Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-150
150. országos ülés deczember.11 . 1882. jgg gorral tartattak fenn a létesített művek. A viz- I szabályozás feladata biztosítani az időnként rendszerint előfordulni szokott vizi csapások ellen, j Hogy az egy évszázadban egyszer-kétszer előforduló rendkivüliségek ellen nem lehet biztosítékot nyújtani, tanúsítják azon külföldi példák, a melyekre ma már hivatkozás történt, a melyeket tehát ismételni nem akarok, de a melyeknél a terveket nem magyar mérnökök, cliquebeliek, vagy cliquen kívüliek készítették, a melyeket nem ezek hajtottak végre és nem ezek tartanak fenn. És még is előfordultak ily rendkivüliségek, mert abnormis időjárás következményei ellen emberi erő teljes biztosítékot nyújtani nem fog. (Ugy van! a jobboldalon.) De ez nem elég. Ez nem rontja meg a szabályozás értékét és érdekét, mert a hol évtizedekkel ezelőtt békánál és legfölebb halnál egyéb nem volt, 10—15—20 év óta búza terem a szabályozás következtében. Bőven kifizette tehát magát a szabályozás, még ha 30—40 évben egyszer a viz martaléka lesz is. Itt kívánok figyelmeztetni arra, (Halljuk! Halljuk!) a mit sokszor hallottam, hogy régebben nem okozott a Tisza oly nagy károkat, mint újabban. Természetes, mert akkor jobbra-balra mocsár volt, a viz is haszontalan volt, sőt hasznos volt, a mikor a Tisza kiöntött, mert ekkor legalább halat lehetett fogni; ma azonban, midőn repcze és búza terem azon a vidéken, ha egyszer kiont a Tisza, tízszer, százszor nagyobb kárt okoz, mint azelőtt. De tessék ezzel szembeállítani azon 20—30 év alatt adott hasznot, mikor búza és repcze termett. (Élénk tctsscs jobbfelöl,) f Én tehát e tekintetben azt kérem: méltóztassanak egyfelől megadni az eszközöket arra. hogy a mi okvetetlenül szükséges azon vidék érdekében, az megtörténjék, másfelől pedig odahatni, hogy azon vidék érdekeltjei ne veszítsék el a hitet a sikerben; mert ha a maguk részéről neru teljesítik a mi az ő kötelességük, pusztán állami hatalommal és erővel eredményt elérni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Már most, miután felszólaltam, beváltom azon igéretemet, melyet a szombati ülésben az iránt tettem, hogy fogok alkalmat találni a magyar hivatalnoki karnak általánosságban való megtámadtatása ellen nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk!) Igen röviden kívánok ezzel most foglalkozni, mert a t. házhoz egy felszólításom, illetőleg kérésem van. {Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, ez nem pártérdek, nem is a kormány érdeke, hogy az országnak minél szakértőbb, minél jobb hivatalnokai legyenek. (Ugy van!) Az is kétségen kivül áll, hogy az állam hivatalnokainak, különösen pedig azoknak, akik valamely speciális szakmával foglalkoznak, anyagilag nagy előnyöket nem nyújthat szemben azzal, a mit magánvállalatok nyújtani képesek. (Ugy van! jobbfelöl,) Ili tehát a föltétele annak, hogy az államnak mégis első rangú szakférfiai, minden irányban jeles hivatalnokai lehessenek? (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a kevesebb anyagi jutalom mellett, az államtisztviselői álláshoz, a mi minden rendes államban meg szokott lenni, tisztelet és becsület köttessék. (Élénk helyeslés.) Igen kérem a t. ház minden tagját, méltóztassanak ezt figyelembe venni. (Helyeslés.) Teljesen helyes és jogos minden egyes képviselő részéről, hogy ha valahol alapos gyanú létezik bárki ellen, annak legszigorúbb megvizsgáltatását követelje. De egyfelől azt hiszem, hogy ha egyszer az ily ügyekben teljes nyilvánossággal végrehajtott nemcsak közigazgatás, de bírósági vizsgálat is szól; akkor nem helyes ezekre nézve a törvényhozás termét tenni a támadás színhelyévé. És miután ez megtörtént — mondom — még kevésbbé helyes és azt hiszem, csakis felhevülésben és nem szándékosan történhetett, de még kevésbbé helyes egy egész hivatalnok-testületet megrovó szóval illetni. (Ugy van ! jobbfelöl,) Ezen a helyzeten t. ház, sem minísteri nyilatkozat, sem házszabály nem segíthet. Ezen segíthet egy, és ez az, a mit kérek : hogy ,a t. háa minden egyes tagjában pártkülönbség nélkül lévén azon meggyőződés, hogy az államtisztviselőnek tekintélyét, becsületét védeni kell, egy oly hangulat lesz ezen házban, mely erkölcsileg teszi lehetetlenné a meg nem érdemlett támadás ismétlődését. (Általános helyeslés.) Ez az, a mit kijelenteni kívántam. (Általános helyeslés.) Rohonczy Gedeon: T. ház! (Halljuk!) Én, a mint már tegnapelőtt elismertem, oly kifejezést használtam a törvényhozó testületben, a mely talán Magyarország képviselő-testületének méltóságát a külföld előtt egy kicsit alááshatja. (Mozgás.) Nem tettem szándékosan, mint a hogy a t. képviselő urak előadásom kezdetén is meggyőződhettek, eléggé mérsékeltem magamat. Én t. ház, csak a miatt szólaltam fel, mert itt a parlamentben ugy az államtitkár ur, mint Horváth képviselő ur, mint képviselők, tettek állításokat a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával tett felszólalásomra és csakis ezen két dologra volt szándékom szorítkozni, azaz kérdésre akartam vonni őket, hogy feleljenek itt a törvényhozási testület előtt. De az államtitkár ur tanácsosnak látta bírói végzésekre hivatkozni és ez volt az, a mi engem indulatba hozóit. (Mozgás.) Azon bírói végzés nálam is megvolt, én is felolvashattam volna azon passusokat, melyek talán rám nézve kedvezők, de azt nem
