Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-109
iS 109. országos ülés májos 23. 1882. hibám t. ház, ha azokat súlytalanoknak találtam. (Tetszés a szélső'baloldalon.) E tekintetben nem képez kivételt a Csiky Kálmán t. képviselőtársam beszédje sem. (Halljuk!) O a helyett, hogy az occupátió politikáját védelmezte volna, helyesnek találta a függetlenségi párt bírálatába bocsátkozni s minket türelmetlenséggel vádolni. No hát t. ház. mikor azt látjuk, hogy Dárday t. képviselőtársam helyteleníti a politikát, de azért megszavazza a fedezetet, hogy Jókai t. képviselőtársam odáig jutott, hogy mentő eszméért immár a közös kormányhoz folyamodik, (Helyeslés a hal- és szélső balfelöl) de azért mégis megszavazza a fedezetet'; Csiky Kálmán képviselő ur lehetetlenségnek ismeri el e politika megítélését, de azért mégis megszavazza a fedezetet; a ministereluök ur azt állítja, hogy a lázadás el van fojtva, mert argumentatiójának keretébe ez illik; viszont Hegedűs Sándor képviselő ur azt állítja, hogy a lázadás nincs elfojtva, mert az ő argumentatiójának keretébe ez illik. (Ugy van! a bal- és a szélső balon.) Csoda-e ha némely képviselőtársunknál elszakad a türelem fonala? (Élénk helyeslés a szélső' baloldalon.) Azt mondja Csiky Kálmán képviselő ur, hogy ő már 1878ban igy gondolkozott. De elfelejtette a t. képviselő ur azt, hogy ezen programra alapján nem választották meg. Annyi bizonyos előttem, hogy azt senki sem ígérte meg programmbeszédében, hogy elszegényedett hazánk rovására ily sok milliót fognak könnyelműen megszavazni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az egész indokolás e néhány szóban foglalható össze: állást kell foglalnunk Oroszországgal szemben. Hát épen ez az, a mit nem látok Bosznia elfoglalásával elérve. A ki harczra készül, az nem gyengíti magát. Már pedig tény. hogy Bosznia nem erőt ad nekünk, hanem leköti erőink egy részét. Hadászati positiónak rósz, mert nincsenek szállítási eszközei s nincsen alkalmas topográfiája arra, hogy nagyobb mérvű mérkőzésnek lehessen a színhelye. Közgazdasági tekintetben hátrányos, mert egyfelől nem alkalmas útja a keleti kereskedésnek, mert erre a Duna kínálkozik, másfelől a szegény talajt cultiválatlan nép lakja, melynek csupán administatiója mindig többe kerül, mint mennyi terhet ők elviselni képesek. Egyébiránt nem is volt komoly szándéka kormányunknak a szláv hatalmi terjeszkedés meggátlása. Ha komoly lett volna e szándék, akkor nem Boszniát hódították volna meg, melylyel épen a ragály egyik fészkét ültették át a monarchiába, hanem kihasználták volna azt a helyzetet, melyet ugy a törökök hősies ellenállása, mint a magyar nemzet egységes közérzülete annak idejében nyújtott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az egyértelműségnek, az áldozatkészségnek, a lelkesedésnek az a neme, mely akkor muttákozott, csak nagy ritkán, a közös veszély érzetének élénk hatása alatt szokott előfordulni a nemzetek életében. Ily alkalmat államférfinak elszalasztani nem szabad. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha kormányunk fölismerte volna azt a nagy erőt, melyet a monarchia mindkét államában a közlelkesedés rejt magában, erős kezekkel markolhatta volna meg ez események kerekét. De a kormány megelégedett egy dementirozott toaszt meghallgatásával s összedugott kézzel várta, hogy miként hull ölébe Bosznia képében az osztozkodás prédája, csupán arra tette magát érdemessé, hogy szaporítsa a történelem ama szomorú alakjainak számát, (Helyeslés a szélső halfelÖlh Halljuk! Halljuk!) kiknek a feladat meghaladta tehetségüket s kicsiny eszközökkel tétovázva jelennek meg a nagy események fórumán s akaratlanul bár, de nemzeti válságok előkészítői lesznek. (Helyeslés és tetszés a szélső balon.) De még egy körülmény van, mely azt bizonyítja, hogy önök maguk sem hihetik, hogy Bosznia megszállása és ma már annectálása, előkészület volna azj orosz hatalmi terjeszkedés meggátlására. Önök maguk bevallották a 78-iki feliratban, hogy az occupátió súlyos akadályát képezi államháztartásunk rendezésének; bevallották, hogy általa veszélyeztetve van az önök által féltékenyen őrzött dualistikus rendszer, mert oly elemek csatoltattak a monarchiához, melyek a nemzetiségi egyensúlyt megzavarhatják. No hát t. ház, a ki mérkőzésre készül a végből, hogy egy világhatalom tovább terjedésének útját állja, az nem azzal kezdi, hogy a dualizmusban általa elértnek vélt állami consolidátiót a bomlás veszélyének tegye ki és saját pénzerejét és hadi reputatiójáí, lehet nehéz, de mindenesetre dicstelen csatározásokban elsorvassza. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bármennyit latolgassam a keleti terjeszkedés érdekében fölhozott indokokat, én Bosznia meghódításában, melyben kár és rósz sok van, de haszon és jó semmi sincs, nem látok egyebet, mint kísérletet az olasz és csehországi csorbák kiköszörülésére. A koronából, az európai viszonyok hatalma alatt kihullott egy pár drágakő s kormányunk elég ízléstelen azt hinni, hogy e drágaköveket pótolni lehet Boszniából idehozott értéktelen _szikladarabokkal. (Helyeslés a szélső hálfelöl.) Nekem t. ház, nincsen bátorságom ilyen politikát támogatni. Én soha és semmi körülmények között nem tartom megengedhetőnek azt, hogy a népek indokolatlan kedvtelések luxus articnlusának tekintessenek! (Helyeslés a szélső baloldalon.)