Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-138

138. oraágos ülés november 25. 1882. 243 ezen szárnyvonal sürgős kiépítése által mind a pálya jövedelmezőségének, mind az országos közgazdaság érdekeinek, mind a hebyi forgalomnak, mind végül a főváros ipartermelési érdekeinek elég tétessék. Remélem, hogy a kormánynak megnyugtató felvilágosításai által ezen nagy érdekek iránt kellő tájékozást és megnyugtatást nyerek és ekként a törvényjavaslat elfogadásához aggályaim daczára is hozzájárulhatok. (Helyeslés.) • Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: A felszólalt képviselő urak a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban elfogadják. Némety aggodalmaik és megjegyzéseik voltak Tfaaly Kálmán és Horánszky Nándor képviselő uraknak, a melyekre néhány megjegyzést kell tennem. Mi a feladat? Az osztrák állam vasúttal kötött szerződés következtében birtokunkbaj övén a szőny-brueki vonal és biztosítva lévén a Bruck és Bécs közti forgalom saját érdekeink számára, a legközelebbi összeköttetési pontot kell keresni. Ezt biztosítja a budapest-szőnyi vonal. Minthogy pedig a feladat nem volt egyéb, azt gondolom, a beterjesztett törvényjavaslat ennek eleget tesz. Főíontosságú és nemzetközi jellegű vasutaknál az egyenes, a lehető legrövidebb irány, a könnyen kiépíthetőség és a legelőnyösebb emelkedési viszonyok azok, a mik nagy mértékben kívánatosak. Ezt fogja szem előtt tartani a kormány és ez intentiója a törvényjavaslatnak. Ez ellen tulaj donkép nem is szólott senki. Mind amellett Thaly Kálmán szót emelt az Esztergom vidékén lévő jelentékeny kőszéntelepek és Horánszky Nándor felszólalt Esztergom város és ha nem csalódom, részben az ottani kőszéntelepek érdekében. (Közbeszólások: Est jogosan tette!) Azt gondolom, nincsen szavaimban semmi sértés, mert egyes helyi érdeket az ország közös érdekeivel egyesíteni, az tökéletesen helyes és szabad. Indokaimat, hogy e tekintetben mi vezérel, arról most nem szólok, bátor leszek előadni, Altalában, véve helyeslem t. ház, hogy minél több vicinális, vidéki érdekű vasút építtetik. Ezeknek előmozdítása az államnak intentiója volt már régebben, külön törvény is hozatott, mely e tekintetben könnyítéseket biztosít, sőt még azonfelül külön, esetről-esetre előnyöket is nyújtott az állam nem egy vasútnak. Ez egészen helyes is, de azt gondolom, hogy ha még nagyon fontosak is ezen helyi érdekű vasutak és ha azok fontossága magára a fővárosra is vonatkozik, nagyon helyes és kívánatos, hogy ha az illető érdekeltek szinte közreműködnek, hozzájárulnak a kiépítéshez és nem mindent várnak magától az államtól, a kormánytól. (Helyeslés jobbfelől.) Hiszen örökké hangoztatjuk az autonómiát, hogy saját erőnkből óhajtunk segíteni önmagunkon, a mi helyes és a mit magam is aláírok, de tegyük is ezt, ne csak mondjuk. (Helyeslés jóbbfelöl.) Az, hogy nincs itt megemlítve a szárnyvonal, az egybeköttetés az illető kőszénteleppel, az nem azt teszi, hogy a kormány nem tulajdonít annak fontosságot, nem óhajtaná annak minél hamarabbi kiépítését, de azt jelenti, hogy ezen czélzatnak, a mely most vezérel ezen törvényjavaslatban, ez nem szükségképen kiegészítő része és másfelől még eddigelé semmi olyan magánosok hozzájárulása vagy magán vállalkozók által való kiépítés nem volt biztosítva, a mely e tekintetben zsinórmértékül szolgálhatott volna. Mi a feladat, ha már magának ama kőszéntelepnek ügyét tekintjük? Az, hogy a fővárossal legyen oly egybeköttetésben, mely lehetőleg rövid és olcsó; az, hogy azon pont, a hova behozza a fővárosba a kőszent, hozzáférhető legyen a főváros minden részeiből, illetőleg a főváros minden ipartelepéből, azaz, hogy a ma építendő vasútnak forgalmi képessége akkora legyen, a mely megfelel az ipari és kereskedelmi érdekeknek. Ugy a mint ezek biztosítva vannak, akár egyesek akár a kormány építse, akár egyeseknek hozzájárulása mellett a kormány, vagy megfordítva, a kormánynak hozzájárulása mellett az egyesek építsék — egy ilynemű vasút feladatának megfelel. Én, ismétlem, fontosnak látom egy ilynemű vasút kiépítését; azt hiszem, hogy épen mivel oly fontosnak tartom,az iparoskörök Budapesten,a központban módját fogják találni, hogy annak a kiépítése ne késsék. Én rajtam — biztosíthatom a t. házat — a kormányon legkevésbbé sem fog múlni annak elősegítése, valamint általán véve a helyes ipari, vicinális vasutak elősegítése. De azt most ezen törvényjavaslatba bevenni,egy pár'millió forintot előlegcsen kiadatni, mikor itt arra okvetlenül szükség nincs, azt indokolva nem látom. Ifémeth Albert: Majd a választások előtt módot találnak. (Derültség a ssélső halon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Minél hamarább! A t. képviselő ur specialiter szólott'arról, hogy talán a Duna mentén kellett volna vezetni e vasutat. Maga részletes adatokat hozott fel, melyek szerinte a kormány indokolásában hiányoznak. Való, hogy ilynemű adatok, milyeneket felhozott, nincsenek az indokolásban. Az is való, hogy részletes tervek nincsenek készen. Méltóztatik tudni, hogy részletes tervek elkészítése alkalmával különösen hegyes vidékeken egy pár kilométerrel ott hosszabbnak itt talán rövidebbnek tűnik fel egy vonal s igy egész pontossággal meg nem határozható. Azonban én elfogadom egyik adatát, mint a mely hozzávetőleges számítás szerint olyan, mit én is helyesnek tudok, mely szerint mintegy 19 kilométer, tehát 3 mérttöld volna a különbség. Már mi a nyereség egy-két kilométer mellett ? Ki van tüntetve az indokolásban, hogy ha egyenesen 31*