Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-150

136 ISO. országos Még díczember II. 1882. tettem. (Közbeszólás jőbbfelől: Tette!) Én ugy az államtitkár úrtól, mint Horváth képviselő úrtól megkívántam és azt hiszem, elég illő modorban, hogy feleljenek azon állításokra, melyeket a múlt évben itt felhoztam. Én a hivatalnoki kart egyáltalán, Magyar­ország hivatalnoki karát nem akartam megsér­teni. Különben arra talán nem volt szükség, hogy a t. roinisterelnök ur az összes hivatal­nokokat védelmébe vette. Én, mint mondtam, csakis a közlekedésügyi ministerium vizi osztá­lyára vonatkozólag használtam azon kifejezést, erre sem általánosságban, hanem igenis, miután nem tudhatom, be fogom várni a birói vizsgálat eredményét ; az fogja megállapítani, hogy kikre érthettem. Én a t. háztól újból bocsánatot kérek azért, hogy a tegnapelőtti ülésben im pari a mentaris ki­fejezést használtam. (Helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház! (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő ur azt mondja, hogy múltkori felszólalásom alkalmával engem akart kérdőre vonni. Én a lehető legnagyobb figyelemmel kisér­tem a képviselő ur felszólalását, lehet nehéz az én felfogásom, de én oly felhívást abban nem láttam, melyre nekem szükséges lett volna akár itt a parlamentben, akár máshol válaszolni. Egyre emlékszem, a mit a képviselő ur méltóztatott felemlíteni s ez az volt, hogy én azt állítottam, a mit Szojka főmérnök ur nekem mondott. Én azt meg nem tagadom, én azt állítottam, hogy ezt nekem Szojka főmérnök ur mondotta. Én ezt meg nem tagadtam soha és meg sem is fogom ragadni soha. Én egyébbel nem tudtam beszá­molni és nem tudok beszámolni, minthogy ha szakkérdésben valakitől felvilágosítást kérek, megnevezem azon szakembert, a ki nekem azt a felvilágosítást a saját felelősségére adta. Ezt mondottam akkor és mondom ma is. De egyáltalában t. ház, annyit ki akarok jelenteni én: ezen vita alatt, valamint a múlt ülés szak alatt is, ha méltóztattak figyelemmel kisérni, egyáltalában azon eljárást követtem — és egyebet nem tettem — hogy legjobb meggyőző­désem szerint véleményemet ugy a dolgokról, mint a személyekről kimondottam. Ezen joga megvan minden képviselőnek s én ezen jogát minden képviselőnek utolsó leheletemig beesülni, tisztelni fogom. Ezzel viszont tartozik nekem is e képviselőháznak minden tagja, mert én csak ugy követelem ezt, a hogy megadom másnak is. Ez a válaszom. (Általános helyeslés.) Krisztinkovich Ede: T. ház! Kefleetálva a ministerelnök ur beszédjének utolsó részére, én azt gondolom, hogy a szombati incidens nem tör­ténik vala, ha akkor, mikor Rohonczy képviselő ur annak idején azon bajokra rámutatott, a parlamenti bizottság kiküldetik s a nagy közön­séget megnyugtatja eljárásával. (Igaz! Ugy van! Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) így boszulja meg magát a félszeg eljárás. Ezután pedig áttérve Jónás Ödön képviselő urnak Magyarországot megnyugtatni kivánó be­szédére: (Halljuk!) kijelentem, hogy én nem tud­tam megnyugodni, hanem igenis beszéde keltett bennem valami hasonlatot, t. i. ha valaki igy okoskodik, mert ez volt beszédjének a fonala: Torquato-Tassonak „Jeruzsálemében" vagy Sha­kespeare darabjainak valamelyikében benne van a 24 betű, ergo a ki a 24 betűt vetni képes, az Torquato-Tasso vagy Shakespeare. Mert Paleo­capa elmondja, hogy töltés és átmetszés a tiszai szabályozásnak legjobb rendszere, ergo, a ki elmondja, hogy töltést és átmetszést csinál, ez Paleocapa rendszerét követi Hanem elfeledte a t. képviselő ur, hogy Paleocapa akkor, mikor a Tisza vizét megnézte, határozottan kijelentette, hogy a Tisza folyó közepe magasul és pedig azért, mert lanyha a Dunába beömlése, köret­kezőleg a felső munkálatokat csak akkor lehet keresztülvinni, hogyha azon természeti akadály, természeti tünet elhárittatik; mindaddig a felső munkálatokat megkezdeni nem szabad. A felső munkálatokat pedig megkezdték, az alsó szaka­szokat abba hagyták. Már most azután a felső munkálatokat akármilyen befolyás következtében kezdték meg, azt lehet mondani legfeljebb, hogy ez a befolyás a részrehajlás rendszere volt, nem egyéb és legkevésbbé ^szabályozás. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl.) Hogy pedig a befolyás és részrehajlás rendszere tovább is érvényesíttessék, azt hiszem, hogy még Jónás szakértő képviselő ur sem kivánja. De hogy nem volt az azelőtti dolog még sem olyan, hogy minden században, mint Horváth Gyula képviselő ur mondja, talál­kozunk ilyen szerencsétlenséggel és hogy Szeged­nek a katastropha alkalmával az volt a baja, mert vályogból épült házai voltak; tessék megnézni az alföldi többi városokat, ott van egypár százezer vályogból épült ház, mért nem látogatja meg őket az árviz. Nem a vályogból épült ház a baj,­hanem hogy nem alakultak rendszeresen szer­vezett társulatok, hanem a ki birta, az marta, a ki tehette az tette, ez volt az elv. És a sze­gedi katastropha bekövetkezése után a mai napig is abban a helyzetben vagyunk, hogy nin­csenek hydrographiai felméréseink, felvételeink helytelenül, minden előlegesen megállapított tervezet és áttekintés nélkül vagyunk, ugy hogy a Tisza éi mellékfolyóinak vizemésztését, lefolyás! képes­ségét még nem ismerjük. Horváth Gyula t. kép­viselő ur azt mondja, hogy szakértői dolgokról itt ne beszéljünk. Nem is akarok erről szólani, de hogy a rendszertelenség megmaradjon, azt nem óhajtom, valamint azt sem, hogy a valóságos

Next

/
Thumbnails
Contents