Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-150
150. országos ölés decxember lí. 1882. 131 Igaz, hogy a mostani esős ciclns a maga káros hatásait egész Európában érvényesíti; de hisz épen e rendkívüli időjárások próbái a mérnöki techuieának. Hiszen mikor szárazság van, nincs szükség a mérnöki gátakra! Ilyenkor mutassák ki a mérnök urak tudományukat, hogy az nemcsak írásban áll meg, hanem a gyakorlatban is megfelel a hozzákötött várakozásoknak és a reá fordított számtalan millióknak. Nagyon sajnos, midőn olyan szakember is, mint a t, képviselő ur, ugy kénytelen nyilatkozni, hogy mérnök határozóit véleményt nem képes adni arra nézve, hogy fognak-e jövőben hasonló katastrophák ^előfordulni, vagy nem. Jónás Ödön (közbeszól): Nem azt mondtam ! Thaly Kálmán: Bocsánatot kérek, én ugy értettem.; ha nem jól értettem, méltóztassék helyreigazítani, mert néha oly nagy zaj van, hogy az ember nem érthet meg minden szót. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez nagyon szomorú, ha egy szakember is ilyen nyilatkozatot képes tenni. De t. képviselőtársam Fekete is ilyenformán nyilatkozik, hogy ez a szerencsétlenségeknek, fájdalom, csak a kezdete, még csak ezután fognak következni az egymást érő nagyobb mérvű katastrophák. T. ház, én ugy tudom, hogy a Rajna és a Szajna a mostani rendkívüli áradások alkalmával, a szegedihez hasonló pusztításokat még sem tett; emberélet több veszhetett el, ez azonban annak tulajdonítható, hogy Szegeden gyorsabban menekülhettek, mert talán a jelzés korábban történt a vészre nézve. Hivatkozott a t. képviselő ur Veronára, a Brentára. Szerintem aligha nem tévedni méltóztatott, mert ott nem a Brenta folyik, hanem az Adige. Hát helyreigazítom a képviselő urat, hogy méltóztassék a folyamokat helyesebben megnevezni; (Ugy van! a szélső baloldalon) azért helyezek erre különös súlyt, mert, a midőn szakértők is más folyamokról beszélnek, mint a melyek a károkat tették: ez még is különös benyomást tesz ilyen szerény laicusra mint én vagyok. (Tetszés a szélső balon.) És másodszor azért helyezek rá súlyt, mert méltóztassék az én múltkori felszólalásomat megtekinteni: én épen a Pót és az Adiget emeltem ki, mint olyanokat, a melyek hasonló rendszer szerint vannak szabályozva, t. i. feltöltés által még a loogobárd kortól kezdve. Az Adige például Legnagónál ép az örökös feltöltési rendszer következtében 5—6 méterrel magasabban fekszik, értve a meder ágyát, mint maga Legnagó városa. Ezt eredményezik az örökös feltöltések és igy fogunk járni a Tiszával is. Kérdem már most: hogy fogja a t. képviselő ur a belvizeket lefolytatni a Tiszába, ha ennek a medre is általában annyival magasabbra fog emelkedni, mint az Adiee Veronánál és Legnagónál ? Kérdem: hogy fogja az alföldünket tönkretevő belvizeket levezetni a Tiszába, még ha a töltéseket a mérnöki technica csodáival fenn fogja is tarthatni annyira, hogy az árvizektől megmentenek is gátak ? Akkor sem fogja megmenteni az átszivárgásoktól, a belvizektől, melyek szintén milliókra menő károkat okoznak. Ezek előrebocsátása után ismételten constatálom, hogy az eddigi rendszerben fekszik a hiba és remélem, sikerült a hibára, valamint az orvoslási módokra, ha nagyjában is, rámutatnom. (Helyeslés a szélső hű oldalon.) Jóllás Ödön : Szavaim helyreigazítására kérek szót. A t. képviselő ur nem értett meg engem, mikor Paleocapa és Vásárhelyi tervezeteiről szóltam, mert azt mondtam, hogy Paleocapáuak, a ki inkább a védtöltési rendszernek volt védője és Vásárhelyinek, ki inkább az átmetszési rendszert védte, eszméi, combinatiója alapján lett az eredeti tervezet elkészítve. Hogy mit mondott Palecapa, mit nem, az nem tartozik ide. Thaly Kálmán: Dehogy nem! Jónás Ödön: Annyit tudok, t. ház, hogy azok az átmetszések, melyek a Tiszán eszközöltettek, nem eszközöltettek arányosan. Tény az és azt megjegyeztem beszédem folyamán is, hogy a folyószabályozást, ha átmetszésekkel eszközöljük, alulról felfelé kell kezdeni, tehát alul aránylag több, felül kevesebb átmetszéseket kell eszközölni. De t. ház, ha azoknak a felvidéki nagyuraknak a befolyását méltóztatnak figyelembe venni, (Felkiáltásolt a szélső baloldalon: Epén az a baj!) melyet akkor a helytartótanács idején gyakoroltak, könnyen belátható, hogy miért kezdődtek az átmetszések fent és nem alant: de ez megszűnt tökéletesen, mert kormányunk ily befolyásoknak helyt nem enged. A mit a t. képviselő ur a csatornázási rendszerre nézve mondott, én arra azért nem terjeszkedtem ki, mert általában hangsúlyoztatik itt mindig, hogy aránytalanul nagyok a szabályozási költségek a népesség vagyoni állapotához képest. Ha egy csatornázási rendszert akarunk meghonosítani, mely húszszorta-negyrenszerte többe kerül mint a védtöltési és átmetszés! rendszer, miiyen összefüggésben áll az azzal, a mit a képviselő urak miadig hangsúlyoznak? A t. képviselő ur a Kőrös és Szamos közt való csatornát említette. Eltekintve attól, hogy az esetleg felfelé folyna, még egyre vagyok bátor a t. képviselő ur figyelmét felhívni. A mint tudom, azon két folyó közt a talaj folytonos geologicus eruptiók folytán sülyedésnek 17*
