Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-150

150. országos filés deczemucr 11. 1882. 137 védelmi munka abban hagyassék de azt sem akarom, a mit a ministerelnök ur mondott, hogy experimentatiónak legyen kitéve a Tisza vagy bármely vizvidék. Az országgyűlés kötelessége a felügyelet, hogy részrehajló rendszertelenség ne uralgjon; intézkedni kell mielőbb, hogy da­czára a szegedi katastropbának, mert hydrogra­phiai felvételünk nincs, ez létesíttessék, rendel­kezni kell, hogy a mi nem történt meg, Paleo­capanak terve hajtassék végre, hogy t. i. a torkolatnál a vizlevezetés eszközöltessék, de amig a Tiszaszabályozásra nincs terv, a mely az országra megnyugtatókig hatna, a mig a társula­tok sine lege et cruce vannak és létezni enged­tetnek technicus és minden a vízmentesítéshez megkívántató munkálatok szerves összhangzás nélkül. S mikor ezt látjuk, akkor igenis az országgyűlésnek szigorú kötelessége ez ellen vetőt mondani. S midőn ezt tesszük ezen padokról, akkor nem akarjuk stagnáltatni a munkálatokat, hanem eorrigálni akarjuk azt, a mit a részrehaj­lás és visszaélés elrontott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mihalovics Miksa: T. ház! (Malijuk! Halljuk!) Nem akartam e tárgyhoz szólani, mert vetrem észre, hogy türelmük úgyszólván ki van merítve; (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs!) de annyi mindenfélét hallottam, hogy meggyőző­désem szerint azon csekély tapasztalatokat, a melyeket ezen alsó vizvidéken szereztem, meg­tagadnám, ha nem vennék annyi bátorságot magamnak, hogy mégis felszólaljak. (Halljuk! Halljuk !) Igen rövid leszek, nehogy talán az una­lomig is menjek. Itt a t. házban főleg két esz­mét hallottam ; t. i. állíttatott egyrészről a szabály­szerű eljárás, állíttatott másrészről a szabály­talan eljárás. Én, t. ház, határozottan kijelentem, hogy a legnagyobb szabálytalansággal jártak el nemcsak a Tisza folyónál, hanem ennek az országnak minden folyóinak És nem tehetek róla, de szent meggyőződésem, hogy minden szabályozás, a mi eddig történt, ennek a vidék­nek, ennek a lakosságnak, legalább nekünk, isten átka gyanánt történt. (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Szabálytalanul történt az eljárás, aziránt igen sokat hozhatnék fel. Nem szólok a temes­bégavölgyi társulatról, mely épen a közlekedési ministerium eljárásával koldusbotig vitt bennün­ket ; nem bocsátkozom a részletekbe, én a tárgy­nál akarok maradni, t. i. a Tisza kérdésénél. (Halljuk!) Én nem osztozom t. ház, a túloldal­ról nyilvánított azon nézetben, hogy itt a ház­ban, kivévén talán a szakértőket, a vizszabályo­zásba ne avatkozzunk, az ellen szót ne emeljünk. Én ezt el nem fogadhatom, mert meggyőződésem szerint, nincs az a magyar gazda, a ki viz mel­KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. lett lakván, legalább feleannyi tapasztalással ne birjon, ha tudománnyal nem is, mint igen sok szakértő. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hivatva van erre minden magyar gazda. Meg vagyok győződve, megöregedtem benne, láttam a leg­nagyobb veszélyekben: hogy igenis a legjobb tanácsot a legnagyobb veszélyben nem szakértő, hanem gyakorlott gazdák adták. (Felkiáltások bal­felől: Igaz! Ugy van! Soroksári gát!) És így ezt el nem fogadhatom. A mi már most a Tisza­szabályozást illeti, egy t. előttem szólott szak­értő a túloldalon azt méltóztatott vitatni, hogy igenis szakértőleg jártak el, ez ellen szakkifogás nem tehető és ő továbbra is serkenti a közle­kedési ministeriumot, hogy csak haladjon ezen az utón, mi czélt fogunk érni. Én azt vagyok bátor mondani t. ház, (Halljuk!) hogy ha mi ezen az utón haladunk, a Duna Temesvárig, Csongrádig fog pusztítani. (Zaj a jobboldalon.) Engedelmet kérek, hiszen én kihallgatom az ellenvéleményt; én a magam nézetét mondom, nem tehetek róla, ha nem tetszik; de minden képviselőnek joga van szólani, engedjék meg, hogy én is elmondjam nézeteiméi. (Helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk!) Minthogy pedig eddig nem hallottunk ténye­ket felhozni, legyen szabad ezt nekem tennem. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Annyi bizonyos, akárki kérdezze magától, hogy miben áll ez a nagy veszély — ne mond­juk, a felső Tiszától, hanem menjünk az alsó Tiszától felfelé, — a veszély abban áll, hogy a felülről jövő tenger temérdek-viz megfojt ben­nünket. A második kérdés, hogy hogyan lehetne ezen segíteni? Mindenek előtt ugy, hogy módot teremtsünk oda lent minél több víznek a levihe­tésére, mert hiába dolgoznak ott a t. szakértők, ha a vizet nem vihetik le ott lent Titel alatt, vége minden munkálatuknak, ha milliókat költe­nek is, nem érnek czélt. Már pedig t. ház, hogyan áll ez az alsó tiszarész Titel alatt, hol befolyik a Dunába? A Béga csatorna Titel felett nem meszsze a Dunától ágazik be a Tiszába. Eddigelé a Tiszától nem távol volt egy 70 öl széles ér, mely mindannyi­szor, mikor a Tisza a legnagyobb állásban volt, igen felduzzadt, itt a fele vizét beszorította a Béga - csatornába és mindjárt onnan a 70 öl széles érbe és igy megosztva az egész Tisza­vizét, egyenesen levitte Titel alatt a Dunába, a másik felét azonban azon bizonyos 70 öles éren, melyet az újabb szakértők O-Bégának, a régiek török érnek neveztek, levitte ebbe az érbe, le az úgynevezett Karas-féle érbe majdnem Kubin alatt vitte be felét a Tiszába. Ehhez szaktudomány nem kell, akárki meg­fontolja, beláthatja, hogy a Tisza befolyása a Dunába teszi a legnagyobb akadályt, t. i. mert 18

Next

/
Thumbnails
Contents