Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

ííG 109. országos ülés május 23. 1882. dobta a süketek félrevezetésére, port hintett a vakok szemébe, hogy ne lássanak. Polit ugy tekintette önöket, mint a kiknek van szemük, de nem látnak s mint olyanokat, a kiknek van fülük, de még sem hallanak. Vagy azt hiszi a t. ház, hogy Polit képviselő ur a magyar érdekek szempontjából beszél ? Nagyon csalatkozik a t. ház, mert hiszen Polit képviselő urnak az a czélja, hogy a szláv egységet létrehozza. Legközelebb is nyiltan kijelentette, hogy a Balkánfélszigeten csak két nemzet van, az egyik a bolgár, a másik a szerb és kijelentette azon reményét is, hogy azok között az egység létre fog jönni. Mit mondott erre vonatkozólag ? Azt mondotta, hogy jobban szeretne látni szerb herczeget Boszniával, mint Bosznia nélkül szerb királyt. Ez azt jelenti, hogy aggályai vannak, hogy a szerbek egysége létre nem jön, mert mi occupáltuk azon tartományokat. Vájjon a szerb egység nem érinti-e az osztrák-magyar birodalom integritását ? Vegyük csak fontolóra ezen kérdést. A mint mondám, Polit képviselő ur azt mondta, hogy a Balkán-félszigeten csak két nemzet van, a bolgár és a szerb. A horvátokról nem is volt szó. nak kiindulási pontja, hogy kitűzött czéljaikat érvényesítsék. Polit képviselő ur itt e házban ugy működik, mint Szerbiának jogtanácsosa és az oroszoknak katonai attacheja, ott, a hol a jogi érvek már nem használnak neki, fenyegetőzéshez folyamodik és azt mondja, hogy ha ezt nem tesszük, megkapjuk az ultimátumot, hogy vonuljunk ki Boszniából. Hogy Polit urnak szüksége van Boszniára czéljainak érvényesítése végett, azt elhiszem, de hogy fenyegetőzésétől megijedjünk, attól ne tartson, mert ezzel csak gyengeségünket áruínók el és ugy hiszem, nincs okunk tőle megijedni. A harmadik megoldási mód az volna, hogy Bosznia-Herczegovinában secundo-geníturát csináljunk. Ehhez sok szó fér. Ez esetben hadseregünket ki kellene onnan vonnunk, de akkor csak annyi befolyásunk volna e tartományokra, mint most Szerbiára és Montenegróra. Mert ha netalán kenyértörésre kerülne a dolog köztünk és Oroszország közt, ismervén az ottani lakosság rokonszenvét a szerbek és a montenegróiak irányában, valamint ez utóbbiak befolyását, az occupált tartományok lakóira, nem képzelhetem, hogy concret esetben aetiv segítséget lehetne tőlük várni, de még passiv magatartást sem. A fejedelem pedig, ha nem tartana az áramlattal, nem tehetne egyebet, mint incognito oda hagyni az országot. Ha pedig secundo geniturát akarunk, akkor minden körülmények közt megszállva kell tartanunk ezen tartományokat és ugyanazon költségeket viselni, mint ma. T. ház! A negyedik megoldási mód volna az, hogy Boszniát Horvátországhoz, illetőleg Magyarországhoz kellene csatolni. Természetesen maga Helfy képviselő ur is tiltakozott ez ellen. Mig ellenben Jókai képviselő ur múltkori beszédében határozottan megjelölte az irányt, hogy ezen délszláv népeket az occupált tartományokban kik által kell pacificáltatni és illetőleg jövőben kormányoztatni. És most áttérek s vizsgálódás alá veszem az occupált tartományok határterületét stratégiai szempontból, a mi határainkkal szemben. T. ház! Mai napság az állami és nemzeti létérdekek egy államra és nemzetre nézve nem csak jól kiképzett és imposans hadseregében leli főbiztosítékát, hanem megkívántatik hozzá az is, hogy határainak vonala a védelemre alkalmas configuratióban jelentkezzék. Legújabb időben alkalmunk volt tapasztalni, hogy Németország, miután határainak alakzata védelmi és támadási szempontból Francziaországgal szemben igen alkalmatlan volt, Elsasst és Lothringiát meghódította, hogy állami és nemzeti érdekei a jövőI ben biztosítva legyenek az elfoglalt tartományok I alkalmas védelmi határvonalain. Ugyanily kényEz tehát Magyarország integritása ellen van intézve, mert Magyarországban is vannak szerbek. És ha mi elhagyjuk Boszniát, akkor elveszítjük az első védvonalat Oroszország ellenében, melylyel ugy állami, mint nemzeti létérdekünk van összefüggésbe. Polonyi Géza képviselő ur felhozta, hogy Boszniában hány lázadás volt és épen Bosznia volt az oka, hogy Magyarország 1526-ban megveretett. Ez is azt mutatja, hogy a veszély honnan következik. Egyébiránt t. ház, erre később még majd rájövök. Áttérek most a megoldás második módozatára. Ez az volna, hogy Boszniát kiürítsük és a maga sorsára hagyjuk, hogy tegyen a bosnyák ugy, a mint akar, csatlakozzék, a hová akar. Ez ismét az volna, hogy átadnók e tartományokat Szerbiának és Montenegrónak. Mert mihelyt kilépne onnan utolsó katonánk, Szerbia és Montenegró haderejével megszállná e tartományokat. Azt mondják némelyek, hogy ebben nincs veszély, hisz ezek függetlenné akarják magukat tenni. Igaz, de a szerb egj^ség létrejötte egyenesen a mi érdekünkbe ütközik, mert itt is vannak szerbek és vissza fognak önök emlékezni, hogy körülbelül 14 évvel ezelőtt emlékpénzek osztattak ki, melyeken ki volt téve a Bácska, Bánát és még Baranyának is egy része és Horvátország. Bosznia nélkül szerb egységet képzelni sem lehet, mert ez volna a szerbeknek és oroszok-