Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-117

117. országos ülés jttnias 6. 1882. gj5 c Ezt kívántam az előadó úr felszólalására nézve megjegyezni. Elnök: Orbán Balázs képviselő úr hasonló alapon kivan szólani. Orbán Balázs: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreigazítása végett kívánok szólani. A t. előadó úr azon állításomat, hogy hiu ábránd önálló hadsereg nélkül pénzügyeink rendezése, félremagyarázta, a mennyiben azt mondd, hogy a meggazdálkodás csakis a leszállítás útján volna eszközölhető, a mennyiben a felállítandó magyar hadsereg létszáma kisebb lenne. Én a meggazdálkodást és pénzügyeink rendezését nem a leszállítás, hanem a honvédrendszer kiterjesztése, a keretrendszer fejlesztése és a rövid szolgálati idő alapján vélem elérni. Más alkalommal kimutattuk, hogy egy millió honvéd 22 milliónál többe nem kerülne és hogy akkor nemzetünk erősebb lenne, mint most. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Az első kérdés íeend: Elfogadja-e a t ház a császári és királyi közös hadsereg katonai nevelő és tisztképző intézeteiben a magyar ifjak részére adományozandó 120 alapítványi helynek alapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? Ha ez elfogadtatik, azután következik azon két határozati javaslat feletti szavazás, melyeket Herman Ottó képviselő úr adott be, minthogy azok nem állanak ellentétben a törvényjavaslattalDuka Ferencz jegyző (olvassa Herman Ottó határozati javaslatait). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Herman képviselő ur azon határozati javaslatát, muly szerint a részletes tantervek és intézeti szabályok a ház elé terjesztessenek ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Következik Herman Ottó ur második határozati javaslata, mely szerint a képviselő ur utasíttatni kívánja a kormányt, hogy használja fel befolyását arra, hogy a közös hadsereg tiszti kara az alkotmány tanban, kiváló tekintettel a hadsereg és az adózó polgárok közti viszonyra, megfelelő póttanfolyamban oktatást nyerjen. Kérem a t. képviselőket, kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet). Rakovszky István előadó: A véderő és pénzügyi bizottságnak a czímre módosítása van. ; A véderő-bizottság ugyanis „alapítása" szó helyet „felállítása

8 szót kivárja tétetni. A pénzügyi bizottság „"pedig a „magyar ifjak" szavak közé „korona országbeli" szavakat kéri tétetni, az l. §. szövegének is megfelelőleg. Lázár Ádám: Minthogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat a többség által általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott, részünkről kötelességünk, lehetőleg minden oly jobbítmányi megkisérleni, mely a törvényjavaslat keretén belül némi kilátást nyújthat arra, hogy az ország érdekei, állami függetlensége és az alkotmányjog lehetőleg megvédessék. Ezen irányban azonban mindjárt feltűnően kirí a ezím maga, mely így szól: „a császári és királyi közöe hadsereg" stb. Hogy ezen czímet a t. kormány s a pénzügyi és véderő bizottság honnan merítették, mi utón fogadták el, ez nézetem szerint indokolva nincsen. Ugyanis ugyanazon kormány, mely az 1867-ki alapon áll, igen jól fogja tudni, hogy az 1868: XL. t-cz.-nek ugyanazon hadseregre vonatkozó intézkedései, jelesül a 3. 13, 14. 32. §§-ai mindenütt csak hadseregről és haditengerészetről szólanak, sehol sincsen szó „császári és királyi közös hadseregről" ; ugyanezen irányban szóknak minden későbbi évben hozott törvények a véderő kiegészítésére megajánlott ujonczjutalékról. Ugyanily alakban a szószerinti szövegben szól a véderő-törvénynek 10 évre meghosszabbításáról szóló 1879: LL t.-cz., valamint a többi említett ujonczjutalékról kelt t.-czikkek is; sehol „császári és királyi közös" szó nem fordul elő. Megengedem, hogy azok, kik az osztrák állam egységesítésének, összpontosításának hivei, az ilyen alkalommal megkisérleít becsempészést helyeslik; de részünkről ily felfogást Magyarország állami önállósága, függetlensége reményében el nem fogadhatunk s ez ellen mindannyiszor, a hányszor alkalom nyílik, tiltakoznunk kell. Ugy látszik t. ház. hogy Tacitus szerint a régi szolgaságot az áj szabadság köptnyébe burkolva akarják becsempészni, hogy ez által folytonosan rést törjenek még azon csekély vívmányokon is, melyeket Magyarország érdekében levőknek képzelhetni. Még feltűnőbben mutatkozik ez a mindjárt következő törvényjavaslatnál, melyben a bosnyák kalandos vállalat folytán elesetteknek nyújtandó segélyezés iránt történik intézkedés. Itt sincs szó „császári és királyi közös"-ró'l, csak az van mondva: ;

.a hadseregben, haditengerészetbeü és honvédségben szolgáltak", következőleg ezen kitétel, ugy látszik, csak vétségből, nem teszem föl, hogy szándékos hazafiaílanságból vagy alkotmányséríési vágyból csempésztetett volna be. Minthogy pedig részünkről semmi ily merényletet Magyarországnak általunk remélt önállása, függetlensége megsértésével el nem fogad-