Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-109
gg ÍOü. országos ülés májns 23. 1882. ki, hogy a bosnyák nemzet azután szabadon nyilatkozzék, ez az egyik feltétel. A másik módja Bosznia megszerzésének a háború, egy törvényesen megindított és törvényesen lefolytatott háború, tényleges nemzetközi jog értelmében. Ámde ez azon tér, a mely térre nem akar menni a monarchia; mert azt a háborút tulaj donképen ki ellen kellene megindítani ? Azt a háborút Boszniának törvényes souverain-je ellen kellene megindítani, a melyet AusztriaMagyarország is elismer ilyennek, t. i. a sultáu ellen. És itt vagyunk azon pontnál t. ház, hogy azon érvelésre is lehet válaszolni, a mely felhozatott a prestige neve alatt. Azt mondják, nagyon ártana Ausztria-Magyarország prestigének az, ha ő Boszniából kivonulna, mert nem tekintetnék többé nagyhatalomnak. De kérdem én, t. ház, hogy hát az nem árt Ausztria-Magyarország prestigének, hogy ő nem az egyenes utón kívánja megszerezni Boszniát, hanem holmi görbe utakon? T. ház, az oroszlán járásának egyenes az útja, a sakál az, mely mindig oldalt jár és mellékes utakon oldalt kiséri az orozzlánt. Gondolkodó ember előtt épen ez árt, a szerzésnek ezen módja árt Ausztria prestigének, mert az minden gondolkodó ember által a gyengeség jelének vétetik, annak vétetik, hogy a valódi eszközhöz, a háborúhoz, hiányozván hozzá a jog és az erő, nem mer nyúlni, hanem használ mellékes utakat, (ügy van! a szélső balon.) De egéb is ez a bosnyák foglalás. Reflectált reá egyik előttem szólott, de egészen más értelemben, ugy tetszik Kőrössy Sándor t. képviselőtársam, ugy tüntetvén fel a dolgot, mintha Bosznia lenne azonpositió, ahonnan majd AusztriaMagyarország vetó-t fog mondani a, ezárnak Konstantinápoly elfoglalása ellen. Én t. ház, egészen más nézeten vagyok. Egészen ellenkezőleg, foglalónak tartom Boszniát, adva Oroszország által arra, hogy Ausztria-Magyarország egyezzék bele Konstantinápoly elfoglalásába. Ez az egyik incidense Bosznia elfoglalásának. A vita folyamán többször hangzott fel a panszlavismus eszméje. Néhány szóval legyen szabad elmondani nézetemet e tekintetben. [Halljuk !) Én azt hiszem t. ház, hogy a panszlavismus itt egészen hamis kiindulási szempont és merő mystificatió. Boszniában és Herczegovinában a pánszlávizmusnak nincs tere, mert ott a birtokos lakosság csaknem kivétel nélkül mohamedán; már pedig hogy mohamedánok közt tere lenne a pánszlávizmusnak, azt még senki sem állította és nem is állítja. A bosnyák foglalást nem a pánszlávizmus elleni küzdelem hozta létre, [Igaz! ügy van! szélsB haloldalon) hanem létrehozta először a hódítási vág}'. (Igaz! Ugy van! a [ szélső balon) továbbá— és itt figyelmet kérek — j {Halljuk!) létrehozta még egy más indok, mely itt alig volt még említve, de mely nézetem szerint tényleg működik: Ausztria üzleti és ipari érdekeinek támogatása, melyek számára Ausztria részéről egy új kolóniát keresnek Boszniában. {Igaz! ügy van! a szélső haloldalon.) Nem áll t. ház, oly föltétlenül, hogy Ausztriának nem kell Bosznia, mert Ausztria iparos köreinek és üzleteinek ott egy új tér kínálkozik és ez is játszik bele egyéb tényezők melleit a dologba, mely tényezők ismétlésével nem akarom a t. képviselőházat fárasztani, ilyenek a katonai körök. Pánszlávizmusról beszélnek önök t. képviselő urak, ott a túlsó oldalon és í. kormány? De hát miként történik az, hogy Csehországban a pánszlávizmus terjedésének gát nem vettetik? Én, t. ház, az orthodox görög egyháznak Prágában levő templomát részben olyannak tekintem, mely különösen a pánszlávizmus érdekében is hozatott létre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És pánszlávizmusról beszélnek önök t. képviselőtársaim ; de miként történhetik az, a mi pedig tény, hogy lévén a pánszlávizmusnak valódi képvisslője Muszkaország, Ausztria-Magyarországnak jelenlegi külügy ministere, gr. Kálnoky első jelöltségét Szentpéíervárott kapta ? (Közbeszólás jobbfelöl: Ki tudja azt?!) Ez tény, ezt nem fogja senki tagadhatni. (Igaz! Ugy van! a szé!s ; ! balon.) Ismétlem t. ház, hogy a pánszlávizmus itt egészen hamis kiindulási pont és nem egyéb, mint a közvélemény mistifieatiója. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt nem kívánom hosszasabban fárasztani a t. ház türelmét. (Ralijuk! Halljuk!) Nézetem szerint szükséges, hogy a kérdés megbirálására nézve elvi álláspontokat keressek, megdönthetetlen elvi álláspontokat. Azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy Magyarország nem akar hódítani, de a mint nem akar hódítani, ugy nem is lehet hódítás eszköze. Magyarországnak sem joga, sem hivatása, sem érdeke, hogy a Balkán-félsziget népeit vagy azok bármelyikét leigázza, vagy Ausztriának az ő részére való megszerzésére eszközül szolgáljon. A mik ép megvan a jogosultság minden egyes emberre nézve a socialis coexistentiára, a társadalmi együttlétre, ép ugy van hozzá joga a nemzeteknek, A miként áll minden egyes emberre a társadalmi együttlét joga, ugyanazon jogra hivatkozhatnak a nemzetek is. Én nem látok ideális hősöket s hozzáteszem: valóság ellenére nem is lehet látni a délszláv felkelőkben: de ha a bosnyák nemzet nemzet akar lenni és önálló, ahhoz kétségtelen joga van, azt tőle megtagadni nem lehet. A Balkán-félsziget népeinek megvan az ő kétségtelen joguk a nemzeti lét-