Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

6 108. országos ülés május 23. 1882. részben, mert én azon ellenszenvet, mely az occupátió után bizouyos körökben ott mutatkozik, más okokra is vezetem vissza, különösen pedig arra, hogy a századok óta fejetlenséghez szokott népet rendhez szoktatni és a törvényes szabályok előtt való megkajlásra kényszeríteni nem kellemetes dolog, irántunk különös rokonszenvet nem ébreszt. Hozzájárul t. ház, hogy nem a terület nagyobb részén, hanem esak kisebb részén: hét vagy nyolcz kerületben tört ki a lázadás és hogy a lázadásnak ugy szólván gócz- és gyupontja nem is Boszniában és Herczegovinában volt, hanem Dalmátia déli részében, a Krivoscleban, tehát oly tartományban, melynek az igazgatására a magyar kormánynak egyátalán semmi befolyása nincs; oly tartományban, mely az utolsó század óta, rövid félbeszakítással, midőn a francziáknak hódolt, az ausztriai jogar alatt állott és a melyre nézve, ezen intézkedések sem újak, sem szokatlanok nem voltak. [Élénk helyeslés jobbjelöl.) Ha hibák történtek, a mit tagadni nem akarok, azok a viszonyoknak talán föl nem ismeréséből, kellő méltánylása hiányából eredhettek, de épen azért én ezen viszonyok tanulmányozását senkinek vétkül nem tulajdonítom. Reformálni nem lehet a tényleges állapotok ismerete nélkül és ennél fogva, ha valaki Boszniában kormányozni akarván, az ottani agrár-viszonyokat tanulmányozza, sőt még a sheriát is lefordittatja: azt én neki nem csak vétkül fel nem rovom, hanem még érdeméül tudom be. (Tetszés jobbfelöl.) Azon aggodalmakat, melyek Bosznia megszállásából az ország alkotmányára eredhető veszélyek miatt némelyek, de különösen az alsó-lendvai kerület képviselője által tegnap kiemeltettek, azon aggodalmakat részemről nem oszthatom, nem oszthatom pedig azért, mert nem hiszem, hogy számbavehető párt legyen a monarchiában, mely azt hitesse el magával, hogy monarchiánk alkotmánya sarkaiból kiforgattathatnék Bosznia népe, tehát azon nép által, mely vallásra nézve három felé szakadván, tagjai egymással a legellenségesebb viszonyban állnak; vagy hogy egy határőrvidéki intézményt lehessen ott szervezni néhány esztendő alatt oly szellemmel, mint a minő a régiben fennállott, a mihez századoknak, nem egy generaílónak a fegyelmezése kívántatott. [Ugy van! a jobboldalon.) A mi a második részt illeti, ez az illetékességkérdése. A ministerelnök ur oly alaposan fejtegette ezen kérdést és nézetem szerint czáfolta az ellenészrevételeket, hogy azok utái. csak keveset mondhatok. (Halljuk!) De mondanom kell azért, mert újólag Jászberény városának képviselője és Veszter képviselő nr ismét szőnyegre hozták ezen tárgyat. Megtámadratik a delegátiók illetékessége nem az egész összegnek, nem is az egész öt milliónak, hanem 4.715,000 írtnak építkezésekre való megszavazásáért, oly összegért, mely az illetők állítása szerint az ország törvényei és a delegátiók határozatai értelmében a delegátiók által meg nem szavazható. Az ország törvényei szerint, mert a boszniai közigazgatás rendkívüli költségeit csak a két állam törvényhozása engedélyezheti; a rendesek a közösügyek körébe tartoznak. Gr. Apponyi képviselő ur említette, hogy ez nem csak a közigazgatás szorosabb értelemben vett ágaira szemben a bíróságival, hanem az egész közigazgatásra terjed ki s állításainak uj érvét és indokát a törvény azon szakaszában is találta, mely azt mondja, hogy ezen viszony megváltoztatása csak a két állam törvényhozásainak hozzájárulásával történhetik. Megengedem, sőt elismerem, hogy e törvény a közigazgatás minden ágára nézve szól. Á tartományi közigazgatás, Bosznia , Herczegovina közigazgatásának minden ágára. Da hogy Bosznia és Herczegovina. közigazgatási ágaihoz lehessen számítani a monarchia hadi actióját, a harcz és háború folj^tatását, ezt én a törvénynek sem szavaiból, sem intentióiból ki nem magyarázhatom. (Helyeslés a jobboldalon.) A törvény az ideiglenes közigazgatásról rendelkezik. Hogy mily közigazgatást értett az alatt, azt egy határozata világosan mutatja. Mit mond a törvény? Azt mondja, hogy a közigazgatás azon költségei, melyekről szól, Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből fedezendők; ezen közigazgatás ugy rendezendő be, hogy ama köiíségeket e tartományok jövedelmeiből lehessen fedezni; s ha és a mennyiben ez azonnal nem történhetnék, akkor van helye a monarchia hozzájárulásának. Oly költségekről van tehát e törvényben szó, melyeket a törvényhozás rendszerint Bosznia jövedelmeibői fedezhetökuek vélt. Hogy a törvényhozás ez alatt a hadi költségeket, a netalán folytatandó háborúnak a költségeit értette, vagy érthette volna, azt én el nem fogadhatom, mert hogy Bosznia jövedelmeiből a közigazgatáson felül egy háború költségeit is fedezni egyáltalán nem lehet, gondolom, azt kétségbe vonni senki sem fogja. (Helyeslés jobb felöl.) Az 5. §., melyre gr. Apponyi képviselő ur szintén hivatkozott, nem mond egyebet, minthogy ha ezen viszony változnék, akkor az országgyűlések hozzájárulása szükséges. Ez tehát nem a költségekről szól, hanem azon viszonyról, melyben Bosznia és Herczegovina a monarchiához áll; közjogi viszonyáról; hogy ha vagy a megszállás czíme, vagy a közigazgatás módja változnék, ahhoz mindkét államfélnek, ezen