Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-92
66 Íi2. országos ülés Apriíis !. iSS"3. az illető vidéknek, mint a milyennel eddig birt; és ha ki lesznek építve és kellőleg fentartatnak, azon vidéket képesek lesznek az árvizveezélytől megmentein. At.képviselő urtovábbáigy szólott: „A Tisza és mellékfolyóinál és ezek vidékén eszközlendő felvételek, vizműtani mérések, nemkülönben azon programm elkészítése, mely szerint a folyók általános felmérése és szabályozása eszközlendő lesz — megtörtént-e? és ennek alapján ismeri-e már minister ur azon nagy és súlyos feladatot, ekként megvan-e győződve arról, hogy sokoldalú ismeretet és szaktudományt igénylő magas állása mindazon postulatumával rendelkezik, mely minister urat — különösen a szorongatott és a vizveszélyjyel folytonos harczot vivó vidék megnyugtatására azon kedvező helyzetbe juttatja, hogy az egész Tisza és mellékfolyói szabályozását és ekként az egész Tiszavölgyériek községei érdekét felölelő és biztosító törvényjavaslatot képes leend a képviselőház asztalára haladék nélkül letenni ? Es végül: az eddigi vízszabályozási munkálatokra tekintettel kérdem, rendelkezik-e minister ur oly műszaki közegekkel, mel} T éknek szakismerete öntudatos kötelesség-érzettel egyesülve e felette komoly és nagy horderejű vizszabályozási munkálatokat a kivánt siker reményében befejezéshez juttatja?" Ezen kérdésekre az előbb mondottak által megfeleltem. Most csak azt vagyok bátor még hozzátenni, hogy igen is a közlekedési minister rendelkezik oly szakközegekkel, kik e munkálatok vezetésére és sikeres befejezésére mind jellemök, mind tudományuk, mind kötelességérzetüknél fogva képesek és hogy e meggyőződést az ország is osztja, mert akármely szabályozás, akármely védmunkálat kerül szóba, az illető érdekeltek vagy azt kívánják, hogy az állam közegei teljesítsék, vagy hogy a munkái maga az állam vállalja át magára, mit bizonyosan nem lennének, ha az állam műszaki közegei iránt bizalmatlansággal viseltetnének. Ez válaszom a Széll képviselő ur interpellációjára, kérem méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés jobhfeläl.) Széll György: T. ház! Mikor még a külföld nem ismerte a Tisza folyóinak ezéltévesztett szabályozását, tehát nem akként ítélt bályozásról, mint ma itél, midőn azt mondja, hogy ha valaki meg akarja tanulni, miként nem kell folyót szabályozni, menjen Magyarországba és tegye tanulmánya tárgyává a Tisza-szabályozást és tisztában lesz magával; mikor még a Tiszavölgy mentén a vizveszély oly permanenssé és imminenssé nem vált s ekként nem kellett folytonos harcsot vívnunk a veszélyly el: 1868-ban történt, midőn az akkor még mentesítetrnek hitt Tiszavölgyéből 10 millió köböl búzát szállított a világ piaczára, a nagy Kantoni következőleg j nyilatkozott: „Hogy ha a magyar nemzet 1000 éves fennállása óta semmi jót, semmi hasznost nem tett volna az emberiség érdekében, mint azt, hogy a Tiszavölgy folyóit szabályozni igyekezvén, 5 millió embernek ád naponkint kenyeret, ezen tette által kiérdemelte, hogy a művelt nemzetek sorába felvétessék." Midőn e nyilatkozattal és valósággal szemben a Tiszavölgy jövője feletti aggodalom következtében elborul a gondolkozó ember lelke, vájjon csodálkozhatni-e azon, hogy én a minister ur által kifogásolt kérdéseket és nehézségeket vettem fel interpellátiómba. Azon minister irányában, a ki az általam idézett képviselőházi határozat következtében, mai napig nem tette meg a szükséges általános szabályozásra nézve kijelölt irányú jelentését. Ugyanis mit mond azon határozat, melyre méltóztatott az igen t. minister ur nyilatkozni, hogy t. i.: már erre nézve 1880. június 20-án beadott jelentésben megtette a szükséges intézkedéseket és reflectált mindazokra, a mikre az 1879. márczius 7-én 733. sz. a. kelt képviselőházi határozat utasítja. Ezen határozat t. ház, ekkép szól: „Utasittatik a közmunka- és közlekedésügyi ministerium, hogy a Tiszaszabályozás sikerére való kilátás mibenléte, a már megtörtént munkálatok körül tapasztalt hiányok okai és következményei és a jövőben követendő eljárás iránt terjeszszeu a ház elé oly jelentést, mely ugy a szabályozásnál érdekelt vidék, mint az országgyűlésnek tájékozásul szolgáljon arra nézve, míkép lehessen az országnak egy nagyfontosságú részét a már évről évre megújuló veszedelemtől megmenteni s természeti kincseinek a közhaza javára leendő gyümölcsözővé tételét biztosítani." Áz a jelentés, ismétlem t. ház, a melyre a közlekedési minister ur ezúttal hivatkozott, nem reflectäl ezekre, csak a külföldi szakértők munkálataira, nem jelöli ki az eddigi szabályozások körül tapasztalt hiányok okait és nem jelöli ki, hogy miként kell tehát az általános szabályozást a jövőben létesíteni, szóval az általános tervet nem is érinti. És minthogy a 1 közlekedési minister ur, valamint a t. ház is emlékezhetik, hogy csak a múlt napokban is a házban lefolyt tárgyalások és vita következtében a közlekedési ministerium szakközegeinek egy része ellenében oly terhes vádak emeltettek, a melyek következtében épen a ministerium szakközegei egy része ellenében a bizalom megrendült és minthogy épen a közlekedési minister ur által 1881. évi május 16-áról kelt törvényjavaslata, mely a tiszaszabályozási társulat és annak központi bizottságáról szólott, annak sokoldalú hiánya és gyarlósága miatt az illető közlekedésügyi bizottság részéről visszavettetett és ennek következtében a t. minister ur azt visszavenni kény tel enittetvén, az általános
