Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-110

64 110. országos ölés május 24. 1882. anyát panaszával a nyíregyházi kir. törvényszékhez utasította; a törvényszék meg az anyát viszont a szolgabiióhoz utasította s igy szolgabíró és törvényszék teljesen indokolatlan illetékességi kérdést csinálva a dologból, e miatt a vizsgálat csak hetek múlva indíttatott meg? 2. Szándékoznak-e a t. minister urak ezen feltűnő kötelességmulasztásért az említett szolgabírót s a törvényszék illető tagjait feleletre vonni. 3. Az ügynek a fenforgó viszonyok közötti kiszámíthatlan horderejénél fogva, szándékoznak-e ezen ügyet figyelemmel kisérve őrködni a felett, hogy a most mozgásba hozandó nagy zsidó pénzeszközök daczára, a bűnös zsidó vagy a bűnös zsidók méltó büntetésüket elvegyék ? Elnök: Az interpellátió közöltetni fog a belügyminister úrral és az igazságügyminister úrral. Méltóztatnak kivánni, hogy az interpellátió felolvastassák? (Felkiáltások : Nem kívánjuk.') Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: Kötelességemnek tartom, ?\'L 111™ terpellátióra, ha a t. ház megengedi, igen röviden azonnal felelni. (Halljuk !) Tekintettel épen az előre haladott időre is, a t. képviselő ur indokolására csak egy pár oly megjegyzést teszek, a melyeket elhallgatnom azt hiszem, nem lehet. (Halljuk!) Első megjegyzésem az, hogy e hazában levő es:y fajról vagy felekezetről azt mondani, hogy aljas, teljes megvetést érdemel, helytelen. (Élénk helyeslés.) Megjegyzem azt, hogy ily dolgokban, midőn a képviselő ur maga is bevallja, hogy az iránt nincs tudomása, a mit ő az idézetei által, mint lehetőt állított oda, faőt midőn maga is azt mondja, hogy az ügy még törvényszék előtti tárgyalás alatt van, akkor oly módon nyilatkozni, hogy a kedélyekben bizonyos rejtélyes, szerinte hiifelekezeti elvből eredő bűn iránti hit terjesztése utján oly izgalom álljon elő, melynek kimenetele azután a képviselő ur kezében nincsen: ez ismét helytelen és ez ellen tiltakozni legalább a magam részéről kötelességemnek tartom. (Helyeslés.) A mi magát a kérdést illeti — és ez megjegyzendő — nekem a dologról eddig semmi tudomásom nem volt. Mindenesetre különös, hogy ha ilyen eset fordult elő, midőn ugy a közigazgatási, mint a birói téren megvan a fokozatos felebbvitel, (Ugy van!) annak felhasználása nélkül előbb hírlapi czikk, majd polémia tárgyává tétetik az ügy. (Helyeslés. Közbeszólás a szélső baloldalon. Halljuk!) Biztosíthatom a képviselő urat és a képviselőházat, hogy ugy az igazságügyminister ur részéről, mint az én részemről, mindenikünk részéről saját hatáskörében meg fognak tétetni a szükséges intézkedések, hogy az ügynek mibenléte kiderittessék s ha hibáztak a közigazgatási vagy birói közegek, törvényszerű büntetésben részesüljenek. De ez még nincsen constatálva, mert a képviselő ur állítása még nem bizonyíték arra, hogy bűnösök és hibáztak; (Ugy van\) Gondja lesz továbbá mindenikünknek, a mennyire ez a kormányzat hatáskörébe tartozik, arra is, hogy a bíróságok által azok, a kik bűnösök, a törvény teljes szigorával sújtassanak. (Helyeslés.) De kénytelen vagyok kinyilatkoztatni azt, bogy mint belügyminister, kötelességemnek fogom ismerni azt is, hogy ha netalán a szerintem —- nem akarok más szót mondani — nem a szükséges óvatossággal e házban kiejtett szavak odakünn veszélyek forrásaivá válnának, azon veszélyek megakadályoztassanak és azoknak részesei hasonlóan a törvény teljes szigorával sújtassanak. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister : T. ház! (Halljuk!) Azok után, a miket a ministerelnök ur előttem mondott, nincs más mondani valóm, mint az, hogy eddigelé én erről az esetről tudomással nem bírtam. Tegnap azonban ezan eset itt e házban felhozatván, én már ma hivatalosan felszólítottam a nyíregyházi törvényszék elnökét, hogy az esetről és az ügy állásáról nekem jelentést tegyen. (Helyeslés.) Istóczy Győző: T. ház! A t. ministerelnök ur válaszára röviden csak pár szóval kívánok megjegyzést teimi. A mi azon egyes kitételeket illeti, melyeket ő itt kifogásol, azokat nem én mondtam, hanem a felolvasott levélben foglaltatnak, én tehát csak idéztem. A mi pedig factumokat illeti, melyek ellen, ugy látom, szintén kifogás van, vagy legalább óhajtanák több oldalról, hogy legyen és pedig sikerrel legyen, ezekre nézve én csak azt jegyzem meg, hogy azokat a factumokat tegnap Onody képviselőtársam még drasticusabban adta elő, mini én ma, A mi pedig a ministerelnök és az igazság1 ügy minister ur válaszának a további intézkedé' sekre kozó részér illeti, éu azt tudomásul • veszem, fentartom azonban magamnak azt, hogy i adandó alkalommal és sz-ükség esetében ezt az j ügyet időről időre szellőztessem. (Nagy de| rülíség.) ! Elnök : Kérdem a í. házat, méltóztatik-e | a ministerelnök urnak és az igazságügyminister j urnak válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? i (Felkiáltások: Tudomásul vesszük!) Azt hiszem, | kijelenthetem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Következik a másik interpellátió. Irányi Dániel: T. képviselőház! (Halljuk! j Bálijuk!) Mielőtt interpellátiómnak tulajdonképi ; tárgyára térnék, legyen szabad azon szomorú