Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-137
137. országos ülés atromber 24. ISS2. 229 először is igen sok millióba kerül és mikor avval a sok millióval legyőztük, semmit sem értünk volna el. Mert Magyarországnak érdekében van egy, a saját érdekeit az ország érdekeivel azonosító és teljes erővel működő vasuti társaság, nem pedig olyan, mely az államnak sok milliójával raináltatott és azután nem képes az ország érdekeinek megfelelni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Épen azért kérem ezen szerződésnek elfogadását, mert ez a legalkalmasabb perczben, t. i. akkor köttetett meg, midőn a társulat meglelte saját érdekeit és igy most már Magyarország forgalmát saját érdekében is előmozdítani fogja. (Helyeslés a jobboldalon.) Földes Gyula: T. ház ! Azok után, miket Helfy Ignácz t. barátom elmondott és azon aggodalmak után, melyeket gr. Dessewffy Aurél t. képviselő ur kifejezett, nekem kevés mondani valóm van. Én ezen szerződésnek legnagyobb hátrányát abban látom, hogy átadtuk a vágvölgyi vasutat az osztrák államvasuttársulatnak. Már Helfy t. barátom arra hivatkozott, hogy a vágvölgyi vasút megvétele alkalmával itt e házban igen nyomós okok hozattak fel, hogy ezen vágvölgyi vasút az államvasuttársulat kezében egy igen erős versen3 r pályává nőhetne ki magát a magyar északi vasútra nézve. Ugyanezt hangsúlyozza a közlekedési ministerura jelen törvényjavaslat indokolásában. Az bizonyos és kétségtelen, hogy ha ezen vágvölgyi vasútnak galantha-szeredi összekötő vonala, ha a vágvölgyi vasútnak annakidején engedélyezett Nagy-Szombat-Lundenburgi szárnyvonala, ha a Trencsén szoros felé vezető vonal kiépül és a vágvölgyi vasút egészen Zsulnánál kifelé összeköttetést talál, mindenesetre ez lesz Budapestül a legegyenesebb kiviteli ut. Már most méltóztassék venni, épen ez volt az oka, hogy le kellett mondanunk tariffaszabáiyozási jogunkról, mert a mint ezen vasút az osztrák államvasút kezébe kerül, ha nem szerződünk arra nézve, hogy a terheket megosztjuk, ezen vasút a magyar északi vasutat, mely eddig Magyarország legjövedelmezőbb állami vasútja volt, a deficites pályák sorába nyomta volna le. Bátor vagyok már most kérdezni a t. kormányt, hogyan intézkedett az iránt, hogy ha majd azon cartell-szerződés lejár, 13 év múlva, miként állhatunk újra szembe az osztrák államvasuttár8asággal, mik lesznek a fegyverek kezünkben, melyeket ma kiadunk kezünkből? Épen a t. előadó ur felszámlálta, hogy ime nekünk, hogy oda juthassunk, hogy az osztrák älíamvasuttársasággal szerződést köthessünk, már eddig is negyven és Isten tudja hány milliónkba került. Ha ezen cartell-szerződés letelik, akkor nem lesz többé kezünkben semmiféle fegyver, melylye! a társaságot ismét a szerződés meghosszabbítására szoríthatnók. Második kérdésem inkább csak locális természetű. Már Helfy t. barátom rámutatott azon körülményre , hogy a galánta-szeredi összekötő vonal csak permissive van megengedve a prácsa-récsei vonal feladásával szemben. Ez engem eleinte aggodalomba hozott. De ott helyben lakván, látom, hogy már a pozsony-récsei összekötő vonal ezen szerződés helyben hagyása előtt rövid napok múlva el is készül, a gaiántha-szeredi vonal pedig annyira érdekében áll az osztrák vasútnak, hogy az okvetetlenül el fog készülni. Ezen aggodalmam tehát elenyészik. De van még egy különös intézkedés ezen szerződésben, t. i. a hol a vicinális pályákat felsorolja, ott egy Pozsony-Szászig terjedő vicinális vasútról van szó. Ez mindazok előtt, kik ott lakunk tökéletesen érthetetlen; én ugy hiszem, hogy akár vicinális, akár másféle vasútnak a végpontja nem lehet más, mint a vidéknek valamely főbb helye, vagy egy nagy ipartelep helye, vagy a hol állami vagy törvényhatósági, vagy egyéb hatóságok székhelye van, vagy a hol egyébként a népesség nagy száma mellett nagy forgalomra van kilátás. De t. ház, mi ez a Szász ? Ez egy 20 szegény földműves-házból álló és legfólebb két kisebbszerií uri lakból álló falu, melynek nem hogy temploma és iskolája volna, de még korcsmája sincs. (Derültség.) És t. ház, ezt tűzik ki egy vicinális vasút góezpontjának. Mondhatom, hogy ez előttünk érthetetlen volt. De találkozott egy tanácsos, a ki végre felfedezte ezen intézkedés titkát. Tudniillik „Szász" a császári királyi katonai térképen véletlenül kis betűk helyett vastag hetükkel van szedve és ennek folytán részesült azon szerencsében, hogy az egész vidéknek és vásárhelyeinek, Samarja és Szerdahely mellőzésével őlőn országos nevezetesség. Igen lekötelezne a kormány t. képviselője, ha ennek indokát máskép méltóztatnék felfejteni, mert ha ez igy van, csakugyan rósz világításba helyezi a közlekedési ministeriumban ezen szakmával foglalkozó uraknak geographiai és statistikai tudományát. Az ezen kérdésre adandó választól teszem függővé, hogy elfogadom-e c törvényj*avaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt joga van még szólni az előadó urnak és a minister uraknak. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedési minister: T. ház ! Legyen szabad nekem is örömmel constatálnom azt, hogy ezen benyújtott törvényjavaslatot illetőleg felhangzottak ugyan egyes ellentétes nézetek, de a képviselőház minden pártja üdvözli a törvényjavaslatot.
