Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-136

136 országos ülés november 23. ISS2. 201 seljük a nélkül, hogy annak szerencsés keresztül­vitelét már előre is feltétlenül biztosítva láttuk volna, a nélkül, hogy ezen lépést, mint olyat üdvö­zöltük volna — mint a hogy nem is lehetett he­lyesen — mely minden kívánalom és remény tel­jesedését foglalná magában. Ettől távol vagyunk. Félek, hogy sok alkalom lesz még, midőn a had­sereg szervezetével, a szervezetben teendő válto­zásokkal, midőn a hadsereg administrátiójának rendszerével többé kevésbé bajunk lesz a delega­tióban, az elszállásolási törvény és más törvények netán szükségessé válandó módosítása alkalmával pedig itt is. Még igen távol állunk attól, hogy a hadsereg­nek administráti ója a tökély mintaképet tüntesse fel, távol vagyunk attól, hogy ne lenne szükséges itt is, ott is minden lehető alkalommal és módon oda törekedni, hogy a belszervezet tökéletesittes­sék, mind pedig oda, hogy a nemzet jogosult igé­nyei abban teljes kielégítést nyerjenek. De azért, mivel e tekintetben még távolról sem értünk el mindent, mivel pl. a tisztképzés terén még sok van hátra, visszautasítni azon lépést, mely szintén helyesen történtnek mutatkozik ; visszautasítni annak következményeit, kivált egy oly álom­képért, a melynek valósítása, tudjuk, hogy nem áll hatalmunkban és a melyről igen sokan közülünk azt tartjuk, hogy annak valósítása nem is volna politikailag szerencsés és kívánatos, mondom, ezt lehetőnek nem tartottuk s azért én ott is megsza­vaztam azon intézkedéseket, a melyek e tekintet­ben szükségesekké váltak s itt is kész vagyok ezen törvényjavaslatot ezen értelemben megsza­vazni. (Helyeslés jobbfdol.) Ivánka Imre: T. ház! Az előttem szólott túl­oldali két képviselőurnak egynémely állításai sze­rintem rectificálandók, azért, mert ugy az országon kivül is téves fogalmakat terjeszthetnének Magyar­országnak hadi ereje és népessége felett, másrészt pedig idebenn is téves fogalmakat terjeszthetne, a nemzetnek azon tagjai közt, kik csak országgyűlési tudósítások olvasásából ismerik a dolgok állását és azok nyomán hozzák Ítéletüket. Igen helyesen említette Pulszky Ágost t. képviselő ur — ismét­lem — hogy azon állítása Németh Albertnek, mintha a magyar nemzet nem tudom mennyire meggyengült és megfogyott volna és azért kell 1400 xijonczezal kevevesebbet adni, téves. A nép­számlálásnál kitűnt, hogy Magyarország népessége is szaporodott ugyan, de nem abban az arányban, mint az osztrák népesség; és miután 800,000-ben van megállapítva az állandó hadsereg létszáma, az arány lett kisebb, a melylyel emberben járul Magyarország hozzá. De ez nem azt jelenti, mintha a magyar nemzet ereje, harczképessége csökkent volna. Ezzel — azt gondolom — tartoztam az egész külföld és a világ előtt. (Helyeslés jobbfelöl.) KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. VII. KÖTET. Igen helyesen mondta Pulszky Ágost t. kép­viselő ur, hogy ez által, mert ez 1400 emberrel kevesebbet ad Magyarország, a honvédség éven­ként 1400 emberrel, tehát 10 év alatt — a ter­mészetes fogyatékot levonom, — mint egy 115,000 emberrel fog szaporodni. Azzal sem szolgálhatok Németh Albert t. képviselő urnak, hogy én abban a satirieus lefestésében a közös és illetőleg a magyar had­seregnek — mert abban szolgálnak a mi fiaink is — a melyet o a különböző nemzetiségekből összeállított hadseregre nézve, a régi német Bund seregével szemben ecsetelt, követhetném. Én nem képzelhetek magamnak tisztán magyar hadsere­get, a mely kizárólag magyar emberekből áll. (Felkiáltások a szélső balon: Hát 1848-ban!) Akkor sem! Én nem képzelhetek magamnak magyar had­sereget, a mely tisztán és hogy nyomatékosabban kifejezzem, genetíeus magyar emberekből állana ; és így az a kaleidoskop, a melyet ő ecsetelt, meg fog maradni, akár ha mindjárt ma kizárólag Magyarország határára szorítanánk is a hadsere­get. Ez a kaleisdoskop 48-ban is megvolt és a t. képviselő ur maga magát czáfolta, mikor azt mondta, hogy ime az olasz zászlóaljak magyar zászlóaljakká alakíttattak át. 48-ban sem állott a magyar hadsereg tisztán magyarokból, voltak ab­ban bécsi aulisták, lengyelek és a kik a világ minden részébői ide sereglettek és harczoltak a szabadságért a magyar hadseregben. Oly háború­ban, mely az egész kettős birodalmat fenyegetné, bizonyára együttesen és jól fog harczolni mind a nélkül, hogy tekintenék azt, hogy ki született Cseh- vagy Morvaországban, Yagy a Hortobágy mellett. Gondolom Hoitsy képviselő ur említette fel, vagy nem tudom már ki, hogy nem történt az új szervezés egészen akként, a mint ez iránt az óhaj­tás a nemzetben nyilatkozott, t. i. nem történt a hadosztályok, hanem a hadtestekben. Hoitsy Pál: Én nem mondtam! Ivánka Imre: Valaki felhozta, azért mond­tam, hogy nem tudom bizonyosan ki. Én azt szerencsés megoldásnak tartom, hogy nem territoriális hadtestekben történt az átalakí­tás és megnyugvásom okát egész nyíltan meg­mondom ; mert nem tartanám ezélszerűhek a vi­szonyok akkénti rendezését ebben az országban, a melyben annyiféle nemzetiség van, hogy minden ezred, minden zászlóalj otthon ülne. Én igenis kí­vánom, hogy a magyar kormánynak, a hadi kor­mányzatnak meg legyen az a latitudeje, hogy a hadtestek területén belül, az ország nemzetiségi viszonyainak és a magyar nemzet aspiratióinak megfelelően a hadseregnek elhelyezését és comp­letirozásáí rendezhesse. (Helyeslés.) De azt méltóztattak mondani, hogy az új 26

Next

/
Thumbnails
Contents