Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-125
125. országos ülés október 11. 1882. S5 Engedjék azon szerény kérést intéznem: hogy kövessék most az egyszer — fentartva későbbre a bizalmi kérdést — szivük sugallatát (Élénk mozgás a jobboldalon) és velem együtt ne vegyék tudomásul a niinisterelnök ur válaszát. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Nem kívánok a szólás jogával élni, csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy nem tartom helyesnek azon felfogást, mintha a ház egyik vagy másik oldalán ülők nem szivök sugallatát követnék szavazatukban. (Helyeslés jőbbfelől.) Ilyen vádakkal egymás ellen élni, nem lehet helyes eljárás. Kérem pedig válaszom tudomásul vételét, nem mint bizalmi kérdést, de oly értelemben, hogy az általam elmondottakat, hitem szerint, bármely kormány legalább is ily mérvben követni fogná. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök urnak mint belügyministernek Simonyi Iván képviselő ur interpellátiójára adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége tudomásul vette a választ. Csernatony Lajos: T. ház! Én a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszem azon egyszerű kijelentéssel, hogy reménylem, hogy várakozásában nem fog csalatkozni és ezen reményemet én is kötöm azon örvendetes és lélekemelő tapasztaláshoz, hogy Magyarországon az ilyféle bujtogatásoknak, kravalloknak lehet tere a nem magyar vidékeken, de a magyar faj — nagy dicsőségére, nagy büszkeségére — elég józan észszel birt eddig is arra, hogy távol tartotta magát, sőt nevetett sok helyen — Tisza-Eszláron is — az ily dolgokon. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Tudomásul veszem a választ. Elnök: Kértlem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök urnak mint belügyministernek Csernatony képviselő ur interpellátiójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Tudomásul vesszük!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a válasz tudomásai vétetik. Igazságügyminister ur kivan szólni. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! Ünody képviselő ur hozzám két kérdést intézett. Az egyik az, hogy van-e tudomásom arról, hogy a tisza-eszlári ügyben a kir. főügyész által kiküldött kir. ügyész arról vádoltatik, hogy Karancsay József börtönőrt hamis tanuzásra indítani igyekezett, törekedett volna? és másodszor: ha ez igy van, hogy én ezen kir. ügyészt a tisza-eszlári ügynek továbbvezetésével megbízhatónak tartom-e ? A t. képviselő urnak ezen két kérdésére röviden válaszolok. Tudomásom van hivatalos jelentésekből arról, hogy a tisza-eszlári ügynek tárgyalására a kir. főügyész által kiküldött kir. ügyész azzal vádoltatik, hogy Karancsay József börtönőrt tanuzásra, ellenkezőleg azon állításaival, melyeket ő a vizsgáló biró előtt tett, indítani törekedett. Van arról tudomásom, hogy ezzel vádoltatik, van arról tudomásom, hogy ezen ügy annak rendje szerint a kir. főügyésznek a szükséges további intézkedések végett kiadatott. Épen ezen törvényes intézkedések kifolyásától függ mindaz, a mi aztán még teendő és a mit én szükségesnek és czélszerünek fogok aztán tartani, a mennyiben az hatáskörömhöz tartozik, azt tenni el nem mulasztandom. Előbb azonban, mint a dolog törvényszerű lefolyása be nem fejeztetett, én a vádról ítéletet mondani egyáltalán feljogosítva és hivatva nem érzem magamat. (Általános helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Méltóztatik a t. ház az igazságügyminister ur válaszát tudomásul venni ? (Igen !) Azt tartom, a ház tudomásul veszi a választ. Bohonczy Gedeon: (Hosszan tartó mozgás.) Mindenekelőtt bocsánatot kell kérnem, hogy az ülésszak kezdetén a t. ház türelmét igénybe venni bátorkodom (Halljuk!) az által, hogy a t. ministerelnök úrhoz interpellátiót intézek. (Halljuk!) Mielőtt interpellátióm lényegének indokolására térnék, engedje meg a t. ház, hogy könnyebb megvilágítás szempontjából a t. ház többsége által eddig nem ismert körülményeket s azzal karöltve haladó eseményeket előre bocsáthassak és egyéni nézetemnek is kifejezést adhassak. Azt hiszem, hogy egy törvényhozónak nemcsak adót és ujonczot megszavazni, hanem egyszersmind a törvény alkotásában lelkiismeretesen közreműködni feladata. De azon kivül a kormányhatalom részéről észre nem vett visszaélésekre és rendetlenségekre az administrátió terén annak figyelmét felhívni. De sőt azt tartom, kötelessége rendkívüli esetekben, értve oly nagyobb mérvű visszaéléseket, melyek nemcsak egyes polgároknak élet- és vagyonbiztonságára, hanem egy egész országrész létkérdéseire is befolyással bírhatnak, ha azoknak kiderítése, bebizonyítása és gyökeres orvosolhatása az illető törvényhozási tagnak meggyőződése, tapasztalatán alapuló meggyőződése szerint, feltéve egy ország kedvezőtlen politikai constellátiójánál fogva, vagy bármely más okoknál fogva máskép nem lehetséges, mint azoknak a nyilvánosság elé állítása által, azokat nyíltan az ország színe elé is hozni. Ezen szempontból indultam ki a múlt ülésszak alkalmával, midőn a közlekedési ministerium, nem mondom összes, de átlag hivatalnokai ellen vádat emeltem. (Igaz!) Minthogy nincs kizárva azon lehetőség, hogy minden parlamentben akadhatnak egyes tagok, akik személyes meggyőződésbőli téves hit, téves informatió alapján, sőt előfordulhat, hogy aljas indokból és rósz5"
