Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

109. országos ülés májiis 23. 1882. 5 zetes eseményeknek martalékává lehetne. {Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Gondoskodni kellett tehát oly eszközökről, melyek a dynastia és az ország érdekeinek egyaránt megfelelőleg, a jövőnek oly alakulásait ískadályozzák meg, melyek mindkettőre nézve egyaránt veszélyesek. Ily eszköznek ismerte fel Európa a berlini mandátumot és ezt a monarchia a maga részéről elfogadta; elfogadta, mert ha nem fogadja el, azzal más hatalmat kellett volna megbízni, mely megbízás ránk nézve nagyon végzetessé válhatott volna. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) És ha a szolnoki választókerület t. képviselője a tegnapi napon azon történeti előzményekre mutatott, melyek bennünket és Boszniát egyaránt érdcklenek: én az ő beszédéből azt a tanulságot merítettem, hogy Magyarország királyai a legrégibb időktől minden bajok, minden herezok, vérontások daczára is Boszniát oly positiónak tekintették, melynek fentartása Magyarországnak érdekében áll. (Igaz! Ugy van! jobbjelöl.) És ha azon eseményeket veszszük tekintetbe, melyek azóta is végbe mentek a keleten, ha figyelemmel vagyunk azokra, mik Bolgárországban, Ruméliában és a török birodalomban más világrészekben is történnek, akkor azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezen positió elfoglalása a mi befolyásunk megóvására szükséges és czélszerű volt. (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl.) Az volt ugyan mondva, hogy ezen állítás testi monium paupertatis a mi diplomát! ánkra nézve, Angol ország és Francziaország diplomatiái tudtak maguknak befolyást gyakorolni a török birodalom ügyeire megszállás nélkül. Hogy a mi monarchiánk diplomatiája tudott magának befolyást szerezni annak idején a török birodalom egész politikájára nézve, azt a történet tanúsítja: de ha tényleges törekvések meggátlásáról van szó, akkor a diplomatiai befolyás többé nem elégséges, akkor azt tényleges eszközökkel támogatni és erősíteni kell. (Helyeslés jobbfelöl.) És hogy ezt nem csak a mi monarchiánk, hanem más államok, különösen Angolország és Francziaország is teszik, azt a történet tanúsítja: nem állított ki testimonium paupertatíst magának III. Napóleon, mikor Syriát megszállotta; nem állított ki magának ily testimoniumot Francziaország most, mikor nem elégedett meg diplomatiai befolyásának érvényesítésével Tunesiában, hanem hadcsapataivaí azt elfoglalta; és végre nem állított ki magának testimonium paupertatis-t Anglia és Francziaország, midőn most Egyptomban consulainak befolyása mellett oda még hadihajóikat megindították. A diplomatiai befolyást tehát megszerezni és fentartani minden államnak kötelessége és hivatása; de ha az elégtelen, ha ellenkező tényleges törekvések nyilvánulnak, azok ellen tényleges eszközöket kell alkalmazni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) „Bosznia megszállása — igy szól a múlt delegátióban gr. Széchen Antal — azon alakban, melyben történt, nem csak bizonyos politikai situatlónak is volt kifejezése és mig ez meg nem változik, addig annak sem lehet megváltozni". Mikor áll be azon idő, azt a nevezett gróf azok megítélésére hagyja, a kik a politikának minden szálait ismerik. Véleményem szerint, annak meghatározása a jövő eseményektől függ, melyekre nézve állanak Verbőczynek azon szavai: „De futuris contingentibus non est determinata veritas". De nemcsak a boszniai politikát általában véve, hanem különösen a magyar kormánynak politikai befolyását a boszniai közigazgatásra támadták meg és azt állították, hogy azon hibák, melyek ott elkövettettek, nagyrészbeo a magyar kormányt terhelik. Az 1880 : VI. t.-cz. azt mondja: „A közös ügyekre fennálló törvények szellemében a magyar kormány az őt illető befolyást gyakorolja és pedig részvétele által azon tanácskozásokban, melyekben Bosznia közigazgatási irányzata és elvei megállapittatnak," Kifogásolva lett ezen kifejezés : „A közösügyek iránt fennálló törvények szellemében". Hogy mi ennek az értelme ? Ennek az értelme szerintem nagyon világos. Az 1867 : XII. t.-cz. azt rendeli, hogy a közösügyeknek kezelésére a magyar kormánynak is biztosíttatik befolyása; miután itt újabb közösügyen történik intézkedés, (Mozgás a baloldalon) csak is a közösügyekről szóló törvény szellemének értelmében — a mint a régi törvények mondják, in sensu legum — kimondatott, hogy arra a magyar kormánynak is van befolyása. (Zaj a szélső balon.) Ezen befolyás a közigazgatás elveire vonatkozik, vonatkozik azon részvételére, mely a magyar kormányt az a feletti tanácskozásban illeti. Nem terheli tehát a kormányt felelősség a részletes intézkedésekért ; az elvekért, az irányzatért igen, de a részletes intézkedésekért azoknak alkalmazása, azoknak végrehajtása iránt nem terheli felelősség. És habár én nem kételkedem, hogy a részletes intézkedések is azon lelkiismeretességgel történtek, mely azon férfiút jellemzi, a ki a boszniai ügyeket a legutolsó időben vezette, a kit mindannyian ismerünk és tisztelünk és a kinek személyében a korona és ezen képviselőház bizalma összpontosul: habár mondom, nem kételkedem, hogy a részletes intézkedések is a leglelkiismsretesebben történtek: a hibákat részben a végrehajtásban, azon egyénekben találom, a kik azoknak végrehajtásával meg voltak bizva, a mint azt az illető minister maga is elismerte. De csak