Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

149. országos ülés deezember 9. 1882. 105 sék. (Helyeslés a szélsőbalon.) A magam részérói és elvtársaim nevében kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon esetre, ha a t ház tényleg mégis már az e felett való szavazás actusával bele akarna bocsátkozni oly dologba, mely a törvényekkel világosan ellenkezik, abban részt venni nem kívánunk és a szavazástól tartózkodni fogunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Szerintem a házszabályok tiszta értelme és az ennek alapján kifejlődött gyakorlat nem lehetne egyéb mintáz, hogy egy képviselő, a ki nem akarja tárgyalni — ez is már bevett gyakorlat, nem a házszabályok kivánják ugy — indokolja, hogy az indítványt nem tartja tárgyalandónak és akkor a ház egyszerű szavazással dönt. Ezen tulmenní és a házszabályok által egyenesen elrendelt szavazást megtagadni akarni — méltóztassanak megengedni — magukkal a házszabályokkal homlokegyenest ellenkezik. (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Mindazon aggályoknak — (Mozgás a szélső baloldalon.) én nem tndom a t. képviselő ur min csodálkozik? En nem szólok a tárgyhoz, én az eljáráshoz szólok — mindazon aggályokat —mondom — melyek alaposan vagy alaptalanul támadhatnak, akkor lesz helyén felhozni, ha az indítvány tárgyaltatni fog. Ez volt a gyakorlat mindig; ezt mondják tisztán a házszabályok és én valóban igen csodálkozom, hogy méltóztatnak ezen egyenes rendelkezéssel szembeszállni akarni; de én azt hiszem, hogy magát a többséget a házszabályok megtartásától elütni nem lehet. (Llérik helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem tehát e kérdést. (A függetlenségi párt tagjai odahagyják hdyöket és a teremből távoznak.) Kérdem at. házat, tanácskozás alá kivánja-e venni Baross képviselő ur indítványát? A kik tanácskozás alá kivánják venni, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség tárgyalás alá kivánja venni és napirendre kitűzése iránt más alkalommal fogy határozni. Következik a költségvetés és pedig a közlekedési tárcza költségvetésének tárgyalása. Tibád Antal jegyző [olvassa): Vizi utak fenntartása kezelése és építése 9008,338 frt. Gr.Zichy Ágost: Thaly Kálmán t. képviselő társam utóbbi felszólalásában ezélszerünek találta a vizi utak szabályozására vonatkozólag a távol kelet vidékeire utalni, névszerint Chínára. Miután egyike vagyok azoknak, kik honfitársaink közül e távoli vidéket bejárták, legyen szabad nekem a képviselő nr felszólalására, egy igen rövid észrevételt tenni, egy történeti tényt felhoznom. Thaly Kálmán képviselő ur felszólalásában a következőket mondotta (olvassa): „HavízszabályoKÉPYH. MAPLÓ 1881—-84. VIII. KÖTET. zási muukálatainkon végig tekintünk, a Tisza-szabályozásnak eddig követett mását csak is Chinában találjuk. A Yan-csekiang és Hoang-ho folyamok ép úgy vannak szabályozva, mint a Tisza." Továbbá igy szól: „de meg kell jegyeznem, hogy mig Chinában a Yang-tse -Kiang és Hoang-ho vizek szabályozása körülbelől 2500 évre vihető vissza, addig a Po és Addige szabályozása csak mintegy 780 évre vihető vissza, melyet még a longobárdok kezdtek.

K Nem tudom honnan vette adatait a képviselő ur. Thaly Kálmán (Közbeszól): Majd megmondom. Gróf Zichy Ágost: .... De legyen szabad egy történeti tényt felemlítenem. (Halljuk!) A Hoang-ho vagy sárga folyó a chinai birodalomnak nagyságra nézve második folyója és a legváltozékonyabb folyó földgömbünkön. E folyó eredetileg a Pecsili-öbölbe folyt, azután később a hatodik században Krisztus után, megváltoztatta folyását és a Jancsekianggal parallel a34-ik éjszaki szélesség foka alatt a sárga tengerbe ömlött be. Ezen irányt hosszabb ideig nagyobb kisebb változatossággal megtartotta, mig 1851-ben a chinai birodalmat óriási katasztropha érte. Ezen évben t. i. ismét megváltoztatta folyását a nevezett folyam és pedig ismét a Pecsili öbölbe ömlött a 38, éjszaki szélességi fok alatt, vagyis 4 fokkal magasabban. Ez alkalommal a folyam a chinai birodalom legtermékenyebb vidékein tört át és százakra menő népes helységeket és városokat pusztított el. Ezen állapot van ma ott jelenleg is és e folyó még ma is 95 mértföldnyi hosszúságban és 10 — 12 mértföldnyi szélességben minden meder és part nélkül óriási árterületet képez, melynek közepette ma is látható azon számos város és helység nyoma, melyek ez alkalommal tönkrementek s azonkívül ma is meg van azon veszély, hogy ezen folyó, mint már máskor is tette, egy szép reggelen szintén rögtön megváltoztatja irányát. Hogy mennyire lehet ezt a Tisza-szabályozással összehasonlítani, azt én nem tndom megérteni (Ugy van! jobbfelöl) és egyátalában, ha egy pillantást vetünk Ázsiára, meg fogunk győződni, hogy ott oly nagyszerű viszonyokkal vagyunk kénytelenek megismerkedni, melyeket a mi európai viszonyainkkal összehasonlítani nem lehet. Ugy látszik, a t. képviselő ur e tekintetben nem bir a kellő történeti ismeretekkel. Thaly Kálmán: De igenis bir. Gróf Zichy Ágost: Bátor vagyok itt felemlíteni, hogy Ríehthofen, ki e tekintetben nagy szakmunkát tett közzé, e tárgyra is kiterjeszkedik s én részemről kötelességemnek tartottam e történeti eseményt felemlíteni, annyival inkább, mert a t. képviselő ur az utolsó ülésben annyira szemére vetette a közlekedési minister urnak, Árpád 14