Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-126

126. országos Ölés október 12. 1S82. 49 delmi kamatok által fedezve van s a mívelet teljes lebonyolításáig nagy követelése e ezímen az államnak nem lesz. (Helyeslés.) De foglaltatik még egy más intézkedés is «zen javaslatban. (Halljuk !) Minthogy vannak már most is teljes-en parlagon hagyott szőlők, egész dűlők, egész vidékek, melyek több oknál fogva elpusztultak, elpusztultak majd azon oknál fogva, mert a tulajdonosok a járadékot fizetni képtelenek levén, inkább magát a szőlőt is ott hagyták, majd más oknál fogva, mint a philloxera pusztításai, vagy más elemi csapások folytán: én igazságtalanságnak tartanám, hogy ezen parlagon hagyott szőlők után a járadék beszedessék és az illető tulajdonosok e miatt talán más vagyonúkban károsodjanak. (Általános helyeslés.) Ezen javaslatban tehát azon felhatalmazás foglaltatik, hogyha ily eset beáll, természetesen a kellő cautelával, hogy visszaélések el ne követtessenek, ezen parlagon maradt szolok után a járadék leirassék, mely különben sem lenne behajtható, vagy legalább részben leszállittassék. (Általános helyeslés.) Továbbá t. ház, a pénzügyi kormányzatnak egy igen nagy hátránya az, hogy a tisztán napszámmal foglalkozó munkásosztály kereseti adóval van terhelve. Ezen adó az egyesekre kivettetik <út, a hol épen a kivetés alkalmával tartózkodnak. S miután azoktól, kiknek semmi más vagyonuk nincs és*a kik gyakran egyik városból a másikba, egyik vidékről egy más távoleső helyre vándorolnak, ezen adó be nem hajtható, folyton nyilvántartás vezettetik s a hátralékok szaporodnak, a pénzügyi kormányzat kénytelen nagy összegeket leírni, a mi le nem iratik, az sem behajtható s a pénzügyi közegek kénytelenek sok ezerre menő tételt nyilvántartásban vezetni, míg a pénz maga be nem hajtható. Ezért van javaslatba hozva, hogy a tisztán napszámmal foglalkozó munkások, kik semmi mái? ingatlan vagyonnal nem bírnak, ne rovassanak meg kereseti adóval. (Általános helyeslés.) Nagymérvű könnyítése lesz ez az administrátiónak, de azonkívül nagy könnyítés lesz az illetőknek és mert nemcsak hogy ezen adóval meg nem terheltetnek, még a behajtással járó zaklatásoktól is menekülni fognak. (Általános helyeslés.) Végre t. ház, átmegyek még egy fontos kérdésre, melyet azért hagytam legutoljára, mertezen javaslatok nem készültek el még annyira, hogy a íegközelebbi időben benyújthassam, de reménylem, hogy oly időben nyújthatom be, hogy még ezen ülésszakban tárgyalhatók lesznek. (Halljuk!) Talán nem kerülte elat. ház tagjainak figyelmét azon körülmény, hogy a múlt tavaszkor a szesztermeléssel foglalkozókat szaktanácskozásra hívtam meg és mely oly eljárási módot állapított meg, mely egyrészt a közgazdasági érdekek, különösen a gyártási viszonyok és kiviteli képesség fentartását biztosítja, másrészről biztosítja a gazKÉPVH. ÍTAPLÖ 1881 — 84. VII. KÖTET. dasági szeszgyárak fennállását és azok helyzetét a mostanival szemben javítja és ezeknek figyelemben tartásával az állam jövedelmeit 4 millió forinttal szaporítja. Ezen javaslat természetesen a fennálló szerződés értelmében csak úgy léptethető életbe, ha a Lajthán túl is életbe léptettetik. Ez iránt a tárgyalások az osztrák kormánynyal folyamatban vannak és legközelebb ott is fog tartatni olyan szaktanácskozmány, mint a múlt évben nálunk tartatott. En részemről azon leszek, hogy ezen törvényjavaslat is tárgyalható legyen oly időben, hogy szeptemberben, a mikor erre nézve legalkalmasabb az idő, azon helyzetben legyek, hogy ezen törvény életbelépjen. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek azon törvényhozási intézkedések, melyeket a kormány a pénzügyi kormányzat terén eszközölni szándékozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek után magára a pénzügyi eredményre, a mérlegre térek át. (Halljuk!) T. ház! Az kétséget nem szenved, hogy akiadások olyan szétválasztásával, mikor rendes és rendkívüli kiadások közt történik az elkülönítés, igen óvatosan kell eljárni, nehogy magunkat ámítsuk és a háztartást kedvezőbb színben tüntessük fel, mint az tulajclonképen áll. De méltóztassék megengedni, e tekintetben az eddigi eljárást teljesen correctnek tartom és erre nézve változtatást proponálni nem is szándékozom. De van mégis egy körülmény, melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet: ha nem vagyunk azon helyzetben, hogy egész deficitünket egyszerre megszüntessük, mégis azon feladatnak kell szemünk előtt lebegni, hogy azon kiadások tekintetében, melyek rendes szükségletet képeznek, az egyensúly a bevételekkel helyreállittassék, hogy azon szükségletek, melyek évenként eloállanak, saját erőnkből, hitel igénybe vétele nélkül fedeztethessenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem mondom, hogy itt azután meg kell állapodnunk, de első feladatnak tartom, hogy a rendes kezelésre nézve a kiadások és bevételek közt az egyensúly helyreállittassék. És itt méltóztassék a t. ház megengedni, hogy visszapillantsak arra, hogyan állt az egyensúly a rendes kiadások és rendes bevételek közt a múltban. Egyenlő alapokra fektetve a kiadásokat és bevételeket, azaz figyelmen kivül hagyva mindenütt az államadóssági törlesztéseket és figyelmen kivül hagyva a rendkívüli közösügyi kiadás sok azon részét, mely a t. ház határozata szerint a múlt évben a rendkívüli kiadások közé áthelyeztetett. így számítva, 1875-ben a rendes kiadásoknál huszonhat millió nyolezszázezer forint volt a hiány a rendes kezelésben. Az 1880. évben, — daczára annak, a mint méltóztatnak tudni, hogy ezen öt évi időközben rendkivül szaporodtak terheink, mert ezen időre esnek az occupatióra föl-