Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-137

137. országos ülés november 24. 1882. 235 emberek szoktuk ezen szót értelmezni, a cartell, a mely tulajdonképen szerződést jelent, semmiféle tarifaképzési határozatokat nem foglal magában. Ez csakis azon határozatokat foglalja magában, a melyek szerint az egymással versenyző vasutak a forgalmat maguk között megosztják. Már most a mi a tarifaképzési szabadságot illeti, bátor leszek elmondani, hogy legalább azok előtt, a kik ezen szerződést csinálták, miként mu­tatkozott a kérdés és miként fog az mindig mutat­kozni és fogja magát mindig presentálni a szerző­dés végrehajtásánál. Tegyük fel, hogy ezen szerződés alapján a cartell megköttetik. Említettem már, hogy abban a cartellben meg lesz határozva, hogy az egymás­sal versenyző vasutak a forgalom irányzata tekin­tetében miképen fogják a forgalmat megosztani. Itt a tarifaképzésről még mindig nincs szó. De akkor, a mikor a forgalom megosztása megtörtént, szóba fog jönni a tarifa kérdése. Ezen tarifakér­désre nézve majorizálásnak helye nincsen. Az érdekelt vasutak vagy egyértelműleg meg fognak állapodni, hogy micsoda tételt fognak felállítani, vagy pedig nem fognak, az utóbbi esetben azon vasxxtat, mely a többiek által megállapított tételt nem fogja elfogadni, a többség által arra nézve, hogy a tarifatételt elfogadja, sem a szerződés, sem a cartell értelmében kényszeríteni nem lehet és be fog következni egyszerűen az, hogy az illető vasútnak, legyen az akár a magyar államvasút, akár az osztrák államvasút, teljes szabadságában fog állani a többieknél olcsóbb tarifát a maga for­galmi irányzatában és a maga routáján megállapí­tani, daczára mindazon stipulatióknak, melyek ezen szerződésben vannak. — És ez annyira áll, hogy ez nemcsak a magyar államnak joga az osztrák vasúttársasággal szemben, de joga az osztrák vasúttársaságnak is a magyar állammal szemben. A tarifa-képzési jog egyátalában sem ezen szerződés, sem azon cartell által, mely ezen szerződésnek kifolyása, a dolog természete szerint nem alteráltatik, mert soha, semmiféle körülmé­nyek közt, semmiféle szerződés és cartellnál azon felfogás nem uralkodott sem most, sem az előtt, sem a jövőre nem fog uralkodni, hogy cartellre lépő felek, ez esetben a vasuttársulatok, egymást a tarifa-képzés tekintetében majorizálhassák. A tarifa-képzést mindegyik a maga tökéletesen füg­getlen j ogának tekinti. Azt hiszem ennélfogva a magam részéről, hogy az első czikkhez való minden hozzátétel teljesen felesleges, egyébiránt a minister ur fog nyilatkozni az iránt, elfogadja-e a módosítást vagy nem? Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: igen röviden kibá­nok nyilatkozni. Bátor voltam már az általános vita alkalmával kifejezni azon nézetemet, hogy feleslegesnek tartom ezen módosítványt, sőt talán olyannak, mely téves magyarázatokra adhatna alkalmat, ép azért, mert oly dologról szól, a melyet kétségbe senkisem vont. Ennek következtében kérem, különösen azon felvilágosítások után, me­lyeket Hieronymi t. képviselőtársam felhozott, méltóztassék a beadott indítványt mellőzni. (He­lyeslés jobbfelöl.) Szilágyi Dezső: A közlekedési minister ur nyilatkozatára röviden csak azt akarom mondani, hogy ha a közlekedési államtitkár ur állítása áll, — mit nem akarok kétségbe vonni — és ha a minister ur egész horderejében veszi azon nyilat­kozatát, melyet megelőző beszédjében tett, mikor azt mondta, hogy a magyar államvasút tarifakép­zési szabadsága közvetlenül megszorítva nem lesz a cartell által, ha ez áll és ha ezt abban az érte­lemben veszik a t. kormány közegei, mely termé­szetes, melyet ezen szavak magukban rejtenek, akkor semmi képzelhető ok nincs Dessewffy t. barátom módosítványának visszautasítására, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha őszinte ez a nyilatkozat — mit nem vo­nok kétségbe — ha azt a maga természetes értel­mében veszik, — nem vonom kétségbe — és ha érzik azt a kötelességet, hogy a kik aggódnak, azokat meg kell nyugtatni és ha önök azt mond­ják, hogy a mi e módosítványban van, az ugy is magától értetik, kérem őszinteségöknek jeléül, egyezzenek bele ebbe a módosításba. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon. Ellenmondás jobb fedői.) Ez semmit se ront az állásponton, magától értetődő dolog, benníinket pedig meguyugtat. De ha nem egyeznek bele, az esetben, megvallom, ezt teljesen indokolatlan visszautasításnak tartom. (He­lyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. Az első kérdés az lesz : elfogadja-e a ház az 1. czikket, igen vagy nem? és aztán fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a ház Dessewffy képviselő ur módosítványát ? Fel fog olvastatni a módosítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Azt hiszem, az 1. czikk, melyre nézve észrevétel nem tétetett, elfogadtatik. (Helyes­lés.) Kérdem már most : elfogadja-e a ház Des­sewffy képviselő ur módosítványát, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörté­nik.) A többség nem fogadta el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. §-t) Thaly Kálmán: Bátorkodom a t. ház figyel­mét ezen §. szövegezésére irányozni, a mennyiben figyelemmel átolvasva azt, a benne kifejeztetni szándékolt értelmet vagy épen nem, vagy rettene­tesen homályosan fejezi ki, vagy hogy én több­szöri elolvasásra sem bírtam megérteni, hogy 30*

Next

/
Thumbnails
Contents