Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-114

1S6 114. országos ülés jnnius 27. 1882. ezer frtnyi haszonbér járt e földek után és az is hiányosan folyt be, holott most egyszerre megkapja a hátralékot; és hatagadhatlan is az,hogy a szerződésekben kikötött eladási árak nem is felelnek meg annak, a mit más körülmények közt, rendezett birtokviszonyok mellett s a tulajdonjog kérdésbe vonatása nélkül e földekért kapni lehetett volna , mégis a szerződéseket előnyösöknek kell találni a kincstár érdekében már a kamatkülönbözetnél fogva is, mert ha továbbra is peres utón húzódik a kérdés elintézése, a kincstárnak nem lesz többre igénye, mint 84 ezer forintnyi rendetlenül befolyó haszonbérre és ha ez niég 4—5 évig elhnzódnék, már az 5 milliónak kamatkülönbözete is kétségtelenül előnyösnek tünteti fel a szerződést. De előnyös, mint már bátor voltam előbb is említeni, a szerződés az illető községekre nézve is és ha utólag netán hallatszik is itt-ott egy-egy hang az ellen, hogy a kincstár olcsó áron bocsátotta áruba e birtokokat: kötelességem megjegyezni, hogy az eddigi alkudozások nem vezettek még ily eredményre sem, minthogy mindig csak 2.100,000 irtot ígértek ; másrészről pedig kötelességem kiemelni azt is, hogy az ily alkudozások birtokrendezés és egyezkedés természetével birnak és ott, a hol több s; ázados j birtokjogon alapulnak az igények és a hol királyi adomáisylevelekre támaszkodnak az állítólagos jogok, ott az államkincstár az eladási árban nem mehet addig, mint mehetne ott, a hol semmi ilynemű' peres kérdés elő nem fordul. A pénzügyi bizottság még azon kérdést is fontolóra vette, hogy ezen szerződések végrehajtására nézve a községeknek némi jogok biztosíttattak. Ugyanis a községek veszik meg az államtól a birtokrészeket azon szerződésszerű kötelezettséggel, hogy a birtokrészeket a jelen birlalóknak adják el ismét ugyancsak azon áron, a melyen megvették. Ez nem szokatlan dolog t. ház, más törvényjavaslatokban is előfordul az, hogy a községeknek bizonyos követeléseknek közigazgatási utón való behajtására jog adatik. Még kevésbbé tehetett az ellen kifogást a pénzügyi bizottság azért, mert azon haszonbéreket, melyeket eddig fizettek, illetőleg a melyek fizetendők lettek volna, szintén közigazgatási utón hajtották be, tehát csak az ügy végleges lebonyolítására folytatólag s nem új jogok adatnak a községeknek, hanem minthogy terheket vállalnak magukra, felhatalmaztatnak, hogy az eddig gyakorolt eljárást ezentúl is alkalmazhassák mindaddig, mig minden egyes birtokos saját birtokának törlesztési részletét le nem fizeti. Egyébként nehéz is lett volna ez ellen kifogást emelni, mert ezen szerződés mindenütt községi határozatokon alapul s ezekben lett kimondva a községeknek e joga is és sem a községi határozatok elleu, sem pedig a községi határozatokat jóváhagyott törvényhatósági végzés ellen sem észrevétel, sem felebbezés nem adatott be s ennélfogva a törvényes és szabályszerű forumokon keresztül minden észrevétel, minden fellebbezés nélkül ment keresztül a községeknek, illetőleg a lakosságnak ezen határozata és akarata. Utólag — legalább mint a hírlapokból értesültem s a most beadott kérvény is igazolja — merülnek fel egyes panaszok, egyes Ígéretek, melyekről addig szó nem volt, mig tényleges, komoly alkudozásokról szó lehetett. A panaszokat, melyeket utólag emelnek, senkisem kísérletté meg érvényesíteni a saját törvényes fórumán, mikor a község határozatot hozott. És igy én részemről azt hiszem, hogy az utólagos panaszok csak annak megerősítésére szolgálnak, hogy csakugyan elérkezett az ideje, hogy ezen rendezetlen viszonyoknak végre-valahára véget vessünk. És minthogy ezen szerződések, melyeknek jóváhagyását e törvényjavaslat czélozza, mint bátor voltam jelezni, egyrészt közgazdasági érdekeket mozdítanak elő, illetőleg közgazdasági hátrányokat szüntetnek meg s az illető vidéknek is előnyére vannak; minthogy másrészt méltánytalan volna az illető vidék és lakosság ellen azon eljárás, hogy a kincstár a törvény teljes szigorával élvén, peres úton legjobb esetben is, ha megnyeri a pereket, ezen birtokokat egyszerűen visszavegye s ez által a lakosság birtokviszonyait, családi életét s egész létét felforgassa; minthogy nemcsak méltánytalan, de a földmívelésre is hátrányos volna a törvény teljes szigorát igénybe venni s a szerződés helyett a birtokot elvenni, minthogy végül az államkincstárnak is előnyére válik, hogy ott, hol eddig 2.100,000 írtnál nagyobb összeget nem volt képes semmi utón kapni, hol évenkiní csak 84 ezer frt. jövedelemre volt igényes az sem folyt be pontosan és rendesen, most egyszerre egy nagy összegnek birtokába jut: ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot, mint minden irányban kielégítőt, elfogadni, illetőleg az annak alapjául szolgáló szerződéseket jóváhagyni. {Helyeslés jobb fel 81.) Krisztinkovich Ede: Mielőtt a dolog érdemére nézve előterjesztésemet megtenném, felkérem a t. házat, méltóztassék a nagykikindai szerződők 9

A« része által beadott folyamodványt felolvastatni. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház kívánni, hogy a szerződés felolvastassák ? Rakovszky István előadó: Bocsánatot kérek, a t. ház határozni fog, a mint jónak fogja látni, de nekem kötelességem arra hívni fel a t. ház figyelmét, hogy ha egyes okmányok felolvasása kívántatik: ugy necsak az egyik rész