Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

120 149. országos ülés deczeiubtr ii. 1SS2. ismerik: mert máskép ilyes valamivel elő állani nem lehetne. Soha és semmi körülmények közt 357o krért ezen munkát végezni nem lehet. Ázt mondja a képviselő ur beszédje folyamán, hogy azoknak az aljas eszközüknek nem sikerült elpalástolni azon visszaéléseket, melyeket az ottani folyammérnökök elkövettek. A képviselő ur bizonyára azon hamisítási történetre ezéioz, melylyel a múlt alkalommal talán egy óráig mulattatta a t. házat. Rohonczy Gedeon: Ez szomorú dolog és nem mulatság! Hieronymi Károly: igenis nagyon szomorú, hogy itt hallottuk, de nem a tény szomorú. Itt van a törvényszék Ítélete és minthogy itt annyi szó volt ezen dologról, méltóztassék megengedni, hogy az ítéletnek erre vonatkozó részét fölolvassam. (Olvassa) „ indok: A szakértőkül alkalmazott Szojka Gusztáv és Bíró Elek, valamint Maurer Sándor részéről elkövetettnek állított visszaélések tekintetében a további eljárás megszüntetendő volt: mert Duka Aehill, Fekete Zsigmond és Bánlaky Pál birói szakértő mérnökök, a kik a megyei alispán Tallián Béla által a frányovai és borjasi átvágásoknál eszközöltetett felméréseket utánmérték, szakértői véleményükben egybehangzókig kijelentik, hogy azon keresztszelvényeknél, hol az alispán által a felmérés eszközöltetett, a vizsgálat és utánmérés elérhető pontossággal és lelkiismeretességgel vitetett keresztül: hogy tehát Szojka Gusztáv, Biró Elek és Steingassner Kálmán mérnökök hamisítást sehol sem követtek el, s igy a közigazgatási és birói szemlének eredménye közt eltérés nincs." Ez birói határozat. Ezen bírói határozattal szemben azt állítani, hogy bűnpalástolás és visszaélés forog fenn, nem lehet. Ugyanezen ítélet azt mondja továbbá, hogy mivel gyanuokok merültek fel arra nézve, hogy a vállalkozók részéről visszaélések követtettek el: az irományok kiadatnak a vizsgáló bírónak, hogy ez a vizsgálatot folytassa. Azt hiszem t. ház, hogy midőn a bíróság foglalkozik egy ily ügygyel, méltóztassék a bíróságnak, a rendes bíróságnak végső ítéletét bevárni, mert az ítélet eddig csak az eljárásra és az eljárás közben állítólag — mint a képviselőur magát kifejezi — elkövetett bűnpalástolásokra vonatkozik, a többire nézve az eljárás folyamatban van. Méltóztassanak tehát az eljárás folyamát bevárni s én azt hiszem, hogy nem méltó és nem helyes oly ügyet, mely a törvényszék előtt függőben van, a képviselőház előtt vita tárgyává tenni. De ha vita tárgyává tétetik egyfelől és elébe vágnak az Ítéletnek és az mondatik, hogy visszaélés van, ezzel szemben másoknak joga van azt mondani, hogy az nem áll, hogy visszaélés nem követtetett el, a mint hogy teljes meggyőződésem, hogy mindezek a differentiák, melyek esetleg a méréseknél találtatnak, a birói Ítélet nyomán oly jelentékteleneknek fognak bizonyulni, hogy azok épen jelentéktelenségöknél fogva fogják igazolni az eljárás jóhiszeműségét. Minthogy már egyátalán Tisza-szabály ozásrólbeszélek: méltóztassék megengedni, hogy pár szóval arra is reflectáljak, a mit Thaly Kálmán t. képv. ur a Tisza-szabályozásra nézve elmondott. (Bálijuk!) Teszem ezt kölönösen azért, mert azt tartom, hogy baj az, mikor egy ily jelentékeny nemzeti nagy vállalatról van szó, a mely minden erőinek összműködését igénybe veszi, folytonosan megtámadtatik az az alap, a melyen az egész vállalat áll; s ennél fogva azoknak, a kiknek jelentékeny áldozatot kell hozniok a mű létesítésére, mondom, azoknak bizalma a mű helyessége iránt megrendittetik. Én, t. ház mindig nagyon csodálkoztam azon, hogy Thaly Kálmán t. képv. úr, a ki maga is egy tudományos ágnak szerencsés és sikeres művelője, egy más tudományos ág művelőiről oly kicsinylőleg szól. Most midőn ő a mérnököknek általában szemükre veti azt, hogy a vizszabályozás körül pár ezredév óta egyátalában nem történt semmi haladás, hogy a vizszabályozás egyátalán ugy történik mint a dunaiaknál ezer év előtt. Thaly Kálmán: Csak a Tiszánál! Hieronymi Károly: igenis a Tiszánál! Majd rájövök, hogy miért mondom általánosságban: a mérnökök, akkor ő e kicsinylő Ítéletet nemcsak a magyar mérnökök, hanem általában a mérnökök ellen mondja. Mert én constatálom azt, hogy azt, a mit ő hibáztat s a mire nézve a múltkor kijelentette, hogy nem tartja helyesnek, hogy a szabályozás még most is abból áll, hogy töltések emeltetnek a partok mellett és a mennyiben a vizszin emelkedik, a töltéseket folyton emelni kell, ezt teszik az egész világon. (Derültség jobbfelöl. Egy hang balfelöl: Hosszul teszik!) Megengedem, hogy rosszul teszik, csak azt akarom constatálni, hogy az a kicsinylő ítélet nemcsak a magyar mérnökökre, hanem egyátalában & mérnökükre szól, mert eddigelé absolute nincs semmi más szabályozási rendszer. Az pedig, hogy a magyar mérnökök az oly kalandos szabályozási tervekért, a minőket a t. képviselő ur említett — legalább azok a magyar mérnökök, kiket a t. képviselő ur czéhbelieknek méltóztatott elnevezni és a kik ezt nem szégyenlik —• mondom, oly kalandos szabályozási tervekért, mint például a völgyzárlatok, nem lelkesülnek: az nem válik szégyenükre, hanem az ellenkezőleg az ő józan eszük mellett szól. {Tetszés jobbfelöl.) Azt pedig, hogy miért szólt ily kicsinylőleg a mérnökökről, megtanultam múltkori és jelenlegi felszólalásaiból, nevezetesen abból, hogy ő Hobohm-ra hivatkozik mint auetoritásra. Gr. Zichy Ágostt. barátommá elmondta neki, hogy minő helytelen informatiót ád Hobohm a chinai vizekre nézve. Bátor vagyok a t. háznak még