Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-118
w 118. országos B l «'•: :S junin& 7. 1882. 247 salj el nem ismerem és igazság szerint el nem ismerheti senki. (Zaj a szélső baloldalon.) Különben t. ház, a mi a képviselő úr indítványát illeti, én azt a részét, mely a törvényhozási rögtönös intézkedésről szól, nem tartom szükségesnek, nem tartanám e perezbeu helyesnek ; mert azon rendkívüli eset, melyre ő hivatkozott, nincs jelen és nincs oly közel, hogy nyakrafőre ily törvényhozási intézkede'sre szükség lenne. De midőn a községnek joga vasi még állampolgároknak is nem engedni meg a letelepülést bizonyos körülmények közt, ezen veszély rögtönös bekövetkezését minden község saját hatáskörében kikerülheti. (Zaj. Egy hang a szélső' baloldalon: Vasvillával! Mozgás jobbfelöl.) A t. képviselő urak valamelyikének ma nagyon kedves a vasvilla, (Derültség a jobboldalon) de hát t. képviselőház, (Halljuk!) én, midőn azon törvényre hivatkozom, amely törvény végrehajtásában azoknak, a kik akadályozva vannak, segédkezet nyújtani a kormánynak kötelessége, senki sem mondhatja, hogy oly valami rendkívüli eszközre utasítanám. (Ugy van! jobbfelöl.) De vájjon, ha szó szerint kell vennünk a t. képviselő úr indítványa első pontjának végét. a mely azt mondja: „ezeknél fogva az Oroszországból kiüldözött tömegeknek s azok töredékeinek Magyarországba való beözönlése okvetetlenül megakadályozandó" : akkor kérdem, ha okvetetlenül megakadályozandó, ha a törvény, a mely a községeket felhatalmazza, nem elég ; ha a persuasio, hogy ne jöjjenek,nem elég; ha azok mégis jönni akarnak — tegyük fel, a mit nem hiszek — hát akkor mivel fogjuk, talán szónoklatokkal fogjuk őket távol tartani? (Tetszés jobbfelől. Egy hang a szélső balolalon: Mitraileussel. Zaj.) Épen a képviselő úr indítványa utal az erőszakos visszautasításra is ; mert máskép „okvetetlenül" visszautasítani, mint utolsó esetben fegyverrel, nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Gordonnal !) T. képviselőház I Köszönettel tartozom (Halljuk!) ezen szóért: cordon; nehezen nélkülöztem a javaslatban. Hát mit tesz az, hogy cordon? Azt teszi, hogy azt, a ki a mindnyájok által elitélt barbár módon tiizzel-vassal hazájából kiűzetik, puskatusával, vagy szuronyhegyével visszaverjük. Ez a cordon jelentősége, ha erre hivatkoznak. (Elénk helyeslés a jobb-, ellenmondás a baloldalon.) Es van még egy másik jelentősége, Az első jelentősége csak a humanismust fesd, a másik a takarékosságot. Talán azt mégis tudják a t. képviselő urak, hogy az a cordon, a melyet hogy praeventive járjunk el, már most kellene felállítani és lesni, hogy jön-e a baj vagy nem, az a cordon ingyen nem létesíthető, az a cordon temérdek pénzbe kerül, az hónapokon át milliókba kerül, (ügy van! a jobboldalon.) Hát most már egy ország itt sem lévő veszély ellen csupa humauismusból intézkedjék ugy, hogy puskatusával lökjük vissza a kiüldözött embereket, erre állítsunk cordont. (Ellenmondótok a szélső baloldalon. Zaj. Halljuk!) A képviselő ur indítványának van még egy része (Halljuk!) és ez az, hogy a kormány használja fel külügyi befolyását arra, hogy megszűnjék az izraelitáknak ez a kivándorlása Oroszországból és intézkedjék ugy, hogy azok vagy visszamehessenek oda, vagy elszálittassanak, de Oroszország költségén. Hát t, képviselőház, én azt hiszem, hogy Európa kormányainak nem volt szüksége a képviselő ur felszólalására oly szempontból, hogy azt és annyit ezen ügyben megtegyenek, a mit és a mennyit szomszédos államok a nélkül, hogy az egymás belügyeibe be nem avatkozás elvét megsértsék, tehetnek. De a képviselő ur azt is mondta, hogy ennek az elvnek is meg van a határa (Halljuk! Mozgás a szélső baloldalon) és azt mondja, hogy ha egyszer valamely állam belügyi intézkedései bajnak, veszélynek teszik ki a szomszéd államot, akkor már a be nem avatkozás elvétől el kell tekinteni. Nem vitázom a képviselő úrral a nemzetközi jogról; de azt kérdezem, hogyha ebből az elvből kiindulva , Ausztria - Magyarország azt fogná mondani az oroszoknak : én követelem, hogy ez megszűnjék; hogy azokat, kik itt vannak, a magad költségén vagy vidd vissza, vagy szállíttasd Amerikába ; és ha Oroszországnak történetesen nincs kedve ezt megtenni: mi következik akkor? Hagyjuk azokat elpusztulni egyfelől, másfelől pedig engedjük meg, hogy egy szégyenletes eredménytelensége álljon be a felszólalásnak vagy háborút izenjünk, mert tertium non datur? (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha valamely állam ily követeléssel lép fel, akkor már a háborúra is el kell készülve lennie, mert különben szégyenletes fellépésének eredménye. (Ugy van a jobboldalon. Felkiáltások a széhö baloldalon: Ugy is az lesz a vége! Zaj.) Már t. képviselő urak, én teljes készséggel elismerem, hogy önök összesen és egyenkint sokkal hatalmasabbak, mint az európai diplomatia, de szép szóval önök sem fogják ezt elintézni. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon) De t. ház, megígértem, hogy rövid leszek és (Halljuk ! Halljuk !) hogy a legszükségesebbekre szorítkozom; épen azért nem folytatom a kérdés ezen részét. (Halljuk!) Elsőbben is eonstatálni kívánom, hogy egyesekről nem szólva, kijelenthetem, hogy ma még
