előadó ur, a ki ma is az előadói tisztet tölti be, azon rövid felszólalással odázta el ezen kérdést, hogy ezen tárgyról már bővebben beszélt Lánczy Gyula képviselő ur, következőleg nincs mit szóla­nia. A jelen költségvetés tárgyalásának rendén pedig sem a t. szakminister ur, sem a pénzügyi bizottság ezen nagyszebeni akadémiának kérdésével nem foglalkozik, csak egyszerűen megszavazásra ajánlja annak költségét, még pedig 100 írttal többet. Tehát ugy látszik, a minister ur a pénzügyi bizottság azon kijelentését, melyet kétségtelenül maga a szakminister ur is kötelezőnek elismert, figyelem nélkül hagyva, jelenleg ugy kezeltetik az akadémia mintha az semmi kívánni valót nem hagyna fenn. A szakminister ur ezzel szemben azzal véde­kezett, hogy tanulmányozás tárgyává tette a har­madik egyetem felállításának kérdését, a nélkül, hogy kimutatni igyekezett volna, hogy minő össze­függésben áll a harmadik egyetemmel; a mint hogy összefüggés valóban nincs is. Erdélyben felállít­tatott egy egyetem és pár órányi távolságra attól iogakademia van. Már ha megtörténik is az, a mit deczember 16. 1882. o>67 a minister ur létesíteni szándékozik, t. i. hogy a harmadik egyetem felállíttatik, nem tudom Pozsony­ban, vagy Szegeden akarja-e felállítani a minister ur, de jdz a nagyszebeni akadémia fennállásával semmi kapcsolatban nincs. A nagyszebeni jogaka­démia további fentartása azonban a jelen viszonyok között általában szükségtelen, ugy, hogy a helyett sokkal czélszerüebben tenné a t. minister ur — főleg miután a mai tisztviselők minősítéséről szóló tör­vényjavaslat is elfogadtatott, melynek értelmében a jogtudori fokozat elnyerése feltételül van kitűzve, azt pedig az egyetemen nyerik meg és igy a jog­akadémiákon felesleges időt töltetni az ifjúsággal, mert a jogtudori fokozatot csak a kolozsvári, vagy pedig a budapesti egyetemen nyerhetni el — job­ban tenné, mondom, ha az akadémia költségeit a kolozsvári egyetemre fordítaná. Igaz, azt hozzák fel, hogy kevés a költség, mert mindennel együtt összesen 20,000 frtra megy, azonban tudtomra alig van ez akadémiának 40—50 hallgatója, tehát egy-egy ifjú 400—500 frtba kerül az államnak. Es ha az erdélyi ifjak, kik jogászi pályára készülnek, az egyetemre utaltatná­nak, az egyetem fejlesztése nyomán nagyobb tér nyílnék számukra a képződésre, míg másfelől a kölcsönös érintkezés által az erdélyi rész külön­böző nemzetiségű ifjúsága csak nyerhetne. Ezen összeget tehát a kolozsvári egyetem fejlesztésére sokkal czélszerübben lehetne fordítani, ugy hogy ez egyetem a tudomány mai szinvonalat minél jobban megközelítse. Yagy ha erre nem lehetne fordítani, sokkal helyesebben lehetne alkalmazni az alsóbb iparisko­lák támogatására, melyekre a minister ur az állam különböző vidékeire összesen 89 városban 8000 frtot vett fel, melyből 100 frt sem jut egy helyre, felemlíti ugyan hogy e czélra legalább is 15,000 frt lenne szükséges, itt van hát a nagyszebeni jogakadémia, ennek megszüntetésével ide lehet fordítani az összeget. T. ház! Nem szándékozom ez alkalommal e tétel törlését indítványozni, mert a tanfolyam már megkezdetvén, nehéz lenne ugy a tanárokra, mint a tanulókra nézve egy ilyen egyszerű megszüntetés. Azonban eljöttnek látom az időt arra, hogy a szakminister ur folytonos ígérgetése és tanulmá­nyozása következtében serkentessék egy képviselő­házi határozat által arra, hogy igyekezzék általá­ban a jogakadémiák ügyével komolyabban foglal­kozni; s addig is, mig a többiek felett döntene, ezt a felesleges állami akadémiára fordított oknél­küli és szükségtelen költekezést szüntesse meg. E czélból azon határozati javaslatot vagyok bátor beadni, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a nagy-szebcni jogakadémia megszüntetése iránt törvényjavaslatot terjeszszen be. Ha a t. minister úrtól olyan felvilágosítást nyerhetek, hogy ezen költség a jövő költségvetés­34*

Next

/
Thumbnails
Contents