Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

149. •rszágos ölés dee»ember 9. 1S82. jgj egy példával szolgálni annak bizonyítására, hogy mily alapos informatiót lehet Hobohmtól szerezni. Hobohm t. i. abban a könyvben, a melyet Magyar­ország vizszabályozásáról irt, egy csatornát java­sol és ir le, a mely építtessék Szathmár megyétől kezdve, vezettessék keresztül egy niveauban a Kőrösön és Maroson és igy vezesse le a magyar alföld^ felesleges vizeit egyenesen a Dunába. Én, t. ház, nem is akarok arról'beszélni, hogy micsoda borzasztó technikai nehézség az, egy ni­veauban keresztül vezetni csatornát két oly jelen­tékeny folyón át, mint a Kőrös és Maros; hanem az már mégis csak furcsa, hogy Hobohm ur, a ki oly nagy országboldogító tervet készített, elfelej­tette azt, hogy a hol keresztül akarja vezetni az árapasztó csatornát a Kőrösön és Maroson át: a Kőrös történetesen 11 —13 lábbal fekszik mélyeb­ben, mint a Maros és ennélfogva ezen árapasztó csatornának a Kőrösből a Marosba felfelé kellene folyni. (Derültség.) Ilyen alapos informatiókat le­het Hobohm ur könyvéből meríteni. (Derültség.) Én ennélfogva t. ház, abban a vélekedésben vagyok, hogy miután absolute nincs más szabályo­zási rendszer, mint a töltésépítési rendszer és miután a tett alapos számítások nem csak nálunk, hanem, miután ugy látszik, hogy a magyar mérnö­kök iránt a t. képviselő ur különös bizalmatlanság­gal viseltetik, mondhatom, Francziaországban tett alapos számítások is azt mutatják, hogy vannak ugyan más szabályozási módszerek is, de azok többszörié, tízszerte, húszszorta többe kerülnek, mint a töltésezés; mert tétettek számítások arra, hogy ha a völgyzárlatok által csakugyan lehetne is mérsékelni az árvizeket, de azok a töltések költsé­geit mintegy húszszorosán felülmúlnák; mondom, miután nincs más szabályozási rendszer és még ha lehetséges volna is, az sokkal költségesebb: elé­gedjünk meg a mi szerény viszonyaink között a töltésrendszerrel. És valóban nem csoda, ha azon folyamparti birtokosok, a kik csakugyan rendkívüli terheket kénytelenek elviselni egy jobb jövő reményében, mert a szabályozási költségek reájuk nehezednek és annak hasznát még nem lát­ják, ha mondom, elvesztik türelmüket és a köve­tett szabályozási rendszer helyessége iránt kéte­lyek támadnak bennök. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételben megállapított költséget megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán : Személyes kérdésben ké­rek szót. Miután a t. államtitkár ur méltóztatott egye­nesen reflectámi tegnapelőtti beszédemre, bátor­kodom a t. ház kegyes engedelmével a szerintem talán nem jól értett vagy félremagyarázott állí­tásom helyreigazítása végett szót kérni. Az előttem szólt államtitkár és képviselő ur, ha méltóztatott figyelemmel kisérni csekély fel- j KÉPYH. NAPLÓ. 1881 — 84. VIII. KÖTET. szólalásomat, a mit feleletéből, melyet köszönettel vettem, következtethetek: tán méltóztatott arra is emlékezni, hogy én a vízszabályozási mérnököket értettem és mikor csakugyan a vízszabályozási mérnökökről szólottam, azonnal hozzátettem, hogy csakis a Tiszaszabályozás körül működött mérnö­köket értettem; és constatáltam, hogy valamint minden tudományos szakban foglalkozó, ugy a mérnöki karban foglalkozó férfiak iránt is teljes tisztelettel viseltetem: azonban olyan Szeged­féle katastrophák után, ha megrendül mégis a tiszaszabályozási eddigi munkálatok jósága, helyessége iránti hit, azon csodálkozni annál ke­vésbé lehet, mert igen tekintélyes szakférfiak és ismét mondom, nem czéhbeliek, általában elhibázott­nak tartják a dolgot. Hogy pedig Hobohm mérnök tekintélynek van elismerve, kitűnik abból, hogy az osztrák földmívelési minister is, ha nem lenne ily tekintély, csak nem fogta volna ily vízi szakmunka megírásával megbízni. De a t. államtitkár ur mél­tóztatott azt válasz nélkül hagyni, a mire a fősúlyt fektettem. A t. államtitkár ur is méltóztatott Pa­leoeapát szaktekintélynek elismerni, Paleocapa pedig csak 14 átmetszést tervezett, míg Herich és a többi mérnök 109-et csinált és ez a rendszernek egyik elhibázott része, de van más mód is, t. i. a medermélyítés. (Helyeslés a szélső balon.) Rohonczy Gedeon: Tekintettel az idő rö­vidségére, igen röviden kívánok pár személyes megjegyzést tenni. (Halljuk!) Az államtitkár ur, mikor felhoztam azon 5 és fél krajczárt, arra hi­vatkozik, hogy ő a Dunánál levő vállalkozóktól szerzett be adatokat. Én nagyon különösnek talá­lom t. ház, hogy a tiszai szabályozás számára az államtitkár a Dunánál szerzi be az adatokat, mert sokkal positivebb adatnak kell lenni annak, a mit a Tiszánál saját folyammérnökei constatálnak. A birói végzést én szintén megkaptam, nem akartam arra hivatkozni, azért, mert a birói vég­zést felebbeztem; de ha szükségesnek tartotta az államtitkár ur egy pontját felolvasni, én majd felolvasom egy másik pontját. (Halljuk! Olvassa.) „Mert arra nézve nem merült fel positiv adat, hogy a Maurer Sándor mérnök által lemásolt tér­kép és az eredeti közt tapasztalható eltérés nem egyszerű tévedés, hanem szándékosság kifolyása lenne; miután a panaszolt okirathamisítás csak akkor forogna fenn, ha vagy az eredeti térkép a valóságtól eltérőleg szerkesztetett, illetve meg­változtatott volna, vagy pedig a hibás másolat, noha az eredetivel nem egyez, tudva hitelesíttetett és használtatott volna, mi azonban a jelen esetben nem történt meg. Minthogy pedig arra nézve alapos gyanú me­rült fel, hogy a Tiszaszabályozási munkálatok kö­rül a 96. számú borjasi átvágásnál a vállalkozók, esetleg ezek közegei által visszaélések követtettek el, a melyek az állam hátrányára esnek, ez irány­16

Next

/
Thumbnails
Contents