Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-114
114. országos ülés június 2. 1SS2. ^35 Bemutatom a volt kikindai kerületi lakosság '/"-része jogi képviselőjének Madarász József képviselő ur által benyújtott kérvényét, mely szerint a kikindai kincstári überland-földek kérdését a beüt csatolt tiltakozás, illetőleg kérelemhez képest kéri elintéztetni. Minthogy az illető törvényjavaslat a mai ülés napirendjére van tűzre, czéltaían volna ezt a kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani és ennélfogva nem marad más hátra, mint a kérvényt letenni a ház, irodájában, hogy a képviselő urak azt megtekinthessék. {Helyeslés.) Van szerencsém bemutatni a házszabályok 168. §-a értelmében előterjesztendő elnöki havi jelentést. Tibád Antal jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Az előterjesztés a ház irodájában fog elhelyeztetni, hogy a képviselő' urak azt megtekinthessék. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Mielőtt azonban a napirendre térnénk, méltóztassék a t. ház, a főrendi háznak most érkezett ízen etet átvenni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője : Nagyméltóságú elnök ur! T. ház! A főrendek megbízásából vagyok bátor jelenteni, hogy tegnapi érdemleges ülésükben az 1882. évi 21.700,000 frtnyi rendkívüli hadi költségekből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadták, a gyulafehérvári káptalan és kolos-monostori conventi levéltáraknak a magyar országos levéltárral való egyesítéséről szóló törvényjavaslat 3. §-ában azonban módosítást tettek, melyhez való szíves hozzájárulásra a t. házat felkérik. Bátor vagyok az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat bemutatni. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: T. ház! A mélt. főrendiház az 1882. évi 21.700,000 frtnyi rendkívüli hadi költségekből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslatot annak általános elvi megvitatása után változatlanul elfogadta. Ennek következtében a jelzett törvényjavaslatra nézve a két ház között a teljes egyetértés létrejővén, az legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez szokott módon felterjesztetni határoztatik. Ellenben a gyulafehérvári káptalani és kolozs-monostori conventi levéltáraknak a magyar országos levéltárral való egyesítéséről szóló törvényjavaslatra nézve egy változtatást tett a főrendiház. Minthogy ezen változtatás nem oly természetű, hogy abban rögtön határozui lehetne, a főrendiházi jegyzőkönyvi kivonat ki fog nyomatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bízottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) Következik a napirend, még pedig első sorban az állandó pénzügyi bizottságnak 207. sz. a. kinyomatot jelentése a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári, úgynevezett überlandi földek eladásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik kívánni a t. ház, hogy a jelentés felolvastassék, vagy méltóztatnak azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak veszszük '.) A jelentés felolvasottnak tekintetvén, az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti.* Rakovszky István előadó: T. ház! Méltóztatnak tudni, hogy ezen úgynevezett überland-földek birtokviszonyai évtizedek óta folytonos bonyoiódásoknak vaunak kitéve. A kormánynak ezen törvényjavaslattal benyújtott indokolása részletesen elősorolja mindazon közkormányzati és bírósági intézkedéseket, melyeket a kormány megkisérlett azért, hogy ezen birtokviszonyoknak rendezését elérje. Azon rendezetlenség, mely ott tényleg létezik, nemcsak közkormányzati bajokat és hátrányokat okoz és okozott eddig, hanem bizonyos mértékig közgazdasági hátránynyal is jár s a mennyiben épen a birtokviszonyok rendezetlensége miatt az egész vidéknek és lakosságnak létalapja folytonos bizonytalanságnak volt kitéve: igen óhajtandó volt ez állapot megszüntetése s a pénzügyi bizottság is megnyugvással fogadta a maga részéről az előterjesztett szerződéseket, melyek által e rendezetlenségnek vége vettetik és ezen hosszú idő óta függőben lévő kérdés végre megoldást nyer. Az eddigi kísérletek, alkudozások és perek nem vezettek czélhoz, az államkincstárnak folytonos kára volt, mert a haszonbéri összegek sem fizettettek rendesen épen a rendezetlenség miatt és ennek következtében ez ügy folytonos bajok kútforrása volt a kincstárra nézve, de az illető vidéknek sem szolgált javára e bizonytalanság, mert mig e birtokviszonyok rendbe nem hozattak, saját viszonyaikat sem rendezhették s igy mindkét irányban megnyugtató, hogy e bajoknak vége vettetik. Az államkincstárra nézve kedvezővé teszi a megoldást az, hogy ott, a hol a hátralékok be nem folytak s ott, a hol eldig az alkudozások folytán soha 2 millió százezer frtnál többet nlottak vételár fejében azért, mert a lakosság bizonyos jogot formált e birtokokhoz —- most 4V» millió, a hátralékokkal együtt pedig 5-153,168 frtnakjut birtokába egyszerre ezen eladás által. A pénzügyi bizottságnak első sorban az volt feladata, hogy a pénzügyi eredményt vizsgálja, ezt pedig kedvezőnek kellett elismerni nem csak azért, mert az eddig sokkal kisebb mérvben felajánlott összegeknél most nagyobb összeg birtokába jut a kincstár; hanem azért is, mert eddig a szerződések érteimébea csak 84
