Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-118

118. orsEágoí- ttl a tulajdonságok és sajátságok — ne tagadjuk, mert példák mindenütt kínálkoznak ott, a hol valósággal niegingathatlan orthodox elem még ma is fel üti tanyáját — hazánkon belül valósággal a nép erkölcseire nézve romboló hatással vannak. Ki merem mondani t. ház, a nép erkölcsére, gazdasági sülyedésére nagyrészben az orthodox zsidók üzleti iránya, eljárása az ok. A ki ismerte a viszonyokat, nem egy felső megyében az emantipatio előtt és ismeri ma, az világos képét fogja látni és nyomról nyomra fogja követhetni azt, hogy mily romboló hatást gyakorol az az elszigeteltség és egyoldalú irány, mely e felekezetet egyszersmind az ő üzletében egészen különleges irányzatban szorította, mely képtelenné teszi arra, hogy ő a nemzettel egy ethicai alapon érezze maga, egy ezél felé törekedjék a nemzettel magával. Mi áll mármost előttünk, ha ez az elem Magyarországba be fog özönleni? Mi értesülünk már most is arról, hogy Amerika az Oroszországból kiüldözött zsidók számára megnyitja az egyesült államok területét. Igen, t. ház, de megválogatja magának azokat az elemeket, melyeket oda szállít; mert csupán csak az ifjakat, a munkabírókat szállíja. a tehetetleneket, azokat már most is az emberi könyörre bizza. Nekünk tehát van kilátásunk arra, hogy valamint már most is az úgynevezett lengyel zsidók útja Magyarország felső megyéin keresztül vezet nyugat felé, a nyugatról kiszorított orosz zsidók, a kik épen oly orthodoxok, szintén ez elemnek ismert és megtaposott útját fogja követni. Hogy a rendszabályok, melyeket a Lajthántuli kormány alkalmaz, a megteremtett helyzetben képesek legyenek megakadályozni a kitörést, ez teljes lehetetlenség, mert erőszakot alkalmazni megszorult tömegekkel, ínségben levőkkel szemközt valami igen nehéz, {ügy van! a baloldalon.) És ha ott bár 5-6 helyre összecsoportosítják is a tömeget, valamikor azokat el kell szállítani akár az anyagiakra való tekintetből, akár közegészségügyi szempontból. Én tehát teljességgel nem látok semmiféle biztosítékot az eddigi irányban arra, hogy áz Oroszországból kiszorított tömegeknek tekintélyes része Magyarországba ne vetődjék. Következik a közegészségügyi szempont, t. ház! Igaz, hogy a magunk közegészségügye is igen mostoha helyzetben van. Kevés érzék mutatkozik annak rendezése és szabályozása iránt. De bocsánatot kérek, a dolog úgy áll, hogy az orvosi tudomány tisztán kimutatja a járványok útját s épen mióta statistika létezik, minden járvány, mely Európában pusztít, nyomról nyomra követhető. És én egyszerű szavakkal csak azt konstatálhatom, hogy az Oroszországból kiszorított nagy zsidótömegek épen a nagy járs pmím 7. 1882. 245 ványok utján közelednek hazánk felé. Nincs az az orvos, ki lelkiismeretes, ki ma azt merné mondani, hogy ezen tömegek nem veszélyeztetnek semmit, mert ma még egészségesek. Mert a járványok fejlődését ismerve, igen jól tudjuk, hogy minden járványnak bizonyos időre van szüksége, mig mint járvány grassälni kezd, t. i. ott van az incubatio. Ma tehát egy tökéletesen ismeretlen tömeggel állván szemben, szem előtt kell tartanunk, mely úton jön ez s mi szokott ezen az utón Európa országaiba beszállani. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Átmegyek az ellenindítvány második pontjára. Ez illeti a nemzetközi viszonyt. Történt felszólalás e tekintetben az angol parlamentben, (Halljuk!) hol emlegették, hogy emelje fel Anglia hatalmas szavát azon atrocitások ellen, melyek Oroszországban a zsidók ellen elkövetetnek. Anglia kormányelnöke felemlítette a legfőbb elvet, melyet egykor ő maga sem respectált, de mostan mégis megtartandónak vél s melyet én magam is igen fontos elvnek tartok, t i. azt, hogy más állam belügyeibe beavatkozni nem szabad senkinek sem. Igen t. ház, de ezen elvnek van egy ellenkérdése, mely ezen elvnek voltaképeni értékét kimutatni képes, ennek voltaképeni próbaköve, t. i. hogy ha valamely államnak nem szabad más állam belügyeibe beavatkozni, akkor kérdjük, melyik elfogadható elv szerint történhetik az, hogy egy állam, mely békében van, mely Európa államai által el van ismerve, melynek kormányzata van, hogy a neki nem tetsző elemektől megszabaduljon, azokat a szomszédok nyakára zúdítja, (ügy van! a szélsä baloldalon.) Hogy ha ezen elv nemzetközileg nem tisztáztdik, akkor Európában még nem is igen sok idő múlva — látva a jelenlegi viszonyokat, látva az általános elkeseredést, a nemzet gazdászati decrescendót, látva az uralkodók rósz irányát, hogy mindent csak a fegyver hatalom szaporítására és semmit a nép sorsának javítására nem fordítanak — nagyon hamar be fog következni egy általános anarchia, a hol minden nemzet azon elemeket, melyeket magára nézve, nem bánom, indokolva vagy indokolatlanul, az ő bajai forrásainak tekinti, egyszerűen az Ő szomszédjának nyakára fogja zúdítani és akkor következik az összes társadalmi kereteknek általános felforgatása. Hogy az ne legyen igaz, hogy ne következzék gyorsan, kivánom; de mindenesetre az, a mit most tapasztalunk Oroszország részéről, ez csakugyan előbb utóbb ide vezet, egyenesen erre reá mutat. Azt mondja a t. előadó ur, hogy hiszen ez a baj igaz, megvan, hanem szüno félbe van, talán egérben meg is szűnik nem sokára. De hol víinnak arra nézve a garantiák? Mert én, t. ház, az ilyen természetű eseteket, minő az oroszországi zsidóüldözés, nem birálom azon junins 7. 1882.