Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-126

126. országos Ölés október 12. 1S82. 49 delmi kamatok által fedezve van s a mívelet teljes lebonyolításáig nagy követelése e ezímen az állam­nak nem lesz. (Helyeslés.) De foglaltatik még egy más intézkedés is «zen javaslatban. (Halljuk !) Minthogy vannak már most is teljes-en parlagon hagyott szőlők, egész dűlők, egész vidékek, melyek több oknál fogva elpusztultak, elpusztultak majd azon oknál fogva, mert a tulajdonosok a járadékot fizetni képtelenek levén, inkább magát a szőlőt is ott hagyták, majd más oknál fogva, mint a philloxera pusztításai, vagy más elemi csapások folytán: én igazságtalan­ságnak tartanám, hogy ezen parlagon hagyott szőlők után a járadék beszedessék és az illető tulajdonosok e miatt talán más vagyonúkban káro­sodjanak. (Általános helyeslés.) Ezen javaslatban tehát azon felhatalmazás foglaltatik, hogyha ily eset beáll, természetesen a kellő cautelával, hogy visszaélések el ne követtessenek, ezen parlagon maradt szolok után a járadék leirassék, mely különben sem lenne behajtható, vagy legalább részben leszállittassék. (Általános helyeslés.) Továbbá t. ház, a pénzügyi kormányzatnak egy igen nagy hátránya az, hogy a tisztán nap­számmal foglalkozó munkásosztály kereseti adóval van terhelve. Ezen adó az egyesekre kivettetik <út, a hol épen a kivetés alkalmával tartózkodnak. S miután azoktól, kiknek semmi más vagyonuk nincs és*a kik gyakran egyik városból a másikba, egyik vidékről egy más távoleső helyre vándorol­nak, ezen adó be nem hajtható, folyton nyilván­tartás vezettetik s a hátralékok szaporodnak, a pénzügyi kormányzat kénytelen nagy összegeket leírni, a mi le nem iratik, az sem behajtható s a pénzügyi közegek kénytelenek sok ezerre menő tételt nyilvántartásban vezetni, míg a pénz maga be nem hajtható. Ezért van javaslatba hozva, hogy a tisztán napszámmal foglalkozó munkások, kik semmi mái? ingatlan vagyonnal nem bírnak, ne rovassanak meg kereseti adóval. (Általános helyes­lés.) Nagymérvű könnyítése lesz ez az adminis­trátiónak, de azonkívül nagy könnyítés lesz az illetőknek és mert nemcsak hogy ezen adóval meg nem terheltetnek, még a behajtással járó zaklatá­soktól is menekülni fognak. (Általános helyeslés.) Végre t. ház, átmegyek még egy fontos kér­désre, melyet azért hagytam legutoljára, mertezen javaslatok nem készültek el még annyira, hogy a íegközelebbi időben benyújthassam, de reménylem, hogy oly időben nyújthatom be, hogy még ezen ülésszakban tárgyalhatók lesznek. (Halljuk!) Talán nem kerülte elat. ház tagjainak figyel­mét azon körülmény, hogy a múlt tavaszkor a szesztermeléssel foglalkozókat szaktanácskozásra hívtam meg és mely oly eljárási módot állapított meg, mely egyrészt a közgazdasági érdekek, kü­lönösen a gyártási viszonyok és kiviteli képesség fentartását biztosítja, másrészről biztosítja a gaz­KÉPVH. ÍTAPLÖ 1881 — 84. VII. KÖTET. dasági szeszgyárak fennállását és azok helyzetét a mostanival szemben javítja és ezeknek figye­lemben tartásával az állam jövedelmeit 4 millió forinttal szaporítja. Ezen javaslat természetesen a fennálló szer­ződés értelmében csak úgy léptethető életbe, ha a Lajthán túl is életbe léptettetik. Ez iránt a tár­gyalások az osztrák kormánynyal folyamatban vannak és legközelebb ott is fog tartatni olyan szaktanácskozmány, mint a múlt évben nálunk tar­tatott. En részemről azon leszek, hogy ezen tör­vényjavaslat is tárgyalható legyen oly időben, hogy szeptemberben, a mikor erre nézve legalkal­masabb az idő, azon helyzetben legyek, hogy ezen törvény életbelépjen. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek azon törvényhozási intézkedések, melyeket a kormány a pénzügyi kormányzat terén eszközölni szándé­kozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek után magára a pénzügyi eredményre, a mérlegre térek át. (Halljuk!) T. ház! Az kétséget nem szenved, hogy akiadások olyan szétválasztásá­val, mikor rendes és rendkívüli kiadások közt tör­ténik az elkülönítés, igen óvatosan kell eljárni, nehogy magunkat ámítsuk és a háztartást kedve­zőbb színben tüntessük fel, mint az tulajclonképen áll. De méltóztassék megengedni, e tekintetben az eddigi eljárást teljesen correctnek tartom és erre nézve változtatást proponálni nem is szándékozom. De van mégis egy körülmény, melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet: ha nem vagyunk azon hely­zetben, hogy egész deficitünket egyszerre meg­szüntessük, mégis azon feladatnak kell szemünk előtt lebegni, hogy azon kiadások tekintetében, melyek rendes szükségletet képeznek, az egyen­súly a bevételekkel helyreállittassék, hogy azon szükségletek, melyek évenként eloállanak, saját erőnkből, hitel igénybe vétele nélkül fedez­tethessenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem mondom, hogy itt azután meg kell állapodnunk, de első feladat­nak tartom, hogy a rendes kezelésre nézve a kiadá­sok és bevételek közt az egyensúly helyreállit­tassék. És itt méltóztassék a t. ház megengedni, hogy visszapillantsak arra, hogyan állt az egyensúly a rendes kiadások és rendes bevételek közt a múltban. Egyenlő alapokra fektetve a kiadásokat és bevételeket, azaz figyelmen kivül hagyva min­denütt az államadóssági törlesztéseket és figyel­men kivül hagyva a rendkívüli közösügyi kiadás sok azon részét, mely a t. ház határozata szerint a múlt évben a rendkívüli kiadások közé áthelyez­tetett. így számítva, 1875-ben a rendes kiadások­nál huszonhat millió nyolezszázezer forint volt a hiány a rendes kezelésben. Az 1880. évben, — daczára annak, a mint méltóztatnak tudni, hogy ezen öt évi időközben rendkivül szaporodtak ter­heink, mert ezen időre esnek az occupatióra föl-

Next

/
Thumbnails
Contents