Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-114
152 114. országos ülés jniiios 2. 1882. van afficiálva, hogy ezek a tulajdon értékét nagyon leszállítják, akkor magam is azt fogom mondani, hogy az érték megfelelő. De mig a jogi alapot nem ismerjük, addig nem tudom magamat erre nézve elhatározni és ezért egyszerűen kérem, méltóztassék ezen ügyet a napirendről levenni, az igazságügyi bizottsághoz utasítani és annak véleményét kikérni. (Helyeslés a balon.) Es miután t. barátom, Krisztinkorieh Ede képviselő' nr ezt indítványában nem vette fel, bátor vagyok magam részéről egy határozati javaslatot beterjeszteni, mely igy szól (olvassa) : A fennállott kikindai kerülethez tartozott községek [határában 1 fekvő kincstári ugyneveUeberland-földek eladásáról beterjesztett törvényjavaslat vétessék le a napirendről, főképen azért : 1-ör, mert ezen ügynek jogi alapja kellőleg kivilágosítva nincsen, szükséges tehát, hogy ez iránt a képviselőháznak igazságügyi bizottsága meghallgattassék és nyilatkozzék; 2-or azért, hogy a kincstár megismervén tulajdonának jogi alapját, ehhez képest határozhassa meg annak valódi értékét és a szomszéd birtokokhoz arányosítva bocsáthassa azt árba. (Helyeslés a bal- és a szélső' baloldalon.) Győry Elek: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a tárgyalás jelen stádiumában néhány szóval a beadott indítványokhoz hozzászóljak. Ugy látom, hogy mindazok, kik eddig felszólaltak, legnagyobb részt a kérdés jogi oldalával foglalkoztak, még a nagykikindai kerület t. képviselője is, a ki nagyon meg van elégedve ezen szerződéssel, a mi azonban reánk nézve irányadó nem lehet, mert mi az ország érdekeit vagyunk kötelesek szem előtt tartani, főleg azt fejtegette, hogy úrbéri természetú'-e, korlátozott tulajdonjoga van-e a kincstárnak és egyáltalában a jogi kérdésekre fektette a fősúlyt. De ha mindezek nem emelték volna ki a kérdés ezen oldalát, én részemről azokhoz, miket az előttem felszólalt t. képviselő ur mondott, csak két indokot vagyok bátor hozzácsatolni. Az első az, hogy hiszen itt szerződésről van szó és magának a dolognak természete kívánja meg azt, hogy ha van a háznak oly bizottsága, mely az ily kérdéseket előkészíti és azokról véleményt ad, annak meghallgatása ne mellőztessék. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) A másik az, hogy praecedensei is vannak a t. háznak, melyek mind a mellett bizonyítanak, a mit az előttem szólott igen t. képviselő ur indítványa kivan. Ott van pl. a kameratikum kérdése. Hát miért nem vették azt a képviselő urak azon oldalról, melyet a pénzügyminister ur főleg kiemelt, hogy olcsó-e vagy drága-e az? Ez az appretiatió kérdése s mindenki a maga nézete szerint ítélheti meg, hogy olcsó-e vagy drága-e? j De azon kérdésnél nem tisztán ezt a szempontot tartotta szem előtt a ház, hanem bevárta az igazságügyi bizottság véleményét és méltán, mert ez nagyfontosságú körülmény és valamely egyességnek pénzügyi eredménye lényegében mindig egybefügg azzal, milyen jogi viszonyok közt köttetik azon egyesség. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A két kérdés között még egyéb hasonlatosság van : ott is per volt folyamatban, itt is per van folyamatban s egy hossszú ideig folyamatban levő pert ezen egyesség van hivatva megszüntetni. Ez is követeli azt, hogy az igazságügyi bizottsághoz utasittassék az ügy. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De én előttem — és ez a fő ok a miért bátorságot vettem magamnak a t. ház becses türelmét néhány perezre igénybe venni — egy magas elvi álláspont is lebeg, melytől én semmi körülmények 3<:özt sem akarok eltérni. Megvallom, rosszul esett nekem, hogy ezen kérdésben azon óhajtásnak, mit az imént felszólalt igen t. képviselő ur előterjesztett, nem épen maga az igazságügyminister adott kifejezést, (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy az igazságügyminister ur épen annak az elvnek az őre azon székben, melyet én most kifejteni akarok, mely elv azt követeli, hogy a czélszerüségnek csak azon határig van helye, meddig a jog azt megengedi. Azon határon belül lehet a czélszerűséget irányadóul tekinteni, de azontúl nem. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Épen azért tisztán czélszerííségi és opporlunitási okokat a ház el nem fogadhat és ezen elvek viciálása lenne, ha ezen kérdés az igazságügyi bizottság általi előkészítés s minden irányban való gondos megvitatás nélkül döntetnék el. Én ennélfogva igen melegen pártolom azon indítványt, melyet az előttem szólt igen i képviselő ur tett. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Rohonczy Gedeon: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy a kikindai kerület képviselője, Joannovics ur eléggé megvilágította volna ezen dolgot! Én részemről, miután kerületemben véletlenül hét ilyen községet képviselek, kötelességemnek tartom az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzászólani. (Halljuk!) Mindenesetre bocsánatot k 11 kérnem a t. háztól, hogy nem fogok elég összefüggéssel beszélni, nem tudok eszméim előadásában egy bizonyos rendszert követni, de megvallom, hogy én elfoglaltságom miatt csak tegnap este tudtam meg, hogy ezen törvényjavaslat mára van tárgyalásra kitűzve s lakásomon találtam egy emlékiratot, vagy minek nevezzem, mely azt hiszem | t. képviselőtársaim közt is kiosztatott.
