Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-114

114. országos ülés junins 2. 1882. 157 képviselő, ki az ellene emelt vád folytán han­gosan, nyíltan beismeri, {Mozgás a jobboldalon) — bocsánatot kérek, sérteni nem fogok senkit, csak az igazságot s a tényt constatálom, — mondom, nyíltan beismeri, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat kérdésében honoráriummal egyénileg, anyagilag érdekelve van. (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezt ő maga beismerte. Igaz, t. ház, hogy a házszabályok nem tartal­maznak intézkedést ily esetekre nézve, hogy a képviselőnek ne legyen szabad jelen lennie, de tartalmaznak analógiát. A házszabályok 177. sza­kasza ezt mondja: „Ha a ház valamely tagja, mint folyamodó fél által vagy érdekében adatik be kérvény, ez annak tárgyalása alatt se a bi­zottságban, se az ülésben jelen nem lehet." Kétségtelen és ügyvédi rabulismussal talán azt is mondhatnám, hogy erre az esetre is alkal­mazható e szakasz, miután egy kérvény is van benyújtva, mely együtt tárgyaltatik a törvény­javaslattal; de ily érvekhez nem folyamodom akkor, midőn a magyar képviselőházban saját méltósága érdekében felszólalok. Varrnak tör­vényeink, itt vau Budapest főváros törvény­hatóságának rendezéséről szóló törvény, a mely­ben világosan ki van mondva az, hogy semmiféle városi képviselő oly ügy tárgyalásánál, a mely­ben személyesen anyagilag érdekelve van, jelen nem lehet. A kérdés már most az, hogy midőn egy municipális törvényhatósági ülésen nem lehet jelen egy képviselő, a ki személyesen érdekelve van, mennyivel inkább kell ennek állani egy ország képviselő-testületére. (Helyeslés a bal­oldalon^) A t. képviselő ur, a mint látom, már kiment, nem tudom, milyen szándékkal, azzal a szándékkal-e, hogy visszajön, mert meglehet, talán nem óv meg bennünket attól sem, hogy szavazattal is részt vesz a kérdés eldöntésében. Én, t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy a tisztesség és illem egyéni fogalom, de a kép­viselőház méltóságát és a tisztesség fogalmát itt a képviselőházban egyesek bírálatára bocsátani nem szabad. (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) A képviselőház méltóságát önmaga kell, hogy megóvja és nem szabad azt egyesek tet­szésére bizni. Én ennek következtében, miután a törvényben analógia adva van, indítványozom, mondja ki a t. ház, a házszabályok magyará­zataként, hogy képviselő oly törvényjavasla­tok tárgyalásánál, a melyekben anyagilag érde­kelve van, jelen nem lehet: továbbá a mai ineidens folytán mondja ki a t. ház, hogy Gödi Károly képviselő ur az ülésben addig, mig e törvény­javaslat tärgyaltatik, részt nem vehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedűs Sándor: Én csak azért szólalok fel, hogy kijelentsem, hogy teljesen egyetértek Polonyi Géza és Szilágyi Dezső t. képviselő­társaimmal a tekintetben, a mit ez incidensre nézve megjegyeztek. Csak azt vagyok bátor hozzátenni, hogy véleményem szerint ez alka­lommal a házszabályok külön magyarázatára szükség nincs. Tartsuk azokat a házszabályokat oly szenteknek és világosoknak, a mint kell; (Helyeslés a jobboldalon) különben is a kérdést megoldotta már maga a képviselő ur, mert el­távozott és azt hiszem, hogy a szavazásban nem fog részt venni. (Helyeslés.) Csernatony Lajos: T. ház ! Én ezen incidentalis kérdést egyenesen csak azon értelem­ben és ugyancsak azon szavakkal acceptálom, a mely értelemben és szavakkal Szilágyi Dezső ur mondta. Én nem ismerem el magának a ház­nak sem jogát arra nézve, hogy egy képviselő­nek megtilthassa a bármikori itt jelenlétet. A képviselőnek bármikor joga van jelen lenni és a saját illeudőségi érzékétől függ, megítélni, hogy mikor lehet jelen, mikor nem. Szavazni nincs joga. (Helyeslés jobb felöl. Közbeszólás a szélső baloldalon: De hol van az megírva f) Ezt be lehetne bizonyítani, hogy ha az ember tár­gyalni akarná a dolgot, mert erre van már eset. De arra, hogy ne lehessen jelen a házban, niiicsen eset, hiszen még a véglegesen nem iga­zolt képviselőnek is joga van a házban jelen lenni, de a mint mondám, mindenkinek saját illemérzékének kell elhatározói azt, hogy? itt legyen-e vagy ne. Most tehát a fölött vitat­kozni, hogy a ház ezen incidens folytán hatá­rozzon a mostani esetre és jövőre, én tökéletesen feleslegesnek tartom. (Helyeslés.) Elnök: Miután a házszabályokra vonatko­zólag egy kérdés merült fel, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy csupán a dolog ezen részére néhány felvilágosító szót mondjak. (Hall­juk!) Az igaz, t. ház, hogy az analógiát meg­lehet vonni a házszabályok értelmében a kérvé­nyekre vonatkozólag rendelt intézkedésekből az olyan esetre, midőn valamely képviselő mint érdekelt vesz részt valamely tanácskozásban. Azonban meg kell vallanom, hogy eddigelé a ház soha sem terjesztette ki a házszabályok szigorát, sőt ellenkezőleg némileg enyhítette, de különben is favores sünt amplicandi, odia res­tringenda. Megvallom, lehetetlenségnek tartom, hogy a ház ez esetre oly házszabályt alkal­mazzon, a mely arra nem vonatkozik. A ház­szabály az ily esetre nem rendelkezik, még pedig két okból. Először azért nem, mert fel­tételezi, hogy érzékkel bir minden képviselő az iránt, hogy ilyenkor ne legyeit jelen e házban; másodszor azért nem, mert nem is biztosítható a házszabály alkalmazása, a mennyiben nagyon nehéz tudomással birni arról, hogy valamely ügyben érdekelve van-e valamely képviselő és minő mérvben. Én tehát azt hiszem, méltóztassék a

Next

/
Thumbnails
Contents