Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-117

216 117. országos lüés jnnins 6. 1882. hatunk, kénytelen vagyok ezen merénylet ellen j magánál a ezímnél módosítást beterjeszteni, mely- | nek elfogadása esetére, igen természetes, mind az első, mind a 3. §-ban előforduló hasonló kitételek kihagyandók lennének. Módosításom ekként szól: A czím következőképen lenne szövegezendő: „A hadsereg katonai és nevelő-intézeteinél a magyar korona országokbeli ifjak részére adományozandó 120 hely rendszeresítése tárgyában." Ez utolsó szót „rendszeresítése" azért alkalmaztam, mert ez nekem itt helyesebbnek látszik, mint akár az „alapítása", vagy „felállítása" kifejezés és különben is az 1. §-ban igy jön elő. Azon esetre, ha a czím igy elfogadtatnék, hogy ismételve ne legyek kénytelen felszólalni, ámbár sejtem, ha nem is tudom, hogy ez a módosítás elvettetik, bátor vagyok mindjárt most az első §~ra nézve indítványozni, hogy az annak elején előforduló szavak „császári és királyi közös" kihagyassanak. A 3. § ban e szavak: „császári és királyi" kihagyásával legfeljebb a „közös" hadügyér hagyassak meg; hiszen a 2. §-ban is egyszerűen csak a „közös hadügyminisíer" kifejezés fordul elő. Kérem tehát, méltóztassék az ezen fennálló és önök által is melegen pártolt törvények értelmében el nem fogadható ily merénylet visszautasításával, ezen módosítványt elfogadni. {Helyeslés szélső halfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! Én magát a törvényjavaslatnak ezímét is körülbelül érthetetlennek tartom, nekem ngy tűnik fel, mintha német nyelvű szövegből volna lefordítva. {Közbeszólások a szélső balfelöl: ügy is van!) Hogy tehát mindenki megérthesse, mi a czélja ezen törvényjavaslatnak: van szerencsém a következő módosítványt benyújtani: „Törvényjavaslat a hadsereg katonai nevelő- és tisztképző intézeteinél 120 magyar ifja részére teendő alapítványról." {Helyeslés a szélső baloldalon.) Daka Ferencz jegyző {olvassa a módosítványokat.) Rakovszky István előadó: A beadott módosítványokra legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy „a császári és királyi közös elnevezés törvényeinkben és alkotmányunkon alapszik; nem most fordul elő először és abban soha senki sem látott jogsérelmet s igy erre vonatkozólag az eredeti szöveg megtartását kérem. A mi a módosítváuyokban továbbá involváltatik, az már az általános vitánál is megtámadtatott, hogy tudniillik a „magyar korona országbeli ifjak" helyett egyszerűen „magyar ifjak" tétessék; ezt először azért ne méltóztassék elfogadni, hogy a czím az í. §-al s a törvényjavaslat egész szövegével megegyező legyen, másodszor pedig azon okoknál fogva sem

s melyeket már előbb voltam bátor jelezni. {Helyeslés a jobboldalon.) Ivánka Imre: T. ház! Én ugy, a mint itt e napokban ismételve méltóztatott hallani, egyáltalában nem tagadom, hogy a közös hadsereget a lehető legnagyobb tökélyre kivánom emelni; de e mellett törvényeinkbe semmiféle oly elnevezést nem kivánok behozni, mely már eddigi törvényeinken nem alapul (Helyeslés a szélső baloldalon) s azért kérem a t. házat, méltóztassék a czímben a császári és királyi kihagyásával csak a „közös hadsereg" szavakat megtartani. (Közbeszólások a szélső balról: Nem kell a „közös""!) Tlialy Kálmán: T. ház! Azt bátorkodom az előttem szólott Ivánka képviselő ur felszólalására megjegyezni, hogy tudtomra ez a szőnyegen lévő törvényjavaslat egészen az 1868 : XL. törvényczikken alapul — ez az alaptörvény — azon törvényczikk pedig nem használ, legalább a czímben, nem használja a „közös" kifejezést a hadseregnél, csupán azt mondja: „császári és királyi hadsereg." (Ellenmondások a a szélső balfelöl,) Tehát épen Ivánka képviselő urnak, a ki annyira buzgólkodik a hadseregbe magyaroknak nagyobb számban való belépése mellett, épen nem látom érdekében állónak, hogy az 1868 : LX. t. ez.-nek még kifejezését is megváltoztassuk. Azért én ragaszkodom a kifejezéshez, ha már a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, az eddigi usushoz, ahhoz, melyet az 1868 : XL. t. ez. megtart és igy a „hadsereg" kifejezést pártolom mindennemű egyéb jelző nélkül. Szende Béla honvédelmi minister: T. ház! Ha a közös hadsereg fogalom nem lett volna már ventiláiva és a törvények szövegében nem foglaltatnék benn, akkor érteném a t, képviselő urak felszólalását. De ez igy használtatik mindig és ez a dolog természetében fekszik; ez most nincs németül fogalmazva és nem fordítás, mint Csanády t. képviselő ur mondja, mert hiszen ez az osztrákokat nem érinti, ez itt készült. De ha „magyar királyi honvédelmi minister", vagy „magyar kir. ministereluök", vagy "osztrák csász. kir. ministereluök'"' mondatik, ez nem tartalmaz egyebet, mint kifejezi azon helyzetet, melyben a hadsereg, mai törvényeink értelmében, 8 Felsége irányában van. En kérem, méltóztassék megtartani az eredeti szerkezetet (Helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs: T. ház! Én ugy találom, hogy a helyzetet ezen czím igenis megvilágosítja, mert fájdalom, a helyzet olyan, a melynek megfelel a most használt czím; hanem daczára annak, hogy most hallottuk azon hivatkozást, hogy eddigi törvényeinkben ezen kifejezés használtatott, én ugy tudom, hogy — bár a közös