Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-137

137. országos ülés noveinlier 24. 1S82. 233 dély-okmány 24. §-ában kimondott elv a román és magyar forgalom tekintetéből kiterjesztetik. Mintán azonban ezen pont értelmében az az elv olykép fog alkalmaztatni, hogy a román gabona és őrlemények bevitele oly összdíjtételek szerint eszközöltessék, melyek a gabona és őrlemények szállításánál Magyarországban alkalmazásban levő helyi díjszabás elve és rendszere alapján eredményeztetnek s azonkívül megszorítás is foglaltatik ezen szakaszban, a mely az én nézetem szexint tökéletesen felesleges ezután, de a megszorítás nincs is világosan kifejezve, mert a következő pont értelmében azon megszorítással terjesztetnék ki az említett elv,- hogy a román gabona és őrlemények szállításánál ne alkalmaztass ék alacsonyabb egység-díjtétel a Budapest és Orsova közötti állomásokra Marcheggtől a helyi díjszabás rendszere szerint felállítandó díjtételekből eredményezett egységtételek átlagánál. Miután ezen megszorításnak megnyugtató értelme csak az lehet, a mely az előző pontban foglaltatik, akkor azonban ez felesleges, másként pedig egyáltalán oly intézkedés foglaltatik benne, a mely különbséget tesz a Budapesten aluli és felüli állomások közt, a szövegezésben azonban az értelmet világosan megállapítani nem lehetvén: azon kérdést intézem a t. kormányhoz, hogy a c) pont második mondatában foglaltakat hogyan értelmezi? Tolnay Lajos ministeri tanácsos: Az én felfogásom szerint az c)pont, t. ház, tökéletesen világos és ha azon megszorítást, a mi benne van, kihagynók, az Magyarországra nézve igen veszedelmes lehetne. A pont elején az van mondva, hogy a Romániából jövő gabonaszállításra a díjtételek nem ugy képezendők, a miként képeztetnek Magyarországon. Méltóztatik tudni, hogy általában a messze vidékre menő szállításoknál a díjszabások differentialiter képeztetnek. Ezen diíferentiáiis képzés annál csekélyebb tételekre jut, mennél nagyobb a distantia. Ha már most ezen tarifa-képzés Romániától át fog vétetni az osztrák vasút vonalaira, megtörténhetnék, hogy a román gabona Magyarországon keresztül olcsóbb díjtételen szállíttatnék, mint a magyar gabona. Hogy ez meg ne történhessék, azért volt szükséges a további megszorítást tenni és hogy ezen megszorításnak is azonban bizonyos határai legyenek, mely alapon állapittatnak meg azon minimalis egységtételek, melyeket felhasználni szabad, azért mondatott ki, hogy „azon tételeknél, melyek Budapesten alul Magyarországon keresztül külföldre vitetnek". Én azért kérem, hogy ezt a pontot, ugy a mint szövegezve van, megtartani méltóztassék, mert ellenkező esetben igen nagy veszélyt hozna Magyarország gabonájára. (Helyeslés.) KÉPTH. NAPLÓ 1881-84. VII. KÖTET. Elnök: Ha nincs észrevétel, a 8. czikk elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a szerződés 9., 10., 11., 12. csikkéit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik az engedélyokmány. Baross Gábor jegyző (olvassa az engedélyokmány levezetését). Lázár Ádám: T. ház! Egy sajtóhibára kívánom a t. ház ügyeimét felhívni, mely ugy látszik mind a bizottság, mind az előadó ur figyelmét kikerülte, A szerződéssel összhangban kell állani az engedélyokmánynak s mégis az engedély okmányban ezen szavak „IV. czikke" római számmal van írva, inig a szerződésben arabs j számokkal vannak a czikkek jelölve. Kérem tehát I a t. házat, méltóztassék a római szám helyett arabs ! számot tétetni. (Helyeslés.) Elnök: Ugy fog kiigazittatni. Baross Gábor jegyző (olvassa: „Átalános föltételek." Olvassa az 1 —19. §§-aí, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa továbbá: Részié 'es feltételek. 20-tól 25-ig szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a törvényjavaslat czímét). Lázár Ádám: Bátor vagyok a czímre nézve felszólalni, egyfelől a törvényhozásban előfordult hasonló esetekre tekintettel, másfelől pedig tekintetbe véve Magyarország állami méltóságát, midőn itt egy szerződő féllel áll szemben, mint a két oldalú szerződésnek már elfogadott ezínie és szövege szerint kitűnik, hogy a magyar állam mint egyik szerződő fél és a császári királyi osztrák vaspálya-társulat közt jött létre a szerződés, ennélfogva, miután sem magában a czímben, sem a törvényjavaslat egyes szakaszaiban egy szó említés sem tétetik Magyarországról, minthogy pedig számos szerződések vannak törvénykönyveinkben, melyek akként szólnak: „Magyarország és ezen ország között köttetett vagy „Az osztrák-magyar monarchia és ezen állam között köttetett", vagy közelebb „Magyarország és Horvát-Tótország között ilyen egyezmény köttetett": e törvényjavaslatnál is a magyar állam megnevezését szükségesnek tartom és azt hiszem, hogy ezen most elfogadott szerződés oly fontos a jövőre nézve már történeti szempontból is, hogy a magyar állam megnevezése ezen irányban, a czímben és az első czikkben felemlítendő olyanformán, hogy a czímben tétessék: „Magyarország és a császári királyi szabadalmazott stb., a mint a czím szól. Ez megfelelne annak, hogy az egyik szerződő fél a magyar állam. (Helyeslés a szélső balfelöl.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Én megvallom, hogy a t. képviselőtársam felszólalásában kifejezett kívánságot nagyon lényegtelennek és talán nem is egészen indokoltnak tartom; mert az magától értetik ezen szerződésnél, a mely itt tör30