Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-149
106 149. országos ülés deczember 9. 1882és a bunnok szekereit és arra akartam a t. képviselő urat kérni, hogyha má»kor a keletre hivatkozik, szakavatottabb forrásokbői merítse idézeteit. (Helyeslés jobb/elől.) Thaly Kálmán: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítása miatt szót kérek. Én ugyan korántsem tartom magamat olyan szakavatott nagy chinézernek, mint az előttem szólott. (Mozgás jóbbfélől. Derültség a szélsőbal felöl.) Engedelmet kérek, én csak a t. képviselő urnagy chinai jártasság-ára czéloztam. Ismerem az akadémiában Chináról tartott felolvasását s teljes készséggel megengedem, hogy a t. képviselő ur, a ki járt is a Keleten, ezen dolgokban jártasabb lehet én nálam. Azon történeti eseményről, melyet felemlíteni méltóztatott, én is olvastam, noha mint történetíró őszintén bevallom , bog}' nem az én rayonomba tartozik, mert nem a kurucz világot érinti. Midőn ezt szívesen coneedálom, másrészről egyenesen hivatkoznom kell azon munkára, melyből a Jancsekiang és Hango-ho folyamoknál a folytonos töltés emelésekre a folyónak fokozódására vonatkozó adatokat merítettem. Ez senki egyéb, mint Hobohm, osztrák mérnök, ki 1877-ben a lajthán-táli közlekedési ministeriuni megbízásából irta és félhivatalosan közzétette vízszabályozási tanulmányát. Tetemes, nagytekintélyű munka az, mely az egész világ vizeinek szabályozására kiterjed s felemlíti a chinai vizsszabályozásokat is. Ezen munkában találhatja azon adatokat a t. képviselő ur, melyek, ha tévesek, nem tehetek róla, én szakmunkából vettem őket. Somssich Pál: (Halljuk! Halljuk!) Én voltaképen a Dráva folyamnak szabályozásához és annak hajózási képességéhez kívánnék szólani és azon károkra melyeket árvizei okoznak, kivánnám a t. ház ügyeimét felhívni. Mielőtt azonban ezt tenném, kényszerítve érzpm magamat észrevételt tenni azon nyilatkozatra, a melyet Lukács képviselő ur nem mint előadó, hanem mint képviselője e háznak, igazolólag pártállásának változtatására nézve, a ház legutóbbi ülésében tett. (Halljuk! Halljuk!) Miért változtat valaki pártot: ez az ő dolga , uiikép indokolja ezt: ez is az ő dolga, ámbár nem osztozom Hegedűs képviselő ur azon közbekiáltásában, mi köze másnak ehhez, mert igenis van köze a közvéleménynek, (ügy van! hali elől.) Jogával él tehát Helfy képviselő ur, mikor e tárgyat megérinti. Azonban ezzel most akarok foglalkozni, nem mintha nem volna hozzá jogom, hanem azért, mert beszédjének végén kijelentette a képviselő ur, hogy már most a dolgok ilyen állapotában az ellenzéknek elvi alapja nincs, tehát az ő állása tarthatatlan volt. Ehhez van szólásom, különösen akkor, mikor oly férfiú mondja, ki abban az ellenzéki árnyalatban, a melynek én is sorai közé tartozom, egy időben tevékeny szerepet vitt és meg kell vallani, hogy pénzügyekben szakavatott előharczos volt. Mert ily férfiú szájából származó ezen állítás vádképen esik vissza azon pártra; a mennyiben ezzel az mondatik, hogy elvi alap nélkül, tehát személyes érdekből ellenzéki, (ügy van ! balfelől.) A képviselő urnak állítását határozottan vissza kell utasítanom (Helyeslés a baloldalon) és talán nem sok fáradságba kerül kimutatnom, hogy okoskodása, a melylyel ezt istápolja, a legnagyobb logicai visszásság, hogy ne mondjam logicai absurdum. A í. képviselő ur a következőket mondja: „En a jelenlegi t. kormány és az azt támogató többséggel szemben igen fontos kérdésekben egy ideig határozott ellenzéki álláspontot foglaltam el; tettem ezt igen nevezetes kérdésekben, a közgazdasági kiegyezés és a bosnyák occupatio kérdésében és azon kérdésekben is, melyek ezen nagyfontosságú kérdéseknek következményeit képezték. Ma azonban t, ház, jól-rosszul — ma is meggyőződésem szerint rosszul — ezek a kérdések megoldattak, de megoldott kérdések, ezekkel számolni kell." Ebből minden ember azt a következtetést vonná — legalább az én egyszerű logieám szerint — tehát rosszul oldattak meg, ennélfogva a kormány irányában, melylyel szemben eddig ellenzéki állást foglaltam el, a jövőben is czí foglalandom el, hogy következményeit azon politikának, a melyet rosznak fartok, enyhítsem, ha lehet megváltoztassam. [Élénk tetszés balfelől.) Ha ellenkezőleg állana a dolog, akkor helyes volna a képviselő urnak okoskodása. Ha a képviselő ur azt mondhatná : a kormány és a többség nézete szerint hibás irányban indult el, hibásan akarta megoldani ezt és ezt a kérdést, azonban nekem, ki ellenzéki állást foglaltam el, sikerül őt capacitáiuom és más útra terelnem és nézetemnek érvényt szereznem; megszűnt az alap, a melyen álltam, tehát átmegyek a kormányhoz: ez helyes logicai okoskodás lenne. A másik okoskodás logicai visszásság, mert a eonclusio merőben ellenkezik a praeniissákkal. [Élénk helyeslés a baloldalon. ) Ámde a t. képviselő ur azt mondja: „Ezekjól-roszul megoldott, de megoldott kérdések, ezekkel számolnunk kell. így állván a dolog, én nem akarok minden elvi alap nélkül továbbra is ellenzéki álláspontot elfoglalni stb ." No, t. ház, ha az előbbeni okoskodás egy logicai visszásság volt, ezen állítás politikailag egy suppositum falsum, hámi* feltevés. Ugyan t. képviselő ur, hol hallotta, honnan tudja, hogy a bosnyák kérdés meg van oldva? Ha tudja, méltóztassék bölcsességével felmenni Bécsbe és ott tanácsot t adni. (Derültség balfelöl.) Kérdezze meg azokat az ! urakat, hogy tudják-e, inikép fogják e kérdést
