Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-150
1 38 15< * országos ülés űaczember 11. 1S82. szűk. Itt nem csináltak semmit, felülről tolják a vizet és nera folyhat ki. Minden ember beláthatja, hogy kétannyi szélességű kifolyáson mindenesetre több folyik ki, (Derültség. Helyeslés a szélső baloldalon) ehhez nagy tudomány nem kell, az kétszer kettő négy. És mi történik? Az a nagyszerű hid még a németektől, mikor a törököt kivertük, megvolt. A szegedi katastropha előtt másfél évvel ezt a hidat, rósz karban lévén, lerontják és ezt az ért betöltik. Minden öreg ember azt mondta : regünk lesz, ez nem jó. (Ugy van! Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Magamnak is jutott a szerencse, egy közlekedési szakértő járván lent, hogy összejöttem vele. tárgyaltunk e felett, de az ilyenféle laieus ember hiába fordul akár jobbra, akár balra, nem hallgatnak rá, (Ugy van ! a bal- és a szélső baloldalon) a szakértők a tényezők, a laieus embert semmibe sem veszik. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) így történt, hogy ez az ér betöltetvén, a jövő évre bekövetkezett a szegedi katastropha, bekövetkezett az, hogy Török-Becse, Torontál megye minden évben küzd, ugy hogy a szegény ember nem tudja, ha ma lefekszik, holnap mire ébred, vagy általában felébred-e. (Ugy van! a szélső baloldalon.) így történt a vizfeltolás egészen Csongrádig s így vagyunk azóta folytonosan minden évben; adja isten, hogy rósz próféta legyek, de méltóztatnak majd látni, hogy mi lesz az idén. Azt gondolják, hogy el van hárítva a veszély ? Nagyobb lesz a küzdelem, mint volt. A dolog igy állván, a Tisza tömérdek vizének, mely a legnagyobb szerencsétlenséget előidézte, lefolyását nemcsak hogy nem tágítottuk meg, hanem a fél lefolyást elvettük tőle. Ugyan mit akarunk akár rendszeresen, akár rendszertelenül szabályozni felül; az mind hasztalan. Ha lejön a viz, a lefolyás fele el van töltve, teljes lehetetlen, hogy a viz lefolyjék. Az idén fel fog duzzadni a Tisza legalább is 2 lábbal magasabbra, mint volt tavaly Szegednél. Ezt merem állítani. És engedjen meg a t. ház, még egy körülményre utalnom. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Azt gondolja a t. ház, hogy a szakértők ezt látván, valaki felhasználta? Nem használták fők hanem mit tettek az egész világnak, vagy legalább a félvilágnak nézete ellenében ? Neki mentek és telepítettek két falut, ugy tudom Nagyfalut és Kisfalut. Mindenki azt mondta, hogy addig* mig a Vaskapu ki nem tágittatik, az aldunai medenczét a negyektől Torontálig be ne töltsük, mert az ország egy részét elárasztjuk. S a mint méltóztatnak hallani, daczára annak, hogy a nézetek ilyenek, a közlekedési minister ur azt méltóztatott nyilvánítani, hogy '6 a Vaskaput nem tartja semmiféle tényezőnek. Pedig ez ismét nagyon egyszerű dolog. 200 ölnyi nyilason több viz folyik le, mint 100 ölnyi nyilason. Ilyformán állunk a Vaskapuval. És mi történik ? Nemcsak hogy a hid ki nem nyittatott, hanem megkezdetett az Al-Dunának feltöltése, mintegy reményt adva arra, hogy gazdászati szempontból mily Eldorádót csinálnak. Pedig nem existál HZ <1 S Z Sí kértcf, ha sikerülne is milliókkal eltölteni, a ki az árvizet felfogja. Es a mint épen tegnap olvastam, a szegény emberek beszántottak és vetettek, hanem aratni nem fognak, mert viz van a földjükön. Tehát nemcsak hogy nem törekedtek a szakértők tanulmányozás tárgyává tenni ä dolgot, hanem százezreket elköltöttek és ha ezt keresztül viszik milliókkal, ugy hiszem, legalább fél Bánát oda. Ennyit akartam megjegyezni t. ház. És most csak a t. közlekedésügyi minister urnak kívánok még két dolgot figyelmébe ajánlani. Tanulmányozza és tanulmányoztassa a Tisza lefolyását és ha meggyőződik annak helyességéről, a mi itt mondatott, nyittassa ki a hidat. Továbbá figyelmébe ajánlom azt, hogy az aldunai betöltéseket ne hajtassa végre mindaddig, mig a Vaskapu szabályozása meg nem történik. A mit pedig beszédem elején mondottam, azt a t. ház figyelmébe kívánom ajánlani, mert azt láttam igazán, hogy oly sok mindenféle hozatik fel, a mi csak allegatából áll, a dolog valóságos állásáról azonban nem hallottam. Ezért vettem magamnak bátorságot felszólalni. (Elénk helyeslés a szélső bal- és baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Következnék a szavazás, ha t. i. senki sem kivan szólni. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Csak egynéhány igen rövid megjegyzést bátorkodom tenni. (Halljuk!) A sok szónak jobbról és balról az lett a vége, hogy azt hiszem — ha nem is mindenki a házban — de a háznak igen nagy többsége, mint adott tényt elfogadja a töltésezési és átmetszés! rendszert. (Mozgás balfelöl.) Ebben benn vagyunk, ettől nem menekedhetünk, ha rósz volna is; de nem is hiszem, hogy egyátalában más módon lehetett volna a Tiszát magát és mellékfolyóit szabályozni. A mérték nagysága s a kivitel nehézsége voltak azok, a mik igenis kérdésessé válhattak és váltak, de legyen szabad a t. ház figyelmébe ajánlanom, hogy 1878/9. óta a Tisza ügyei körüli intézkedések ezen kereten belül igen nagy változáson mentek keresztül. Mindnyájan méltóztatnak tudni, hogy magának a Tiszának szabályozása töltésekkel és átmetszésekkel, minden vidék érdekeltségének, községeinek, egyes birtokosainak a saját tetszése
