Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

4 109. országos ülés május 23. 1882. előadója: Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését az országházban a nyári szünidők alatt eszközlendő rendes és rendkívüli tatarozási és átalakítási munkálatokról. Méltóztassék annak kinyomatása, szétosztása és még a jelen ülésszak alatt napirendre tűzéséről intézkedni. Bemutatom egyúttal az ezen tárgyra vonatkozó összes iratokat és kérem, méltóztassék azokat a ház irodájában betekintés végett elhelyeztetni. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatui és miután még a szünetek előtt elintézendő, a szőnyegen levő tárgy befejezte után azonnal fog napirendre tűzetni. Az iratok megtekinthetés végett *a ház irodájába tétetnek le. Berzeviczy Albert előadó: Van szerencsém a kérvényi bizottság által tárgyalt kérvények 17-ik sorjegyzékét bemutatni. Méltóztassanak annak' kinyomatása, szétosztása és' a legközelebbi szombati ülés napirendjére való tűzése iránt intézkedni. Elnök: A kérvények 17-ik sorjegyzéke ki fog nyomatni, kiosztatni, magok a kérvények pedig betekintés végett elhelyeztetnek a ház irodájában. A házszabályok azt rendelik ugyan, hogy a szombati ülésben vétessenek fel, miután azonban at. ház körülbelől abban méltóztatott megállapodni, hogy szombaton ülés ne tartassék: azt hiszem, legezélszerűbb lesz, ha kimondatik, hogy azon másik sorjegyzékkeí egyetemben, melynek tárgyalása hátra van, akkor fog tárgyaltatni, mikor a jelenleg szőnyegen levő tárgy be lesz fejezve. (Helyeslés.) Következik a napirend: az 1882. évi 21.700,000 frtnyi rendkívüli hadiköltségből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A jelen vita folyamában, a mely a rendkívüli hadi költség megszavazása felett már hosszabb idő óta foly, mint főkérdések ismét Boszniának megszállása, a keleti politika és a delegatióknak illetékessége merült fel. Habár alig van érv és ellenérv, a melyet az első kérdésre nézve már a többszörös vita alkalmával fel nem hoztak volna, mégis némelytészrevételekre saját nézeteimet kifejteni kötelességemnek tartom. (Halljuk!) A külpolitikának döntő momentuma nem a rokonszenv, hanem az érdekek. Az érdekek, nevezetesen az európai egyensúly érdeke tette szükségessé a múlt század utolsó évtizede óta Törökország fentartását. Aggódtak az európai hatalmak és méltán, hogy ha a Hagia Sophia kupoláján a hanyatló félhold helyét a megváltás jele foglalná el, az oly auspiciumok és körülmények közt történhetnék, melyek a felszabadítást még a Balkán-félsziget keresztény lakóira nézve is igen kétes értékűnek tüntetnék fel, a többi nemzetekre nézve pedig az egyensúly megingatása általfvilágrendítő bonyodalmakra szolgáltatna alkalmat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És épen ez volt oka, hogy mig az európai hatalmak, a monarchia és országunknak politikája előbb arra irányult, hogy a török birodalom hatalma Európában megtöressék, annak azóta épen ellenkezőjét vették czélba. Ezen politikának mintegy utolsó kifolyásaként a krimiai háború és a párisi congressus mutatkozott. De miután mindezen törekvések daczára mindinkább bizonyossá vált, hogy a török birodalmat Európában jelen alakjában fentartani nem lehet

1 és ezen sejtelmet az utolsó háború eseményei bizonyosságra emelték : kötelessége merült tehát fel az európai hatalmak és különösen monarchiánknak arról gondoskodni, hogy az alakulások, melyek a Balkánfélszigeten életbe lépnek, oly módon történjenek, hogy mig egyrészről az ottani népek jogosult aspiratiói kielégítést nyernek, addig másrészről Európának, de különösen monarchiánknak életérdekeit ne veszélyeztessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Gondoskodni kellett ezen életérdekek megóvásának eszközeiről, oly eszközökről, melyek épen ugy a dynastia, mint pedig saját országunk érdekeinek megfelelnek; mert habár a ministerelnök ur beszédjében már is kifejtette, hogy országunk és a dynastiánk érdekei ez időben is általában azonosak, mégis hangsúlyoznom kell, hogy ez különösen a keleti kérdésre nézve áll. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) E két érdek egymástól elválaszthatatlan kapcsolatban, mert a dynastia biztos támaszát a keleti kérdésben abban a nemzetben találja leginkább, mely nemzet hazájának integritása első sorban van veszélyeztetve, azon hazának integritása, melyen kívül azon nemzetnek számára nincs hely. (Igazi Ugy van! jobbfelöl.) Más részről e nemzet érdekeinek legbiztosabb garantiáját szoros ragaszkodásban a törvényes alaphoz, szoros ragaszkodásban a koronához találja, azon koronához, mely századok óta legerősebb kapcsát képezi azon különböző vallású és nemzetiségű népeknek, melyek e birodalmat lakják és mely a törvényességnek varázserejével leghathatósabb ellensúlyát képezi minden centrifugál törekvéseknek. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Erős meggyőződésem t. ház, hogy a legveszélyesebb körülmények között legerősebb támasza a nemzetnek, ez országnak a szoros ragaszkodás a törvényességhez: ez azon tér, mely téren erejét ugy, mint hajdan Antaeus a földből, nyeri; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon) és ha sikerülne őt e térről elsodorni, vagy eltávolítani, a legnagyobb veszélyeknek és vég-