Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

149. országos ülés deczember 9. 1882119 azért mondtam 55 krt, mert a pontot elfelejtettem oda tenni a két 5-ös közé: ezt hinni nagy tévedés, mert én február végén, a mikor beszéltem, nem tudhattam, hogy » szegedi folyammérnökök mit fognak később kisütni: annálfogva én felszólalásomban arra semmi reflexióval nem lehettem, de merem állítani, hogy akárki csinálta a kiszámítást, 5 és fél kraj ez árért számítani a szállítási árt, ez roppant nagy tévedés volt. Elhiszem, hogy számbavették a hajó megrakodását és vontatását, de bizonyosan nem a hajóbeszerzést, a jó karban tartást és az összes regie-költséget. En ismétlem, hogy 5 és fél krért ezen szállítást a 90. és 96. átmetszésnél, a melyek nagyon hosszúak, teljesíteni absolute lehetetlen. Tovább megyek és azt mondom, hogy bármiféle theoreticus számítások és combinatiók alapján azt állítani, hogy ezen árak a valahol fizetett tényleges áraknak nem felelnek meg, annak semmi jelentősége nincs; meg kell ezt a munkát olcsóbban csinálni, meg kell mutatni, hogy olcsóbban lehet teljesíteni, az bizonyíték. A papiros nagyon türelmes, azon lehet bármiféle számítást csinálni, de ez nem bizonyít semmit. Midőn a drávai kotró-gépről beszél, a képviselő ur azt állította, hogy ott 30 krba kerül a kotrás. Én magam elmondtam a kéviseiőházban február végén, hogy a Dráva-szabályozási kormány biztosnak jelentése szerint egyes átmetszéseknél a földmozgósitás nem 30, hanem 18 —14 krba kerül. Minthogy mondom, én szeretem a lényeges bizonyítékokat, az én kérésemre a közlekedési minister ur azt a drávai kotró-gépet szintén áthozatta a Tiszára. És mi történt t. képviselőház ? Kincsének ugyan még lezárva a- számadások, de mert a kérdés nagyon érdekes — én nagyon utánajártam —megmondom, hogy azon kotró-géppel a tiszai átmetszésnél történt kikotrás és kihordás körülbelül 1 írtba került, ugyanazzal a kotró-géppel, a melyről azt állította a t. képviselő ur, hogy 30 krért kotor. Tovább megyek. Ha oly nagy visszaélések történtek, hacsak"307<> fektettetett "be és 70% elkezeltetett, hogy ha tehát az a 70 kr. oly horrendus ár: akkor annak okvetetlenül két következménye ienne; először az, hogy ezen árért ugyanazon munkákat mindenesetre újra ki lehetne adni, másodszor az, hogy másutt, más körülmények között, a hol a közegek nem oly lelkiismeretlenek, mint a milyeneknek a képviselő ura mieinket állítja, ahol a kezelés tisztességesebb, mint a milyen állítólag a mienk, hogy ott ezen munkákat hasonlíthatatlanul olcsóbban csinálnák. Már pedig egyik körülmény sem szól mellette, mindkét körülmény ellene szól. Kiíratott először egy árlejtés, ugy a hogy szokott, csak itt Magyarországban: erre egyetlen egy ajánlat érkezett, ha jól tudom, 13%-kai drágábban, mint az eddig tényleg fizetett ár. Miután azt az akkori közlekedési minister ur és nézetem szerint helyesen, elfogadni nem akarta, kiíratott egy másik árlejtés, a mely nemcsak itt Magyarországban hirdettetett ki, hanem a bécsi és német lapokban is és adatott elég idő, mert, ha jól emlékszem, négy^ vagy hat hét tűzetett ki az offertek beadására. Ennek daczára egyetlen ofFert sem adatott be. Pedig ugyanazon ministerium, ugy

r

anazon közegekkel, ugyanazon időben kiirt más munkákat is. A közlekedési ministerium budgetje minden évben 40 — 50 millióra megy és ebből az utolsó krajczár is nyilvános árlejtés utján adatott ki. Miért kaptunk más munkákra 15 — 20 offertet is, erre pedig egyet sem? Nem azért, mintha az illetők ezen közlekedési ministerium számára nem akartak volna dolgozni, mert akkor nem dolgoztak volna másutt, a Dunán, a vasutaknál, mert ugyanazon emberek kezelték mindezeket; de nem kaptunk azért, mert kévéseitek a 73 krnyi árt, a mely tényleg nagyon is kevés. Tovább megyek. Bécsben, mint a t. képviselőház nagyon jól tudja, a Dunaszabályozást folytatni fogják az ország határáig, a tartomány, Bécs város és a kormány hozzájárulásával; ott is igen nagy számban fordulnak elő kotrási munkák. Ezek ki lettek írva nyilvános ajánlati tárgyalás alapján; és azon kotrási munkálatokért fizetnek ott a Dunán 83—98 krt. Pedig akárki nézze meg — nem kell hozzá technieusnak lenni — nézze meg a bécsi Duna medrét, a mely csupa fövényből és porondból áll; és nézze meg ezen tiszai átmetszéséket, a hol a legszívósabb agyagot kell kotorni: be fogja látni, hogy ott könnyebb a munka, mint ezen tiszai átmetszéseknél. Daczára azonban ennek, Bécsben azon munkákért nagyobb árakat fizetnek, mint a müvet mi fizettünk tavalv; fizetnek körülbelül akkora árakat, a milyeneket mi fizettünk két évvel ezelőtt. De van még egy más bizonyíték is arra, hogy ezen árak alacsonyak. Miután két rendbeli árlejtés eredményre nem vezetett., a volt közlekedési minister ur két tisztviselőjét küldte Bécsbe, egyenesen azon utasítással, hogy egynehány jóhirű vállalkozókat szólítsanak fel, hogy ezen munkálatokat, melyek nézetünk szerint is sürgősek voltak, vállalják el. Az eredmény az volt, hogy ezen árakért nem vállalták el. Nagyobb árakat követeltek és pedig azon indokolással, hogy minek menjenek ők a Tiszára kotorni, mikor nagyobb árakat kapnak Bécsben. Mikor ily bizonyítékok vannak a mellett, hogy azon árak, a melyeket fizetünk, csakugyan alacsonyak : akkor előállni azzal, hogy Tallián alispán vezetése alatti commisió kiszámította, hogy az elszállítás 5

X 2 krba kerül, a képviselő ur számítása szerint pedig a kotrás csak 30 krba kerül, ennél fogva 35\

ä kr. egységi ár mellett lehet kotorni a Tiszán; ez t. ház, arra való számítás, hogy a képviselőházban kevesen vannak, a kik ezen árakat