Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-133

136 IS3< országos Wés noTember 20. 18S2. el van árasztva okleveles községi jegyzőkkel, a mi legfőbb panaszát képezi a községi jegj^zők eongressnsának. Hiszem, hogy a kormány intézkedése sokkal eredményesebb leend, mint ha pl. két osztálylyal nagyobb iskoláztatás követeltetnék a községi jegyzőtől. Különben azon örvendetes fejlődésnél fogva, melyet a községi jegyzői intézménynél lehet tapasztalni s azon önérzetes törekvésnél fogva, melyet a községi j egyzőknél tapasztalhatunk, kik állásuk súlyánál és fontosságánál fogva maguk törekednek a magasabb műveltségre: azt hiszem, hogy a legczélszerűbb volna, ha a kormány egy községi jegyzői tanfolyamot rendezne be annak idejében. Épen ugy, mint az egyetemen az orvostudorok mellett hajdan gyógyszerészeket és sebészeket is képeztek és gyógyszerészeket képeznek mai napig is, ugy lehetne legalább a jogakademiákbanisegy évi községi jegyzői kurzust berendezni. En ezt az eszmét, melyet máshol már régebben megpendítettem, különösen ajánlanám a t. kormány figyelmébe azon időre, midőn a közigazgatási tanfolyamnak berendezése iránt a ház elé törvényjavaslatot fog terjeszteni. Hiszen felsőbb oktatásunknak ugy is egyáltalában az egyik árnyoldala, hogy csupa tudósokat akar képezni, kik aztán nem tudnak megélni. — Francziaországban pl. nem graduálnak csupán egyetemes orvostudorokat, hanem licentiatusokat is, a kik szerényebb képzettségüknek megfelelőleg, szívesen elmennek falura, mig minálunk az orvostudorok községi vagy körorvosoknak nem akarnak menni. Es ez egyik oka annak, hogy közegészségügyi törvényünk úgyszólván csak a papíron van és végre nem hajtható. Ezzel kívántam röviden indokolni a bizottság álláspontját a községi jegyzőkre vonatkozólag, eleve kijelentvén azt,, hogy én a bizottság nevében semmiféle oly módosításhoz nem fogok hozzájárulni, mely ezen minősítésnek tágítását fogná czélozni. Részemről azonban egy módosítást bátorkodom a t. háznak ajánlani, mely ugyan nem nagy jelentőségű, nem bír nagy fontossággal, de melyet méltányosnak és igazságosnak tartok. Jelesen ebben a szakaszban a községi jegyzőkre nézve az a rendelkezés foglaltatik, hogy azoknak, a kik már valamely törvényhatóságnál a községi jegyzői vizsgát letették és ugyanazon megyében három évig, mint községi jegyzők fungáltak, jegyzői oklevelük az egész országban érvénynyel birjon. Ezt a rendelkezést én kiterjeszteni kívánom azokra is, a kik a vizsgát letették és nem csak mint jegyzők, hanem mint segédjegyzők működtek. Ajánlom ezen módosítványomat a t. ház becses figyelmébe. (Helyelések.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Baross Gábor jegyző (olvassa): „Módosítvány, beadja Dárday Sándor. A 6. §. második bekezdésének negyedik sorában ezen szó után körjegyző: „vagy segéd-jegyző" teendő.* KÍSS Albert: T. ház! Valójában szokatlan és meglepő a t. előadó urnak jelenleg tett azon nyilatkozata, mely szerint ő az ezen szakaszhoz teendő módosítványokhoz, különösen a qualíficatiót illetőleg hozzájárulni nem fog s kijelenti ezt már most, midőn még az általam előhozandó indokokat nem is hallotta. Ez valójában szokatlan és meglepő, (Igás 1 Ugy van! a szélső baloldalon) meglepő anynyira, hogy szó nélkül nem hagyhattam. A mi már magát a szakaszt illeti, én talán elfogadnám az előadó ur kijelentését, ha másként indokolta volna. Nevezetesen, ő azon indokkal akarta kijelentését támogatni, hogy az ország különböző vidékein a községi, illetőleg körjegyzők díjazása nagyon különböző; némely helyen 1600 írtra terjed, míg más helyen a 400 frt, vagyis a törvényesen kötelezett díjazásból is lealkudnak. Már t. ház, ezen a téren én ilyen indokolást el nem fogadhatok; nem fogadhatok el pedig azért, mert a községi, illetőleg körjegyző teendője nagy községben, mint kis községben egy és ugyanaz, — az elintézendő ügyeknek száma egyikben több, másikban kevesebb; de az ügy, melyet végezni kell, egy és ugyanaz. De nem fogadhatom el főleg azért, mert a községi és a körjegyző eljárásáért fennálló törvényeink értelmében első sorban a községi biró, másod sorban az egész elöljáróság és képviselő-testület anyagilag felelőssé van téve; és közelebbről nagyon gyakran olvastunk eseteket a hírlapokban, igy legközelebb méltóztatnak tudni, hogy épen Biharmegyében több községi jegyzőnek az adóügy körül való tudatlan vagy helytelen eljárásáért több községi biró marasztaltatott el 2000, sőt 3000 frtig az adófelügyelő által, mely bírság később a közigazgatási bizottság által engedtetett el vagy módosíttatott. Midőn mindennap találkozunk ilyen esetekkel, nem kis kérdés, hogy milyen képességgel bir a községi és körjegyző. A kiküldött bizottság jelentése szerint a községi, illetőleg körjegyzők országos egyesalete a t. ministerein ök úrhoz ezen ügyben egy kérvényt nyújtott be, melyet a t. ministerelnök ur szíves volt a bizottság rendelkezése alá bocsátani. Ezen kérvényben kifejtett indokoknak a bizottságban oly hatása lett, hogy nyíltan bevallja ezen jelentés, hogy annak következtében jött létre a tárgyalás alatt levő 6. §. (Előadó tagadólag int.) Itt van, méltóztassék megnézni, felolvashatom, ha tagadni méltóztatik. (Olvas.) „Ezen rendelkezés lehetőleg megfelel maguk a községi és körjegyzők által kifejezett kívánalomnak, a mennyiben ugyanis a ministerelnök ur részéről közöltetett a bizottsággal a községi és körjegyzők országos egyletének hozzá intézett kérvényében kifejezett azon óhajtás, mely-