Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-114

150 114. országos ülés jimras 2. 1882. minden fillérre szüksége van, a háznak és a kormánynak kötelessége, a nemzet vagyonát elvesztegetéstől megóvni és az ottani népet kielégíteni. Pártolom a határozati javaslatot. {Helyeslés a szélsH baloldalon.) Joanovich István: T. ház! (Halljuk!) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat indokolása ugy van tartva, hogy abban egyedül a kincstár kizárólagos álláspontja van érvényre juttatva és nincsenek benne kellőleg kiemelve azon szempontok, a melyeknél fogva a volt nagy-kikindai kerületet képező 10 község, a hosszú tárgyalásoknak már most szerződésekbe foglalt eredményét a maga részéről elfogadta. Nem lehet itt és jelenleg feladatom jogi érveket hozni fel a kincstárnak azon felfogása ellen, hogy az überlandi földek a kincstár korlátlan tulajdonát képezik; de mint a fennállott nagy-kikindai kerület legnagyobb községének képviselője, szükségesnek tartom némelyeket felemlíteni a szőnyegen forgó ügynek illustrálására. (Halljuk!) Az országért és a trónért számos háborúk alatt, önkénytesen, hiven és ritka áldozatkészséggel tett számos és kiváló szolgálataikért, valamint azért, hogy régibb, egészséges és már lakhatóvá tett lakhelyeiket oda hagyva, a nekik kijelölt új mocsáros és egészségtelen vidéket elfoglalták: Mária Terézia királyné részéről a fennállott nagy-kikindai kerületi lakosok elődeinek az elfoglalt földek időmeghatározás nélkül 1774-ik évben kiadott privilégiummal átengedtettek bizonyos használati bér mellett. I. Ferencz király 1817-ik évben a bánságnak Magyarországhoz történt visszacsatolása folytán újabb kiváltságlevéllel lényegileg megerősítette Mária Terézia kiváltságát és ezen privilégium szolgált a kincstár és a fennálló nagykikindai kerületi községek közötti úrbéri viszonyszabályozásául ; ezen két kiváltságlevél képezi a volt kerületi lakosság überlandi földbirtokának jogi alapját; időről időre, ahhoz képest, hogy minél több terület volt mívelés alá vehető és azon arányban, a melyben a földek jövedelme emelkedett, külön szerződések által lett a fennállatt nagy-kikindai kerület és a kincstár között újra és újra megállapítva azon összeg, a melyet a kerület lakossága használati bér gyanánt a kincstárnak évenkint fizetett. Ezen szerződések a kiváltságokban gyökerező birtokjogot nem érintették s legutóbb 1857-ik évben reversálist állítottak ki a kerületi képviselők, melyben jogfentartás mellett kötelezték a kerületet 84 ezer forintnyi évenkinti átalány fizetésére mindaddig, mig a váltság iránti kérdés megoldva nem lesz. Igen, t. ház, a váltság, a megváltás, az überlandi földek megváltásának kérdésével foglalkozott a kincstár évtizedeken keresztül s ma végre a kincstár és az überlandi birtokosok közötti hosszú, több izben megszakított és számos felmerült nehézségek elhárítása után befejezett tárgyalások eredményével állunk szemben, mely eredmény, készségesen elismerem, kiválóan a pénzügyminister urnak érdemét képezi. T. ház! Csak egy történeti visszapillantás után is azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy itt egy egészen sajátos jelenséggel állunk szemközt, a privilegiális birtok jelenségével. Mert a kerületi lakosság ezen überlandi földek iránti birtokjogának forrásául mind e mai napig az említett kiváltságlevelek szolgálnak; az úgynevezett aversionális szerződések pedig egyedül a használati bér megállapítására vonatkozván, a kerületi lakosság birtokjogára befolyással sohasem voltak és nincsenek; tanúsítja ezt maga a jelenleg uralkodó király ő Felségének 1860-ik évi augusztus 30-án kiadott ide vonatkozó legfelsőbb elhatározása is, melynek legfontosabb részét eredeti szövegében bátor vagyok szóról szóra felolvasni: „Ich genehmige, dass, mit Beseitigung der prozessweisen Durchführung einer Regulation rücksiehtlich Revindizirung der in Distriktsgemarkung von Gross-Kikinda gelegenen Allodialgrundstücke wegen Uebertragung des Eigenthumes dicsér Grundstücke unter Aufrechterhaltung des dermaligenindividuellenBesitzes. sowie Ueberlassung deraufrechtstehenden Regal-Beneficien der Kammeralherrschaft gegen eine biliige Ablösungs, beziehungsweise Verkaufs-Summe nach dem gestellten Antrage mit den Repräsentanten des ganzen Kikindaer Districtes einer Verhandlung im Vergleichswege abgeführt werde." Igazolja ezenkívül állításomat gróf Lónyai Menyhért volt magyar pénzügyministernek 1869-ik évben ő Felségéhez az államjavakról felterjesztett jelentésében foglalt azon világos kijelentése, hogy a nagy-kikindai kincstári uradalom örök haszonbérbe van kiadva. Támaszkodva a legmagasabb trónról kiváltságokban és leiratokban régi idők óta nyert megnyugtató biztosításokra, a területi lakosság összes tőkéit és munkaerejét arra használta fel, hogy ezen földeket a vizáradások ellen milliókra menő befektetések mellett emelt töltések és védgátok által a kultúra számára meghódítsa és fentartsa és hogy másrészről különböző művelési ágak fejlődését előmozdítsa. És hogy ma ottan több mint egy évszázadon át folytatott földművelésnek virágzó eredményeit nem látjuk, az egyrészről betudható azon nyomosztó viszonyoknak, a melyekkel a földművelés hazánkban általánosan küzd, de tulajdonítható különösen ezen kivül még azon bizonytalanságnak is, a mely az überlandi földek tulajdon-