Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-138
13S. országos Illés november 2». 1882. 253 falragaszokat, felragasztható czédulákat említ a nélkül, hogy azokat, mint már megjelenteket és használtakat in specie megjelölné. Ebből a különvélemény t. benyújtója előleges censurára következtet. Én azt hiszem t. ház, hogy a rendelet ezen része a megyei hatóságokat csak oly teendőre figyelmezteti, a mely azoknak mindenkor és minden körülmények közöt kötelességét képezi (Helyeslés a jobboldalon) és a melyet azoknak újabban emlékezetébe hozni csak az imminens veszély alkalmából mutatkozott szükségesnek. Avagy a t. képviselő ur oly mereven akar ragaszkodni ez irányban is a törvény szószerinti magyarázásához ? Hát feltéve azon esetet, hogy valaki egy éjen át egy város utczáit tele ragasztja oly falragaszokkal, melyeknek tartalma az egész világot megbotránkoztatja, vagy melyek a lakosokat gyujtogatásra, gyilkolásra, rablásra szólítják fel: a rendőri hatóságnak ily esetben se legyen j oga azokat eltávolítani ? Polónyi Géza (közbeszól): Hiszen ezek nem falragaszok voltak! Berzeviczy Albert előadó: Ezek is falragaszok, melyekről a rendeletben szó van. (Egy hang a szélsői baloldalon: Hát az „Esztergomi Közlöny"?) Bocsánatot kérek, az „Esztergomi Közlöny" meg van jelölve, mint megjelent annak száma és czikke, tehát arra a képviselő úrnak azon észrevétele, hogy előleges censura van, nem vonatkozhatik, & rendelet in genere csak a felragasztható czédulákat jelöli meg. A különvélemény felfogásának eonsequentiája az volna, hogy a rendőri hatóságnak az oly falragaszokat, minőket én említettem sincs joga eltávolítani, hanem előbb el kell menni az ügyészhez, az ügyész pedig a vizsgáló bíróhoz, a ki aztán megjeleu, jegyzőkönyvet vesz fel és ugy veszi zár alá a falragaszokat. A képviselő ur és a különvélemény felfogásának eonsequentiája okvetlen ez, mert a falragaszok is sajtótermékek, azokra is a sajtótörvény szól és ez csakugyan sehol nem mondja ki, hogy a rendőri hatóságnak csak is ily esetben volna joga közbelépni. Tehát e felfogás szerint az, ki ilyesmit elrendel, előleges censurát követ el, az — hogy a különvélemény saját szavait idézzem — „a népszabadság irott szavait lábbal tapodja." ( Említi továbbá a különvélemény, hogy Ácson a rendelet következtében a postán is történt ilyen nyomtatványok lefoglalása. Erre nézve a bizottság nevében csupán azt jelentem ki, hogy a nyert felvilágosítás szerint ez esetrőlfa belügyministeriumnak tudomása sincs, erre nézve feljelentés nem tétetett. Ezzel kapcsolatban a különvélemény egész elszörnyuködéssel azt mondja, hogy Angliában nem találkozott volna közeg ilyesminek végrehajtására. T. ház! Minálunk mai nap igen szokásossá vált, valahányszor a szabadelvüség és alkotmányosság példáit keressük, mindig Angliára hivatkozni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Hogy nem ugyan egészen analóg, de mindenesetre hasonló esetekben Angliában minő eljárás van rendszeresítve, (Halljuk!) azt a különvéleményt.benyújtója lehet hogy tudta is, csak elfelejtette, vagy ha nem tudta, elolvashatja a parlamenti statutumokXIII.kötetének 83. fejezetében foglalt s jelenleg is fennálló 1857. évi parlamenti actában, mely elrendeli, hogy „ha valamely fővárosi hatóságnak vagy két békebirónak egy tisztességes ember eskü mellett bejelenti, hogy oka van hinni, miszerint valamely házban vagy szobában, vagy bármely helyen oly erkölcssértő könyv, hírlap, nyomtatvány vagy kép tartatik elosztás vagy darusítás czéljából, a mely könyv, hirlap, nyomtatvány vagy kép közzététele vétséget képezne s mint ilyen büntetés alá esnék, az a rendőrhatóság, vagy két békebiró felhatalmazást adhat bármely constablernek vagy policeofficer-nek, miszerint abba a házba, vagy arra a helyre nappal, esetleg ha szükséges, karhatalommal s ha kell, erőszakkal és az ajtók betörésével — ez a törvény szószerinti szövege—-behatoljon, a feljelentett nyomtatványokat lefoglalja és a meghatalmazó bíróság elé vigye." (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz ez törvény!) Tudom, hogy ez törvény, de idéztem ezt azért, hogy az Angliára való hivatkozásokkal szemben bebizonyítsam, miszerint nincs még ok minálunk rendőr-uralomról, önkényről és népjogok lábbaltapodásáról panaszkodni, (Ellenmondás a szélső baloldalon) a mikor mindössze olyan dolgok történtek, a melyeknél sokkal kíméletlenebb s az egyéni szabadságot sokkal inkább sértő rendszabályokat a szabad Anglia törvényébe iktatott. (Helyeslés jobbfélől.) Valótlanságokat is lát a különvélemény a sérelmesnek mondott rendeletben azért, mert az a törvényes megtorlás iránti lépések megtételéről szól s ezek a rendelet keltének napján állítólag még meg nem történtek. (Ugy van .'a szélső baloldalon.) Erre nézve constatálnom kell, hogy a belügyminister ur, mint minden esetben, ha hasonló nyomtatványok tudomására jutnak, arról a közvádlót azonnal értesíteni szokta, úgy ez esetben is a kír. főügyészséget azonnal felhívta a megtorlás iránti intézkedésre, ezzel az ő részéről a „törvényes lépések", melyekről a jelentés szól, megtörténtek; (Ellenmondás a szélső baloldalon) a főügyész egyenes felkérése folytán történt a terjesztés minél gyorsabb meggátlása czéljából a körrendelet kibocsátása. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Végül a különvélemény igen sajátságos ellenmondásba jut önmagával, (Ellenmondás a szélső baloldalon) törvényszegésnek mondja a minister eljárását, (Ugy van! a szélső baloldalon) a legsúlyosabban elítéli azt s mégis siet vádat formálni abból, hogy miért nem tette a minister azt, a mit tett, egy hónappal előbb ? (Derült lég a jobboldalon.) Polónyi Géza (közbeszól) : Miért nem tette a törvényszabta intézkedést ?
